A Blochamps szakembere szerint nem véletlen, hogy nemzetközi példák sora bizonyítja, a könnyen kijátszható általános vagyonadó, s így messze nem a legalkalmasabb – éppen ezért nemzetközileg is ritkán bevetett – eszköz az érintettek megadóztatására.
Karagich István hozzátette, a tőkeadóztatás, az örökösödési adó, a tőkejövedelmek adói és a progresszív jövedelemadó kombinációja sokkal értelmesebb és igazságosabb kombináció, ám ennek mértékét is jól kell belőni, hogy a valóban dúsgazdagokat és ne a feltörekvő középosztályt tántorítsa el a magyarországi befektetésektől.
Külföldi példák mutatják: sehol nem vált be a vagyonadó
A magyarországi rendszerváltás idején világszerte tucatnyi fejlett ország vezetett be vagyonadót: Latin-Amerikában különösen nagy reneszánsza volt az adónemnek,
- Argentínában,
- Bolíviában,
- Chilében és
- Kolumbiában
is bevezették valamilyen formáját. Ám a vagyonosok reakcióinak gazdasági hatásai, a vagyonfeltárásban és az adóbeszedésben érintett állami apparátus költségigénye és vártnál szerényebb bevételek okán rövid regnálást követően kiábrándultan vezette ki számos ország. Ez történt Ausztriában 1994-ben, Németországban 1997-ben, Svédországban pedig 2007-ben.
Franciaországban a rövid időre bevezetett, csak a legvagyonosabbakat célzó különadó is lavinaszerű reakciókat váltott ki, 2018-ban ki is vezették, mára Norvégia, Spanyolország és Svájc vet ki még mindig részleges adót a nettó vagyonra, Spanyolországban például a hárommillió euró feletti vagyonokra 1,7 százalékos; a 10 millió euró felettiekre pedig 3,5 százalékos adókulcs vonatkozik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!