Húsz év fegyházban letöltendő büntetésre ítélte tegnap a Pest Megyei Bíróság Nógrádi Ádámot édesapja 1998. októberi megölése és egy tucat más bűncselekmény miatt. A megismételt elsőfokú eljárásban a vádlott ügyvédje a gyilkosság vádja alóli felmentésért, míg az ügyészség életfogytiglani szabadságvesztés kiszabásáért fellebbezett. Az ítélet így nem jogerős.
A Pest Megyei Bíróság először 2004 áprilisában hirdetett elsőfokú ítéletet, amelyben Nógrádi Ádámot bűnösnek mondta ki aljas indokból elkövetett emberölés, közokirat-hamisítás, lopás, robbanóanyaggal, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, rongálás, fogolyszökés, hamis vád, hamis tanúzásra felhívás miatt. Ezért a fiatalembert halmazati büntetésként húsz év fegyházra ítélték. Az elsőfokú bíróság már akkor is közvetett bizonyítékok alapján hozott döntést, de perdöntőnek találta többek között azt, hogy Nógrádi apja eltűnése után elkezdte költeni a család pénzét, hozzáfogott házuk átalakításához, s három évvel később névtelen levélben jelentette a rendőrségnek: hol találhatók apjának földi maradványai. Az írásban közölt részbeni beismerő vallomása mellett a bíróság akkor az ORFK döglött ügyek osztályát vezető Kovács Lajos rendőr ezredessel folytatott, s videón rögzített beszélgetést is a döntő bizonyítékok között értékelte, amelyben a vádlott beismerte a gyilkosságot. Ebben kiderült az is, hogy Nógrádi édesapja kezébe került egy videokazetta, amely fia és egy másik férfi együttlétét rögzítette. A fiú elmondása szerint apja ezután súlyosan bántalmazta, megalázta, s azzal fenyegette, hogy megöli. Az eljárásban aztán végig következetesen tagadó Nógrádi azt állította mindkét beismeréséről, hogy csupán a rendőröket ugratta ezzel. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2004 decemberében az elsőfokú döntést megalapozatlanság, felderítetlenség és logikai hibák miatt hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el.
A megismételt eljárásban negyvenegy tárgyalási napon felvett bizonyítás eredményéről a bíróság tegnap a szóbeli indokolásában számolt be. A tanácselnök elmondta: újra tartottak helyszíni tárgyalást, s még Németországba is kiutazott, hogy egy tanút a társhatóság segítségével meghallgasson. Az ítélet szerint bebizonyosodott, hogy Nógrádi Ádám 1998. október 25-én egy kilenc milliméteres kaliberű tollpisztollyal fejbe lőtte apját, majd a holttestet egy ismeretlennel egy Soltvadkert melletti szőlőültetvény használaton kívüli kútjába rejtette. Az eljárásban nem került meg a fegyver, és egyéb nyomokat sem sikerült rögzíteni. A vádlott bűnösségét valószínűsítő közvetett bizonyítékok láncolata azonban a bíróság tanácselnöke szerint eléri a bizonyosság szintjét. Nem vetődött fel olyan adat, amely szerint esetleg más követte volna el a gyilkosságot. Ugyan a vádlott vallomásaiban rendre az édesapja mellett olajszőkítési gyanúba keveredett keceli vállalkozót, Flaisz Ferencet említette lehetséges elkövetőként, de ez sem bizonyosodott be. Nógrádi Ádám a vád időpontjában otthon tartózkodott, s a bűncselekmény jellegéből adódóan azt egyedül is elkövethette.
Ismert: az 1998-ban eltűnt tehetős vállalkozó, Nógrádi József földi maradványai 2001-ben kerültek elő egy, a rendőrséghez eljuttatott névtelen levélnek köszönhetően. Erről a levélről utóbb bebizonyosodott, hogy Nógrádi Ádám írta.
Visítva, röhögve vesznek búcsút David Pressman amerikai nagykövet-aktivistától a mémgyártók