Május óta vár választ a Magyar Nemzet arra a kérdésre, milyen indokok alapján döntötte el a kormány, hogy 7,697 milliárd forinttal kárpótolja peren kívül azt a vállalkozói kört, amelytől az Orbán-kabinet még 1998-ban elvette a garéi veszélyes hulladékok ártalmatlanításának jogát. Az ügy nyolc évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a Horn-kormány 1998 márciusában 900 millió forintos támogatást és 1,8 milliárd forintos hitelt nyújtott a Budapesti Vegyiműveknek, hogy a vállalat a pénzzel számolja fel a szocialista ipar egyik legsúlyosabb környezetszennyezését. A munka részeként az AGM Beton Rt. 1,2 milliárd forintért vállalta, hogy a súlyosan szennyező anyagokat ideiglenesen – tíz évre – betonhordókba csomagolja. Az új Fidesz–FKGP-kormány azonban úgy döntött: a sokat bírált technológia helyett alig nagyobb költségből örökre felszámolja a szennyezést, ezért szerződést bontottak a társasággal.
A hosszú pereskedés első szakasza két évvel ezelőtt ért véget, amikor a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a szerződésbontás jogszerűtlen módon történt, ezért a Budapesti Vegyiművek Rt. és a környezetvédelmi minisztérium kártérítéssel tartozik az AGM Beton Rt.-nek és a cég egyik tulajdonosának, Andrássy János Mihálynak. Az összeget azonban nem határozta meg.
Támpontként szolgál, hogy Borbás Ágnes, Andrássyék ügyvédje a Legfelsőbb Bíróság döntésének kihirdetése után újságírók előtt azt nyilatkozta: a káruk – amely időközben kamatokkal és az elmaradt haszonnal is növekedett – valamivel több, mint másfél milliárd forint. Az ügyvédnő hozzátette: ha sikerülne peren kívül megegyezniük a tárcával, a kamatokból is engednének. Időközben Andrássy János Mihály, a cégcsoportjának két további tagját bevonva új pert kezdeményezett a környezetvédelmi tárca és a vegyiművek ellen, kérve a konkrét kártérítési összeg megállapítását. Ebben már az elmaradt haszonra és az elmaradt haszon esetleges befektetéséből remélhető további elmaradt haszonra tekintettel immár 10,65 milliárd forintot (!) követeltek. Bár az újabb perben semmiféle döntés nem született, Gyurcsány Ferenc kormánya az idén áprilisban megtárgyalta az ügyet, s 7,697 milliárd forint kifizetéséről határozott. Így a környezetvédelmi tárca 2006. április 14-én – hat nappal az országgyűlési választás szoros eredménnyel zárult első fordulója után – alá is írta a peren kívüli egyezséget. A pénzt az állami szektorban szokatlan módon szinte azonnal átutalták a felpereseknek.
A Magyar Nemzet májusban kérdések sorát tette fel a környezetvédelmi minisztérium illetékeseinek, illetve Batiz András korábbi kormányszóvivőnek. Jogi szakértőink ugyanis példátlannak nevezték a kifizetett összeg mértékét, hiszen a peren kívüli egyezségnek akkor lett volna értelme, ha a felperes az eredeti, 1,9 milliárd forintos igényéből is enged. Sőt: a környezetvédelmi minisztérium ügyvédje, Elter Tamás 2004-ben egy egymilliárd forintos esetleges kártérítést is „holdbélinek” nevezett. Nem mellékes, hogy a periratokból arra lehet következtetni: az AGM Beton Rt. mindössze egy 400 millió forintos hitelt használt fel az állami megrendelés teljesítésére, ám a teljesítéssel minőségi gondok adódtak.
A minisztérium által kijelölt válaszadók tavasszal több ízben illetéktelen, az ügyről információkkal nem rendelkező tisztviselőkhöz irányították lapunkat, illetve kitérő válaszaikból nem derült ki: mi alapján döntöttek úgy, hogy a felperesek eredeti kárigényének többszörösére rúgó összeget fizetnek ki. Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára azt is megtagadta, hogy betekinthessünk a peren kívüli megállapodásba, a tárca sajtóosztálya pedig egy semmitmondó közleménnyel lezártnak titulálta az ügyet.
A Magyar Nemzet ezért Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanhoz fordult, kérve: az üvegzsebtörvényre tekintettel állapítsa meg, lapunk jogosult a közpénzt érintő szerződés megismerésére. A biztos a közelmúltban meghozott állásfoglalásában nekünk adott igazat, ezért a környezetvédelmi tárca átküldte szerkesztőségünkbe a dokumentumot. Így megtudhattuk: a minisztérium képviseletében eljáró, kiolvashatatlan aláírású személy egy – a fejlécet és az aláírásokat leszámítva – egyoldalas megállapodásban kötött egyezséget. Az iratban azon a megjegyzésen túl, hogy „az alperesek egyetemleges kártérítési kötelezettségét a Fővárosi Ítélőtábla (a Legfelsőbb Bíróságon jóváhagyott) jogerős ítéletével megállapította”, semmiféle utalás nem található arra, hogyan számolták ki a több mint hétmilliárd forintos kötelezettséget. Erre vonatkozó kérdésünkre R. Bakonyi Ágnes, a környezetvédelmi tárca sajtófőnöke annyit mondott: az összeget szakértői anyagok alapján állapították meg, ezek a dokumentumok a kormány-előterjesztés részét képezik, így titkos minősítésűek.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
