Nyílt vádak, titkosított valóság

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is szerepe lehetett abban, hogy október 23-án elfajultak az események – állítja Lázár János, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke. A politikus jelen volt azon a zárt ülésen, amelyen titkos dokumentumokat mutattak be a képviselőknek a budapesti erőszakos tüntetésekkel kapcsolatban. Szilvásy György kancelláriaminiszter ezekre a dokumentumokra hivatkozva azt állította, hogy a Fidesz állhatott a budapesti erőszakos cselekmények hátterében. Ám Lázár János szerint az ülésen elhangzottak éppen azt bizonyították, az ellenzéknek semmi köze nincs azon tüntetésekhez, amelyek rendőrségi fellépést igényeltek. A képviselő úgy tartja, a rendőrség politikai utasításra is cselekedett, amikor szeptember 18-án az MTV épületének ostrománál nem avatkozott be kellő erővel, október 23-án viszont a Szabadság téren történtekre hivatkozva brutálisan lépett fel békés tüntetőkkel szemben.

2006. 11. 15. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány a napokban a nyugdíjazását kérte, amit a miniszter nem fogadott el. A hírek szerint október 23. óta általános visszavonulót fújtak a főrendőröknél. Nyugdíjazását kérte Lapid Lajos, a budapesti főkapitány helyettese és több fővárosi rendőri vezető is. Mit szól ehhez?
– A demokrácia megcsúfolása, egy színjáték, az események paródiája, ami történt. A döntéssel a kormány minden felelősséget magára vállalt. „Boldogok” lehetünk, hogy Budapest rendőrségét egy aktív nyugdíjas irányítja. Gergényi Péter távozása olyan lett volna, mint amikor az augusztus 20-án történt katasztrófa után menesztettek egy tűzoltót és egy időjóst. Gergényinek vitathatatlan a felelőssége a túlkapásokban, és elfogadhatatlan az a stílus is, ahogyan az ügyészségre küldte a rendőrök brutalitása ellen tiltakozókat. Menesztésének felvetése azonban csak elterelő hadművelet volt. Ki mondta azt a rendőröknek, hogy szeptember 18-án ne avatkozzanak be a környéken várakozó kommandósokkal, hogy erre hivatkozva október 23-án rátámadhassanak a tüntetőkre?
– A Fidesz úgy hirdette meg a november 4-i fáklyás felvonulását, hogy a rendőrterror ellen és a szabadságért tüntetnek az Andrássy úton. Ön szerint rendőrterror van Magyarországon?
– Inkább azt mondanám, hogy olyan rendőri intézkedések zajlanak Magyarországon, amelyekre 1988–89 óta nem nagyon volt példa Budapesten, sőt még a 70–80-as években se nagyon. Először Kuncze Gábor belügyminisztersége idején, 1997-ben szembesülhettünk a rendőri brutalitással, amikor a Metész-tüntetésen idős embereket vertek meg. De a mostanihoz hasonló kemény fellépésre nem volt példa, a magyar rendőrség a két világháború közötti időszak óta nem alkalmazta például a kardlapozást politikai események kapcsán. A kardlapozós lovas rohamot, az üzenete miatt, még sokkal súlyosabbnak is tartom, mint a gumilövedék használatát. Magyarországon sajnos nem alakult ki megfelelő gyakorlat arra, hogy a tömegmegmozdulást miként kell kezelni. Én teljes mértékben rendőrpárti vagyok, mégis az a véleményem, hogy a helyes kultúra kialakításához első lépésben a rendőrségnek kellene kiszűrnie azokat, akik túlkapások miatt tetten érhetők. A rendőrök fellépése október 23-án szerintem nem volt indokolt, nem volt arányos. Ráadásul hosszú távon rendőrállami benyomásokat ébresztett az emberekben. Az vitathatatlan, hogy voltak olyan helyzetek szeptember tizennyolcadikán és október huszonharmadikán, amelyek rendőri fellépést igényeltek, de a rendőrség eljárása számos szakmai kérdést vet fel.
– Ön mit kérdezne meg legelőször a szakemberektől a rendőrségnél?
– Én a parlament összevont bizottsági ülésén megkérdeztem, hogy hol van az a felvétel, ami a döntő pillanatot örökíti meg. Szerintem ez az a pillanat volt, amikor az Alkotmány utcában október 23-án délután három óra körül a rendőrökre támadtak a tüntetők. Az erről készült felvételek, dokumentumok talán megmagyaráznák, mi volt annak az oka, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út és a Nyugati pályaudvar felől visszafelé irányították az embereket, és nem a Váci útra tolták őket. Megtudhatnánk azt is, hogy valójában miért kezdték meg a tömegoszlatást, és ezt hogyan végezték. A tömegoszlatást ugyanis a rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat nagyon szigorú feltételekhez köti. Előtte be kell mondani például a hangosbemondóba, hogy melyik irányba szabja meg a rendőrség a távozás irányát, közben pedig folyamatosan figyelmeztetni kell a tüntetőket a törvényes következményekre. Arról azonban, hogy ez megtörtént-e az Alkotmány utcában három órakor, nem láttunk egyetlen dokumentumot sem. A jogszerűség tisztázása szerintem a rendőrség érdeke is lenne, hiszen nagyon veszélyes az az út, amire a rendőrség most lépett. Nem szabad eljutni odáig, hogy a rendőrség a kormány politikájának az eszközévé váljék.
– Azt akarja ezzel mondani, hogy Gyurcsány Ferenc vagy Petrétei József utasította a rendőri vezetőket, hogy mit kell tenniük az utcai tüntetőkkel szemben?
– Én inkább azt mondanám, hogy szeptember 18-án, az MTV székházának ostrománál a rendőrség nem állt a helyzet magaslatán, ezért október 23-át jól megtervezték. Láthatóan professzionális módon, nagyszámú rendőrrel készültek fel. Nyilvánvaló, hogy ez egy erődemonstráció volt a Gyurcsány-kormány részéről, vagyis politikai megrendelésre is cselekedtek a rendőrök. Az üzenet pedig az volt, hogy mi vagyunk hatalmon, mi megmutatjuk Magyarországnak és a világnak, hogy igenis képesek vagyunk rendet tartani, és ezt üzenjük az egyszerű választóknak is. A rendőrségnek pedig presztízskérdés volt, hogy ne járjon úgy, mint a Szabadság téren. Amikor október 23-án fél kilenckor összeült a nemzetbiztonsági kabinet, a magyar kormány beállt a rendőrök mögé, és egyértelműen irányt szabott a rendőrségnek. Nem a rendőröknek, nem is a rendőri vezetőknek kell tehát vállalniuk a felelősséget a történtekért, hanem Gyurcsány Ferencnek és kormányának.
– Felmerült azért Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány felelőssége is, hiszen megsértette a törvényt, amikor azonosító nélkül küldte ki az utcára a rohamrendőröket.
– Ezek már részletkérdések. A fejétől bűzlik a hal. Gyurcsány Ferenc szeptember 18-án az egyik kereskedelmi televízióban és másnap a sajtóban elismerte, hogy egész éjszaka kapcsolatban volt Szabadfi Árpáddal, az országos rendőrfőkapitány helyettesével, aki a főkapitány úr távolléte alatt a dolgokat kézben tartotta. Ez egyébként kötelessége is a miniszterelnöknek. Arra viszont nagyon kíváncsi lennék, hogy amikor a miniszterelnök október 23-án a televízióban látta a kardlapozást, a gumilövedékektől megsérült fejeket és azt, ahogyan elesett embereket rugdosnak a járdán, mondta-e azt a rendőrségnek, hogy ezt már nem kellene tenni. Képzeljük el, hogy mi lett volna, ha Antall József vagy Horváth Balázs kardlapoztatott volna a taxisblokád idején. Keleti György, a későbbi szocialista honvédelmi miniszter akkoriban azt nyilatkozta, hogy a hadsereg az emberek pártján van. Barna Sándor akkori budapesti rendőrfőkapitány kijelentette, hogy semmilyen tömegoszlatást nem hajlandó végrehajtani, mert ő a népet szolgálja. Amikor Antall József a kialakult helyzetre reagálva súlyos betegen, a kórházi szobájából leadta az úgynevezett pizsamás interjút, fel sem merült, hogy a miniszterelnöknek nincs az eseményekben felelőssége.
– A Fidesz szerint a kormánynak állhatott érdekében az is, hogy az Alkotmány utcánál felbőszített, harciasabb csoportot a rendőrök rátereljék az Astoriánál lévő Fidesz-megemlékezésre. A titkosszolgálat ugyanakkor kiadott két hangfelvételt a rendőrök és az állítólagos tüntetők beszélgetéseiről, amelyek ennek az ellenkezőjét is bizonyíthatják. Mire alapozzák, hogy a kormány akarta megzavarni a Fidesz nagygyűlését?
– A parlament rendészeti, nemzetbiztonsági és emberi jogi bizottságainak zárt és a nyilvános ülésein elhangzottak mind azt erősítik meg bennem, hogy a miniszterelnöknek volt szerepe az október 23-án történtekben. Minél többet tudunk meg az eseményekről, annál inkább erősödik ez a gyanúm. A zárt ülésen egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Fidesznek semmi köze nem volt az események ilyetén alakulásához. Gál J. Zoltán ugyan azt hazudta a parlamentben, hogy a Fidesz szervezte a provokátorokat, a zárt ülésen azonban fehéren-feketén bebizonyosodott, hogy az ellenzéknek semmi köze nem volt azokhoz a lakossági tiltakozásokhoz, amelyek rendőri fellépést igényeltek.
– Könnyű olyan ülésre hivatkozni, amelyről az egyszerű halandó úgysem tudhat meg semmit, hiszen az ott elhangzottakat nyolcvan évre titkosították.
– A kormánypártiak kérésére tették ezt, méghozzá Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója. Szerintem ebben az ügyben Galambos Lajosnak van a legnagyobb felelőssége. A kormányoldal az ő segítségével azt az aljas módszert választotta, hogy a nyílt ülésen megvádolták a Fideszt, a zárt ülésen pedig titkosították az igazságot. Ebben az összefüggésben ez már nem rendészeti, hanem politikai kérdés lett.
– A sajtó egy részének azért kiszivárogtattak olyan információkat, hogy ezen az ülésen elhangzott két fideszes politikus, Ékes Ilona és Demeter Ervin neve is. Ezek a politikusok kapcsolatban álltak a Deák téri tüntetőkkel?
– Szó sincs erről. Ékes Ilona az emberi jogi bizottság tagjaként szeptember 18. után felkereste az előállítottakat, megnézte a fogva tartásuk körülményeit, és beszélt mindegyikükkel. A képviselő aszszonyt a mai napig is hívják ezek az emberek, mert segítséget várnak tőle. Ékes Ilona minden egyes mondatát vállalja, amit mondott a megvádoltaknak. A bizottsági ülésen azonban nem az került szóba, hogy Ékes Ilona mit mondott telefonon, hanem az, hogy valaki felhívta a képviselőt, és elmondta, mi történt vele. Ez szerintem korántsem azt jelenti, hogy Ékes Ilona katonai puccsot szervezett a Magyar Köztársaság rendje ellen.
– A másik felvételen pedig két ember arról beszélget, hogy majd meg fogják keresni Demeter Ervint. Ez lenne a bizonyíték a Fidesz ellen? Ez a beszélgetés ráadásul már október 23. után zajlott. Október 24-én nehéz megszervezni, mi történjen október 23-án. Paródia volt az egész. Lássuk már végre a fától az erdőt! Nyilvánvaló, hogy a kormányzatnak valahogyan menekülnie kell ebből a helyzetből, és ismét felépítettek egy kommunikációs stratégiát. A nemzetközi sajtóban ugyanis vitát váltott ki, hogy a miniszterelnök személyével kapcsolatban zavargások törtek ki Budapesten. Egy Európai Unióhoz tartozó országban ilyenek nem szoktak megtörténni, ráadásul Magyarország az utóbbi húsz évben konszolidált ország benyomását keltette.
– A nemzetbiztonság kiadott egy felvételt a bizottsági ülésen elhangzottak közül, ahol két állítólagos tüntetésszervező, D. és Gy. arról beszélget, hogyan „húzzák rá” a demonstrálókat az Astoriánál álló tömegre. Arról nem esett szó, hogy ezek az emberek miért vannak még szabadlábon?
– Nem. Szeptember 18. óta azt állítja Szilvásy és a magyar titkosszolgálat, hogy létezik egy olyan erő Magyarországon, amelyik minden parlamenti párttal szemben szeretné az ország stabilitását elbizonytalanítani, az alkotmányos rendjét megdönteni. Ha ez igaz, akkor már csak az a kérdés, hogy szeptember 18-tól október 23-ig miért nem intézkedett a titkosszolgálat. Azt mondják, hogy az állítólagos szervezkedők pártkapcsolatokkal is rendelkeznek. D.-ről és Gy.-ről, valamint az állítólagos hálózat tagjairól viszont azt sem tudjuk, hogy kik valójában, pedig a titkosszolgálatnak mindegyik szervezkedőt kivétel nélkül ismernie kell. A Fidesz bebizonyította, hogy a rend fontos neki, hiszen a szeptember 23-i nagygyűlését elhalasztotta. Elfogadtuk azt a tájékoztatást, amit a két miniszter és Galambos Lajos mondott a bombafenyegetésekről és az államellenes szervezkedésről. Ezek után érthetetlen, hogy a Fidesz felelősségéről beszélnek.
– A kormány most létrehozott egy bizottságot a tüntetések hátterének megvizsgálására. A Fidesz nem akar felállíttatni egy vizsgálóbizottságot az ügyben?
– Erősen szkeptikus vagyok azzal a bizottsággal kapcsolatban, amit a miniszterelnök állított fel. Ormos Mária, Gönczöl Katalin és Csepeli György nyilvánvalóan nem tartozik az elfogulatlan közéleti szereplők közé. Csepeli György például államtitkára is volt a Gyurcsány-kormánynak. Egyelőre azonban nem gondoltunk parlamenti vizsgálóbizottság felállítására, hiszen az egy paritásos bizottság, vagyis a testületben ötven százalék az aránya a kormánypárti és az ellenzéki képviselőknek. Az MSZP viszont biztosan akadályozná egy ilyen testület megfelelő működését. Azt azonban határozottan követeljük, hogy hozzanak nyilvánosságra mindent arról, ami az összevont bizottsági ülésen elhangzott, hiszen mindenkinek joga van megismerni erről az igazságot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.