A titokzatosság mérge

Civil szakmai bizottság alakult az október 23-án történt utcai összecsapások hátterének kivizsgálására Morvay Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens vezetésével. A bizottság tagjai Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró, a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának volt tanácselnöke, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője, Szöőr Anna jogász-pszichológus, Horváth Attila jogtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Kabódi Csaba, az ELTE büntetőeljárás-jogi tanszékvezetője, valamint Juhász Imre adjunktus, Európa-jogi szakjogász, az ELTE polgári eljárásjogi tanszékének oktatója. A testület elnöke szerint a legfőbb feladatuk, hogy a tények bemutatásával megakadályozzák a további jogsértéseket Magyarországon.

2006. 11. 25. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Számtalan szakértője lett mostanában az október 23-i események megítélésének. A kormány is felállított egy bizottságot a történtek hátterének kivizsgálására, önök pedig független jogászokból hoztak létre egy alternatív testületet. Egyes vélemények szerint azonban az íróasztal mellől nem lehet megérteni, hogy mi történt Budapesten. Ön hol volt október 23-án?
– Két lányommal az Astoriához mentünk a Fidesz ünnepi nagygyűlésére. A rendezvény után hazaindultunk, de arra lettünk figyelmesek, hogy a Deák tér felől visszafelé rohan a tömeg, és az emberek azt kiabálják, hogy lőnek a rendőrök, miközben puskaropogás hallatszott. A rendőrségi törvény szerint tömegoszlatás esetén menekülési útvonalat kell biztosítani, és hangosbeszélőn be kell mondani az embereknek, hogy merre távozzanak. Ez azonban nem történt meg, ezért attól kellett tartani, hogy eltapossák egymást az emberek. Kénytelenek voltunk bemenekülni egy kapualjba. Közel négy órát várakoztunk ott, amikor kimerészkedtünk az utcára, és a férjem hazavitt minket a városból.
– A férjének, Baló Györgynek szintén félelmetes estéje lehetett szeptember 18-án, amikor az MTV székházában tartózkodott, miközben a Szabadság téren felgyújtották az autóját. Nemrég emiatt el is határolódott öntől. Vannak családi konfliktusok?
– Mi azon házaspárok közé tartozunk, akik politikai kérdésekben nem értenek egyet egymással.
– Nem érte az a vád, hogy a személyes „élményei” miatt az indulatok vezérlik?
– Az biztos, hogy aznap nagyon mérges voltam. A legjobban azonban nem is az utcán történtek bőszítettek fel, hanem az, hogy este Gyurcsány Ferenc azt mondta a televízióban, egy agresszív kisebbség terrorizálja az embereket, és nem hagyják ünnepelni a békés polgárokat. Azt hittem, hogy rosszul hallok. Ez olyan mértékben volt ellentétes azzal, amit tapasztaltam, hogy úgy éreztem, valamit tenni kell. Első lépésben az összes ismerősömnek feladtam egy e-mailt arról, hogy Gyurcsány megint hazudik. Miközben a tényeket írtam le a levélben, többen azt válaszolták, hogy tartsam meg magamnak a politikai véleményemet. Mások megkérdőjelezték azt, hogy én egy békés rendezvényen vettem részt. Ekkor bizonyosodtam meg arról, hogy sajnos az embereket tényleg félre lehet vezetni. Ezért is kezdeményeztük egy független bizottság létrehozását, amely a tények vizsgálatával bemutathatja a valóságot az embereknek.
– Winston Churchill tanácsolta egykoron: ha nem akarsz megoldani valamit, hozz létre egy bizottságot. A kormány már létrehozott egyet, most önök létrehoztak még egyet. Az angol államférfi logikája szerint egyre távolabb kerülhetünk a megoldástól.
– A kormány bizottsága másfajta testület. A kormányfő kérte fel a szakértőket, a bizottság vezetését pedig egy magas rangú kormányalkalmazottra bízta. Ezzel a bizottsággal kapcsolatban érthető azoknak az embereknek az aggodalma, akik nem látják biztosítva azt a függetlenséget, amely segítene az igazság kiderítésében. Az események súlya és jelentősége miatt azonban úgy gondoltuk, hogy mindenképpen megfér egy civil bizottság is e grémium mellett. Egyébként is meg kell szoknunk, hogy vannak parlamenttől és kormánytól független szerveződések. Létrehoztunk egy civil szakmai bizottságot hét jól képzett jogászból, és úgy gondoljuk, hogy alkalmasak vagyunk arra, hogy értékeljük a bizonyítékokat, ebből levonjuk a jogi következtetéseket, és javaslatot tegyünk a felelősökről is.
– Az ország főrendőrei jelenleg egymásra mutogatnak, amikor a felelősség kérdése kerül szóba. Nem naivitás azt képzelni, hogy a rendőrségtől olyan dokumentumokhoz juthatnak, amelyekből kikövetkeztethető, hogy ki a felelős az esetleges bűncselekményekért?
– A parancsok és az utasítások kiadójának a személyét nem fedheti homály. A magas rangú rendőrök ebben az értelemben álláspontom szerint nem hivatkozhatnak a személyiségi jogaikra. Nekik a munkájukkal kapcsolatban a törvény alapján elszámolási kötelezettségük van.
– Gergényi Péterről nemrég kimondta az országos rendőrfőkapitány, hogy felelős az MTV székházánál elkövetett rendőri hibákért, mégsem kell meneszteni.
– Elég furcsa lenne, ha ez gyakorlattá, normává válna Magyarországon. Persze nyilván lennének számunkra kedvező hatásai, hiszen nem kellene például adót fizetnünk, hiszen ennek úgysem lenne következménye.
Csak reménykedni tudunk abban, hogy az áhított társadalmi béke nem fog ettől felborulni. Hasonló eset Gyurcsány Ferencé is, akinek nem kellett vállalnia a felelősséget azért, mert becsapta a választókat. Az ország erkölcsi romlását jelzi, hogy bizonyos vezetőknek nem kell felelősséget vállalniuk a tetteikért.
– A kormány által felkért bizottság kijelentette, hogy egyéni panaszokkal nem foglalkozik. Önök megvizsgálják azokat a beszámolókat is, amelyeket a Polgárok Házában gyűjtöttek össze az október 23-án történt rendőri túlkapásokról?
– A személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett szeretnénk elkérni minden egyéni bejelentéseket tartalmazó adatbázist, de segítséget, információkat kérünk a jogász kollégáinktól és a jogvédő szervezetektől is. Ezenkívül további bejelentéseket is várunk az okt23
[email protected] internetes címünkön.
– A Fidesz konferenciáján tartott előadásában azt is megemlítette, hogy meg kell vizsgálni egyes jogszabályokat is, mert azok ütközhetnek az alkotmánnyal. Milyen jogszabályokra gondolt?
– Véleményem szerint a törvénynek az a passzusa, hogy tömegoszlatás esetén nem kell a jelenlévők egyéni felelősségét vizsgálni, valószínűleg alkotmányellenes, hiszen túl széles körű megfogalmazás. A parancsnok ugyanis ezt úgy is értelmezheti, hogy nem kell betartani a fokozatosság elvét vagy a tömegoszlatás szabályait, hiszen az később úgysem kérhető számon a rendőrökön.
– Nem tart attól, hogy azt mondják majd, az ön által vezetett vizsgálótestület sem független, hanem az ellenzék bizottsága?
– Nagyon szívesen elmennék az MSZP konferenciájára is, amelyet október 23-a témájában rendez. Felajánlom, hogy ha bármelyik párt rendez ilyen eseményt, és arra meghívnak bennünket, elmegyünk. Szeretnénk ugyanis minden véleményt, információt megismerni a fővárosi eseményekkel kapcsolatban. Meg kell szüntetni a gyanakvás és a titokzatosság légkörét, amely már régóta mérgezi ezt az országot.

Szerettük volna megismerni a kormány által létrehozott vizsgálóbizottság elnökének, Gönczöl Katalinnak a véleményét is, de a kriminológus azzal hárította el az interjút, hogy a vizsgálat lezárultáig senkinek sem nyilatkozik október 23-ról.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.