Több mint egy év telt el, s újból eladósorba került az FHB Jelzálogbank Nyrt. A 2003. novemberi tőzsdei debütációt követve a jelzálogbank napjai meg voltak számlálva, mindenki tudta, hogy a nyereséges és kiváló tulajdonságokkal rendelkező pénzintézetre egy-két éven belül újabb privatizáció vár. Az államháztartás hiányának növekedése és a belső egyensúly felborulása egyre több állami vállalat eladásához vezetett, így várható volt, hogy az FHB-t sem kerüli el a sorsa.
A bank a hazai jelzáloglevél- és hitelpiac egyik meghatározó szereplője, jelzáloglevél-kibocsátásával értékpapírosítja a kereskedelmi bankok hosszú lejáratú lakossági, lakáscélú jelzáloghiteleit, s a lakossági lakáshiteltermékek széles palettáját kínálja ügyfeleinek forint, euró és svájci frank alapon, valamint közvetlen támogatásokat is folyósít. A lakossági termékek közül vezető szerepe van az általános jelzáloghitelnek és a lakásvásárlási hiteleknek. Az 1999-ben megváltozott kormányzati lakásfinanszírozási koncepcióban kiemelt szerepet kapott a pénzintézet. A lakáshitelezésre épülő új stratégia legfontosabb elemei 2000 eleje óta alapvetően változatlanok. A jelzáloghitel-intézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény 2001-es módosítása lehetővé tette a kereskedelmi bankok jelzáloghiteleinek refinanszírozását önálló zálogjog megvásárlásán keresztül. A saját kihelyezésű és refinanszírozott hitelek forrását az FHB által kibocsátott jelzáloglevelek jelentik. A hitelintézet jelzálogleveleit 2001-től bevezették a BÉT-re.
Az ÁPV 2003 telén nyilvános értékesítés keretében 900 ezer darabos zárt körű értékesítés során
1 324 899 törzsrészvényt értékesített. Ezzel egy időben egy törzsrészvény nyilvános forgalomba hozatalára is sor került. A szavazatelsőbbségi részvények zártkörű értékesítése során 588 570 darabot adtak el a társaság stratégiailag kiemelkedő fontosságú üzleti partnerei számára. Az összetett értékesítés során a törzs- és elsőbbségi részvények tekintetében az ár egyaránt 4300 forint volt. A nyilvános és zártkörű értékesítés, valamint a párhuzamosan zajló munkavállalói részvényvásárlási program eredményeképpen a társaság tulajdonában lévő 349 900 törzsrészvényből a munkavállalók 275 000-et jegyeztek le 2150 forintos kedvezményes árfolyamon, a fennmaradó 74 900 darabot a pénzintézet zárt körben adta el belföldi és külföldi intézményi befektetőknek 4300 forintos árfolyamon.
A kibocsátást (IPO) követő második évben, 2005 júniusában a társaság döntött részvényeinek felosztásáról, ami azt jelentette, hogy a korábbi ezer forint névértékű részvényeket tíz darab száz forintosra cserélték be. Már az első évben látszódott, hogy azok a befektetők, akik jegyeztek vagy a kibocsátást követve tőzsdén vásároltak FHB-részvényeket, jelentős árfolyamnyereséghez jutottak. Az FHB tőzsdei kurzusa egy év alatt a 4300 forintos kibocsátási árról 16 ezer forint fölé emelkedett. A részvényfelosztási eljárást követve a korábbi egyezer forintos névértékű és 100 forintosra felosztott részvényeket 1800 forint körül adták-vették a piacon, azaz a névérték tizennyolcszorosáért. A 2003-as privatizáció következtében az ÁPV Rt. tulajdoni hányada 53,2 százalékra csökkent – írja a Részvények a Budapesti Értéktőzsdén 2006 című kiadvány.
A privatizációs próbálkozás nem új keletű az FHB esetében, tavaly nyáron már-már kézzelfogható közelségbe került az FHB értékesítése, de a kormány rájött, hogy az FHB-nek alapvetően két pozitív tulajdonsága van: a jó forrásbevonási képesség és a függetlenség. A privatizáció az egyiket mindenképpen feláldozta volna. Erős tulajdonosi háttér hiányában a bank versenyképtelen lett volna esetleges tőzsdei értékesítés során. A tavalyi dilemma végül a privatizáció elvetésével zárult.
Idén október végén azonban a kormány határozott arról, hogy el akarja adni az FHB még állami tulajdonban lévő 50 százalék + 1 szavazatot megtestesítő A sorozatú részvénycsomagját. Az állam a jegyzett tőkében 54,11 százalékos tulajdonnal rendelkezik, ebből 50 százalék + 1 szavazat A sorozatú részvény, 4,11 százalék pedig B sorozatú. A kormányzati döntés a korábbi esetleges tőzsdei értékesítést elvetette, s helyébe zártkörű szakmai befektetőknek történő eladást fogadott el. Ez azt jelenti, hogy az FHB jövőbeni tulajdonosa egy másik pénzintézet lehet.
Az állami 50 százalék + 1 részvényt megtestesítő pakett értékesítése során felvetődik a kérdés, hogy a felvásárló milyen áron veszi meg a ma 68 440 011 800 forint tőzsdei kapitalizációval rendelkező FHB-t. A kérdés azért fontos, mert a vevőnek nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a még közkézen forgó részvényekre. Jelenleg azonban további dilemma is van az eladás körül, például, hogy a törvényi szabályozásban szereplő forgalommal súlyozott 180 napos – az elmúlt pénteken mért – 1282 forintos tőzsdei árhoz képest mekkora felárat fizet a szakmai befektető az államnak és később a kisbefektetőknek. A másik lényeges kérdés, hogy a vevő a felvásárlást követve kivezetteti-e a tőzsdéről az FHB részvényeit.
A találgatások már megkezdődtek, az FHB részvényeinek árfolyama az elmúlt napokban magas napi forgalom mellett növekedett, az elmúlt pénteken 1680 forinton állt. A spekuláció során a befektetőknek az a céljuk, hogy minél magasabb 180 napos átlagárat állítsanak be, így érhető el nagyobb felvásárlási ár.
A tülekedés nem lesz túl nagy a privatizáció körül. Egy biztos, a nemrégiben létrehozott Allianz Bank, illetve annak anyavállalata, az Allianz Hungária várhatóan vevőként jelenik meg a zártkörű tenderen, s információk szerint az Erste Bank is érdeklődhet az FHB iránt. Az Erste nemrégiben jelezte, hogy a kelet-közép-európai térségben, így Magyarországon is terjeszkedési lehetőségeket keres. Az FHB legnagyobb tulajdonosai között van jelenleg 8,0086 százalékkal az Allianz Hungária és 7,5757 százalékkal a Silvermist Estate S.A.
origo.hu
Orbán Viktor: A magyar politika lényege a konnektivitás, a gazdasági semlegesség
