A feltörekvő középosztálynak fájna leginkább a Tisza Párt által tervezett vagyonadó

Amennyiben a Magyar Péter és a Tisza Párt más politikusai által is többször emlegetett egymilliárd forintnál húznák meg a vagyonadó határát, az a szupergazdagok helyett éppen a feltörekvő középosztályt sújtaná legnagyobb mértékben. A Blochamps szakértője szerint a vagyonadó a vártnál jóval kevésbé növelné az állam bevételeit, az érintett vállalkozók pedig további fejlesztések és beruházások helyett külföldre menekítenék a vagyonukat, hogy elkerüljék az extra közterhek befizetését.

A Tisza Párt által felvetett vagyonadó nem több egy politikai blöffnél, keveset hoz és többet árt a gazdaságnak. Forrás: Shutterstock

A Blochamps Capital friss elemzése szerint ma már nagyjából 7-10 ezer magyar rendelkezik legalább egymilliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30 ezer fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet. Karagich István, Magyarország piacvezető privátbanki tanácsadó cégének ügyvezetője figyelmeztet: ha bevezetnék a Magyar Péter vezette Tisza Párt által tervezett vagyonadót, és azt egymilliárd forintnál húznák meg, az jó eséllyel a most keringő tervekhez képest jóval szerényebb mértékben növelné az állam bevételeit, miközben egyes vagyonhányadok gyors külföldre települését, a vállalkozások profitvisszafogását indítaná el.

A szupergazdagok megtalálnák a módját, hogy elkerüljék a vagyonadó megfizetését
Fotó:  Shutterstock

A több tíz-, esetleg százmilliárd forintos vagyonnal bíró szupergazdagoknak szinte biztos lesz pénzük arra, hogy jogászokkal és konstrukciókkal megkerüljék a szabályokat. Ha egymilliárdnál húzunk vonalat, az üzenet a feltörekvő középosztálynak szól: rossz helyen gyarapodtál – ebből pedig nem pluszbevétel, hanem vagyonexport lesz – mondta a Blochamps ügyvezetője.

A Blochamps adatai szerint a 400 millió forint feletti klasszikus pénzügyi vagyonnal bíró gazdagok köre 2020 és 2025 között nagyjából 10 ezer fővel bővült, nagyobbat ugorva, mint a megelőző 15 évben együttvéve.

A vagyonadó most köztudatba került koncepciója és főleg annak többször igazított mértéke épp a nagyon hiányzó felső középosztálytól veszi el megerősödés vágyát: minek törjék magukat, fejlesszék cégeiket, ha ezzel különadót kapnak a nyakukba? A Blochamps szakértője szerint a jelen körülmények közül egymilliárd forint környéki pénzügyi erővel bírók esetében nem szankcionálni, hanem maradásra csábítani kell a vagyont. Ha ez nem így lesz, menthetetlenül tovább erősödik a magyar társadalom legfelső decilisének a polarizálódása: lesz egy néhány ezer fős, olyan jogi, adózási apparátust megmozgatni tudó elitünk, amely érdemben mérsékelni tudja az adóterheiket, illetve a néhány tízezres érintett másik oldal, tele adóelkerülésre ösztönzött középvállalkozókkal – vélekedett Karagich István.

A Blochamps szakembere szerint nem véletlen, hogy nemzetközi példák sora bizonyítja, a könnyen kijátszható  általános vagyonadó, s így messze nem a legalkalmasabb – éppen ezért nemzetközileg is ritkán bevetett – eszköz az érintettek megadóztatására.

Karagich István hozzátette, a tőkeadóztatás, az örökösödési adó, a tőkejövedelmek adói és a progresszív jövedelemadó kombinációja sokkal értelmesebb és igazságosabb kombináció, ám ennek mértékét is jól kell belőni, hogy a valóban dúsgazdagokat és ne a feltörekvő középosztályt tántorítsa el a magyarországi befektetésektől.

Külföldi példák mutatják: sehol nem vált be a vagyonadó

A magyarországi rendszerváltás idején világszerte tucatnyi fejlett ország vezetett be vagyonadót: Latin-Amerikában különösen nagy reneszánsza volt az adónemnek, 

• Argentínában, 
• Bolíviában, 
• Chilében és 
• Kolumbiában 

is bevezették valamilyen formáját. Ám a vagyonosok reakcióinak gazdasági hatásai, a vagyonfeltárásban és az adóbeszedésben érintett állami apparátus költségigénye és vártnál szerényebb bevételek okán rövid regnálást követően kiábrándultan vezette ki számos ország. Ez történt Ausztriában 1994-ben, Németországban 1997-ben, Svédországban pedig 2007-ben. 

Franciaországban a rövid időre bevezetett, csak a legvagyonosabbakat célzó különadó is lavinaszerű reakciókat váltott ki, 2018-ban ki is vezették, mára Norvégia, Spanyolország és Svájc vet ki még mindig részleges adót a nettó vagyonra, Spanyolországban például a hárommillió euró feletti vagyonokra 1,7 százalékos; a 10 millió euró felettiekre pedig 3,5 százalékos adókulcs vonatkozik.