Mire számít a kormány akkor, amikor olyan adókat próbál a gyógyszergyártókra rákényszeríteni, amelyekkel a vállalatok veszteségessé is válhatnak? A Richter Nyrt. vezérigazgatója nemrégiben – a társaság harmadik negyedéves gyorsjelentése kapcsán – jelezte, hogy az új törvénytervezet szerint 2007-től egyes termékeket olyan adótényezők drágíthatják, amelyek csődbe juttathatják a céget.
Bogsch Erik akkor jelezte, hogy a Richternek az újabb és újabb befizetések akár hétmilliárd forintnyi veszteséget is okozhatnak. A generikus (utángyártott) termékeken a nyereség mindössze hét százalék, ezzel szemben a kormányzati javaslat úgy szól, hogy a cégeknek akár tizenhat százalékos termékenkénti befizetésre is kötelezhetők. A Richter mellett az Egist is igen erősen sújtja a csomag, a kisebbik gyógyszergyártót négymilliárd forint körüli veszteség érheti.
Ugyan azt senki nem mondta ki, hogy mit jelent az esetleges elvonás, de lapunk számítása szerint a legnagyobb nehézség a lakosságra hárulhat, hiszen a nem nyereséges gyógyszerek gyártását a cégek akár meg is szüntethetik. Ez azt jelenti, hogy az egyik legfontosabb terméket, az inzulint is érintheti a hiány, de a veszteségesen gyártott gyógyszerek között más létfontosságúak is találhatók.
Egy gyártó sem nyilatkozott úgy, hogy a számukra veszteséges, de a lakosság számára létfontosságú termék gyártását megszüntetnék, de több elemző felhívta a kormány figyelmét, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer szerint egy cég sem kötelezhető arra, hogy csődbe menjen egy esetleges központi döntés szerint. Ha nem éri meg gyártani, akkor be kell szüntetni – ez a jelenlegi felfogás, és csak a gyártók jóindulatán múlhat, hogy meddig hajlandóak elmenni a veszteségek benyelése ügyében. Nem szabad elfeledkezni viszont arról sem, hogy az olyan részben még állami tulajdonban lévő cégek, mint a Richter, tőkepiaci értéke jelentős csökkenéssel számolhat. Az állami 25 százalékos tulajdoni hányad értéke a hétmilliárd forintos befizetés esetén harmincmilliárd forinttal érne kevesebbet.
Néhány napja a GKI Gazdaságkutató konferenciáján a Richter vezérigazgatója kibontotta a gyógyszergyártókat érintő megszorítócsomagot és részleteiben bemutatta, hogy mekkora veszteség érheti a céget. Bogsch Erik röviden vázolta a gyógyszerkiadásokkal kapcsolatos fontosabb magyar trendeket. Az egyik legnagyobb problémaként kiemelte, hogy pl. a 2005-ös 348 milliárdos gyógyszerkasszahiányból mintegy 160-170 milliárd forintot a szakorvosok által felírt 90,95 százalékos és 100 százalékos állami térítési kategóriába tartozó gyógyszerek okoztak (nem érzi sem a beteg, sem az orvos az ilyen szerek valódi terhét).
Érdemes elgondolkodni azon a kormányzatnak, hogy valóban megéri-e a gyógyszergyártókat annyira megterhelni, mint amenynyire azt tervezik. Az érvek láthatóan nem a csomagokat készítők mellett állnak. Meg kellene fontolni azt is, hogy a magyar készítményeket fontosabb lenne preferálni a támogatási rendszerben. Így történik ez az orosz piacon is, ahol a DLO-programból kiszórták azokat a külföldi termékeket, amelyek a hazaiakkal kiválthatók.
origo.hu
Miért hazudott a Kádár-világ a parizerről is? - videó
