Milyen célokat tűz ki maga elé a BÉT a 2007-es évben?
– Kihívásokkal teli esztendőt tudhat maga mögött a budapesti tőzsde. Folyamatosan változik a működésünket meghatározó feltételrendszer. Jövőre folytatjuk korábbi stratégiánkat: a termékbővítés és a forgalomnövelés lesz az egyik sarokpontja a 2007-es évnek. Célunk, hogy minél több cég jelenjen meg a magyar tőzsde parkettjén. A jövő esztendőre nagy hatással lesz majd az uniós pénzpiacok működését szabályozó direktíva, a MiFID új szabályozási rendszere, amely gyökeres változásokat ígér a tőkepiacokon. Készülünk az első külföldi részvénykibocsátó cég megjelenésére a parketten. Technikailag már most készen állunk arra, hogy euróban is lehetségessé váljon a kibocsátás és a kereskedés.
– Milyen új termékek és cégek bevezetése várható a közeljövőben? Mit lehet tudni egy esetleges külföldi kibocsátó cég budapesti megjelenéséről?
– A közeljövőben rukkolunk elő egy kelet-közép-európai piacokon is újdonságnak számító termékkel. A BUX ETF tőzsdén jegyzett indexkövető alapról van szó. A BUX ETF alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt., az OTP Bank Nyrt. pedig az árjegyző feladatát látja el. A BUX ETF alap által kibocsátott befektetési jegyek jegyzése november 27-től 29-ig, azaz mától szerdáig tart. A nyilvántartásba vétel után a tőzsdei forgalmazás december 13-án kezdődik. Az ETF egyébként a világ egyik legnépszerűbb befektetési termékének számít a magán- és az intézményi befektetők körében egyaránt. Lehetőséget kínál arra, hogy alacsony költségek mellett befektethessünk az adott index által reprezentált piaci szegmensbe, vagyis esetünkben a teljes hazai részvénypiacba. Az ETF 1993-ban az Egyesült Államokban debütált a piacokon, Európában először 2000-ben, Németországban jelent meg. Ma az uniós részvénykereskedés 17 százaléka már az ETF-en keresztül bonyolódik: a tőzsdei részvényügyletek egyötöde már ezekhez az alapokhoz köthető, és van olyan börze a világon, ahol az ETF forgalma már nagyobb, mint a legfontosabb blue chipeké. A BUX ETF alapon keresztül a BUX-kosár tartalmát egyszerre lehet megvásárolni. Így nem kell egyesével megvenni a tőzsdeindexben szereplő összes papírt, hanem szinte egy gombnyomásra lehetünk tulajdonosai mindnek. Az ETF-fel úgy lehet majd kereskedni a BÉT-en, mint bármelyik tőzsdén jegyzett cég részvényeivel. Azért olyan nagy az érdeklődés az ETF iránt, mert igen rugalmas és költséghatékony termék. Az indexkövető alap bevezetésén kívül alapvető célunk, hogy minél több cég jelenjen meg a BÉT-en, és szeretnénk elérni, hogy köztük legyen olyan külföldi társaság is, amely már a világ valamelyik tőzsdéjén szerepel. A potenciálisan hazai tőzsdére készülő, külhonban jegyzett cégek közül az elmúlt napokban a Budapesti Értéktőzsde jelenlegi épületét is birtokló Orco Groupról lehetett hallani, de ezzel kapcsolatosan csak annyit mondanék: több társasággal is folynak tárgyalások. Olyan vállalatokra fókuszálunk, amelyek valamilyen szempontból érdekesek lehetnek a magyar tőzsdén, akár befektetéseikkel, akár kereskedelmi tevékenységükkel jelen vannak már az országban.
– Az ETF bevezetése után milyen forgalomnövekedésre számítanak?
– Részünkről nagy várakozás előzi meg az ETF bevezetését. Optimisták vagyunk, de a piacnak kell egy pár hónap, amíg megismeri, elfogadja és megszereti ezt a terméket. Érdemi forgalmat várunk a BUX ETF-től, a kereskedelem volumenének növekedését hozhatja az alap a magyar piacon.
– A BUX ETF bevezetésével lehetőség nyílhat-e arra, hogy más indexeknél is létrehozzanak hasonló alapot?
– Igen, akár a kis- és közepes tőkeerejű részvények indexére, a Bumixra, vagy egy regionális indexre is lehet indexkövető (ETF) alapot képezni. Mi most először azt szeretnénk megvárni, hogy mekkora sikere lesz a BUX ETF-nek. Ha a termék kedvező fogadtatásban részesül, akkor más indexek listázásán is gondolkodunk, illetve akár ETF alapú határidős termékek bevezetésére is nyitottak vagyunk.
– Az Európai Unió 2007 novemberében új tőkepiaci szabályozást (MiFID) vezet be, amely többek szerint a tőzsdei kereskedés visszafogója, gátja lehet. Önnek erről mi a véleménye?
– Az új uniós szabályozási rendszer várhatóan teljesen át fogja írni az európai tőkepiac működésének feltételrendszerét. Ez nagyon komoly kihívások elé állítja az európai tőzsdéket csakúgy, mint a tőkepiaci szolgáltatószektor valamennyi szereplőjét. A MiFID néhány várható új rendelkezése – mint például a tőzsdekényszer eltörlése – nem előnyös számos európai tőzsde számára. De a börzék képesek lesznek arra, hogy válaszoljanak a kihívásokra. Több száz éves intézményekről van szó, amelyek megfelelő információs bázissal, sokirányú tapasztalatokkal rendelkeznek. Nem hiszem, hogy a monopóliumok elvesztése önmagában nagy problémát okozna, de nagyobb hangsúlyt kell kapnia a hatékonyságnak, a magasabb szintű szolgáltatási színvonalnak, mert csak így őrizhető meg a tőzsdék versenyképessége. Mindezzel együtt a változások várhatóan nem azonnal, hanem csak évek múltán lesznek érzékelhetők. Az intézményesített tőkepiac egy régóta fennálló és jól működő rendszer, ami most minden eddiginél nagyobb verseny elé tekint, de aggodalomra nincs okunk. Kihívások mindig voltak és lesznek. Ezzel a Budapesti Értéktőzsdén is szembe kell néznünk. Fel kell készülnünk a jövőre, hogy versenyképesebb árakkal és szolgáltatásokkal továbbra is megőrizzük, illetve erősítsük szerepünket, mint a hazai és regionális tőkepiac meghatározó szereplője.
origo.hu
Itt vannak Orbán Viktor legújabb bejelentései - élőben a kormányfői interjú
