Eladó a jelzálogbank

Tavaly nyáron már sínen volt az FHB privatizációja, sőt, már a bevételt is szinte elkönyvelte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., majd egy kormánydöntés gyorsan levette a napirendről a magyar jelzálogbank magánosítását. Az elmúlt hetekben újból felmerült a még állami tulajdonban lévő FHB Jelzálogbank eladása. A pénzintézet részvényei a hírek hatására megugrottak, mint ismert, a törvényi szabályozás értelmében a vevőnek vételi ajánlatot kell majd tennie a tőzsdén forgó részvényekre, és nem mindegy, hogy azt milyen áron teszi meg. Várhatóan még az idén sor kerülhet a privatizációra, de a tőzsdei felvásárlásra csak 2007-ben van esély.

2006. 11. 13. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint egy év telt el, s újból eladósorba került az FHB Jelzálogbank Nyrt. A 2003. novemberi tőzsdei debütációt követve a jelzálogbank napjai meg voltak számlálva, mindenki tudta, hogy a nyereséges és kiváló tulajdonságokkal rendelkező pénzintézetre egy-két éven belül újabb privatizáció vár. Az államháztartás hiányának növekedése és a belső egyensúly felborulása egyre több állami vállalat eladásához vezetett, így várható volt, hogy az FHB-t sem kerüli el a sorsa.
A bank a hazai jelzáloglevél- és hitelpiac egyik meghatározó szereplője, jelzáloglevél-kibocsátásával értékpapírosítja a kereskedelmi bankok hosszú lejáratú lakossági, lakáscélú jelzáloghiteleit, s a lakossági lakáshiteltermékek széles palettáját kínálja ügyfeleinek forint, euró és svájci frank alapon, valamint közvetlen támogatásokat is folyósít. A lakossági termékek közül vezető szerepe van az általános jelzáloghitelnek és a lakásvásárlási hiteleknek. Az 1999-ben megváltozott kormányzati lakásfinanszírozási koncepcióban kiemelt szerepet kapott a pénzintézet. A lakáshitelezésre épülő új stratégia legfontosabb elemei 2000 eleje óta alapvetően változatlanok. A jelzáloghitel-intézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény 2001-es módosítása lehetővé tette a kereskedelmi bankok jelzáloghiteleinek refinanszírozását önálló zálogjog megvásárlásán keresztül. A saját kihelyezésű és refinanszírozott hitelek forrását az FHB által kibocsátott jelzáloglevelek jelentik. A hitelintézet jelzálogleveleit 2001-től bevezették a BÉT-re.
Az ÁPV 2003 telén nyilvános értékesítés keretében 900 ezer darabos zárt körű értékesítés során
1 324 899 törzsrészvényt értékesített. Ezzel egy időben egy törzsrészvény nyilvános forgalomba hozatalára is sor került. A szavazatelsőbbségi részvények zártkörű értékesítése során 588 570 darabot adtak el a társaság stratégiailag kiemelkedő fontosságú üzleti partnerei számára. Az összetett értékesítés során a törzs- és elsőbbségi részvények tekintetében az ár egyaránt 4300 forint volt. A nyilvános és zártkörű értékesítés, valamint a párhuzamosan zajló munkavállalói részvényvásárlási program eredményeképpen a társaság tulajdonában lévő 349 900 törzsrészvényből a munkavállalók 275 000-et jegyeztek le 2150 forintos kedvezményes árfolyamon, a fennmaradó 74 900 darabot a pénzintézet zárt körben adta el belföldi és külföldi intézményi befektetőknek 4300 forintos árfolyamon.
A kibocsátást (IPO) követő második évben, 2005 júniusában a társaság döntött részvényeinek felosztásáról, ami azt jelentette, hogy a korábbi ezer forint névértékű részvényeket tíz darab száz forintosra cserélték be. Már az első évben látszódott, hogy azok a befektetők, akik jegyeztek vagy a kibocsátást követve tőzsdén vásároltak FHB-részvényeket, jelentős árfolyamnyereséghez jutottak. Az FHB tőzsdei kurzusa egy év alatt a 4300 forintos kibocsátási árról 16 ezer forint fölé emelkedett. A részvényfelosztási eljárást követve a korábbi egyezer forintos névértékű és 100 forintosra felosztott részvényeket 1800 forint körül adták-vették a piacon, azaz a névérték tizennyolcszorosáért. A 2003-as privatizáció következtében az ÁPV Rt. tulajdoni hányada 53,2 százalékra csökkent – írja a Részvények a Budapesti Értéktőzsdén 2006 című kiadvány.
A privatizációs próbálkozás nem új keletű az FHB esetében, tavaly nyáron már-már kézzelfogható közelségbe került az FHB értékesítése, de a kormány rájött, hogy az FHB-nek alapvetően két pozitív tulajdonsága van: a jó forrásbevonási képesség és a függetlenség. A privatizáció az egyiket mindenképpen feláldozta volna. Erős tulajdonosi háttér hiányában a bank versenyképtelen lett volna esetleges tőzsdei értékesítés során. A tavalyi dilemma végül a privatizáció elvetésével zárult.
Idén október végén azonban a kormány határozott arról, hogy el akarja adni az FHB még állami tulajdonban lévő 50 százalék + 1 szavazatot megtestesítő A sorozatú részvénycsomagját. Az állam a jegyzett tőkében 54,11 százalékos tulajdonnal rendelkezik, ebből 50 százalék + 1 szavazat A sorozatú részvény, 4,11 százalék pedig B sorozatú. A kormányzati döntés a korábbi esetleges tőzsdei értékesítést elvetette, s helyébe zártkörű szakmai befektetőknek történő eladást fogadott el. Ez azt jelenti, hogy az FHB jövőbeni tulajdonosa egy másik pénzintézet lehet.
Az állami 50 százalék + 1 részvényt megtestesítő pakett értékesítése során felvetődik a kérdés, hogy a felvásárló milyen áron veszi meg a ma 68 440 011 800 forint tőzsdei kapitalizációval rendelkező FHB-t. A kérdés azért fontos, mert a vevőnek nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a még közkézen forgó részvényekre. Jelenleg azonban további dilemma is van az eladás körül, például, hogy a törvényi szabályozásban szereplő forgalommal súlyozott 180 napos – az elmúlt pénteken mért – 1282 forintos tőzsdei árhoz képest mekkora felárat fizet a szakmai befektető az államnak és később a kisbefektetőknek. A másik lényeges kérdés, hogy a vevő a felvásárlást követve kivezetteti-e a tőzsdéről az FHB részvényeit.
A találgatások már megkezdődtek, az FHB részvényeinek árfolyama az elmúlt napokban magas napi forgalom mellett növekedett, az elmúlt pénteken 1680 forinton állt. A spekuláció során a befektetőknek az a céljuk, hogy minél magasabb 180 napos átlagárat állítsanak be, így érhető el nagyobb felvásárlási ár.
A tülekedés nem lesz túl nagy a privatizáció körül. Egy biztos, a nemrégiben létrehozott Allianz Bank, illetve annak anyavállalata, az Allianz Hungária várhatóan vevőként jelenik meg a zártkörű tenderen, s információk szerint az Erste Bank is érdeklődhet az FHB iránt. Az Erste nemrégiben jelezte, hogy a kelet-közép-európai térségben, így Magyarországon is terjeszkedési lehetőségeket keres. Az FHB legnagyobb tulajdonosai között van jelenleg 8,0086 százalékkal az Allianz Hungária és 7,5757 százalékkal a Silvermist Estate S.A.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.