Az ombudsman szerint ugyanis ezeket a közérdekű adatokat nem lehet eltitkolni „szakmai jellegük miatt”, amire az ORFK hétfőn hivatkozott. Az MTV ostrománál elkövetett rendőri hibákért felelős rendőrparancsnokok nevét azonban továbbra is elfedik az iratokban, pedig Péterfalvi szerint a közfeladatot ellátó szervezetek – például a rendőrség – hatáskörében eljáró személyek adatai szintén közérdekűnek számítanak. Az erre vonatkozó kérdésünkre Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője közölte: a rendőrség jogászai szerint személyiségi jogi okokból megtagadhatják a rendőrtisztek nevének közlését.
Gergényi a tegnap kiadott válaszlevelében tételesen cáfolja az ORFK vádjait a rendőri hibákról, az erről szóló jelentést készítő testület elnöke ellen pedig elfogultságot jelent be, mert az szerinte régóta pályázik a posztjára. Az iratokból kiderül az is, hogy az ORFK szerint igaz az a korábbi újsághír is, hogy a Kossuth térnél átirányítható, jól felszerelt rendőrök vártak a bevetésre, de ezt nem engedélyezték.
Gergényi tegnap nyilvánosságra hozott levele szerint az elfogultság ott is tetten érhető a posztjára pályázó Ignácz István által vezetett bizottság jelentésében, hogy abban az ORFK egy „előre felállított hipotézis” szerint értékelte a rendőrség tevékenységét. Például szakmai indokokkal nem támasztják alá, hogy a BRFK nem készített szakszerű műveleti tervet a tömegoszlatáshoz. Az ORFK erre úgy reagált, hogy 16 pontban sorolta fel, miben tér el Gergényiék műveleti terve a csapatszolgálati szabályzatban meghatározottaktól. A legnagyobb hibák között említik, hogy egy alezredes neve nem szerepelt a tervben, az illető a Képviselői Irodaháznál mégis parancsnoki teendőket látott el. Egy másik alezredest egyszerre négy, egy ezredest egyszerre két, egy századost pedig egyszerre három helyszínre osztottak be, miközben a BRFK törzsét egyetlen személy működtette az ostrom alatt a Teve utcai központban, és ezért is bénulhatott le az irányítás.
*
A műveleti tervet ráadásul csak szeptember 18-án délután írták meg, és a készítője szerint azt is csak sematikusan, mert rutinból dolgoztak. Gergényi Péter ezzel kapcsolatosan a levelében több helyütt arra hivatkozik, hogy váratlan volt a tüntetők brutális fellépése, és a helytállásért a rendőrök inkább dicséretet érdemelnek, mint kritikát. A kiadott döntések pedig az ORFK állításával ellentétben nem ötletszerűek voltak, hiszen a döntéseknek mindig a kialakult helyzethez kellett igazodniuk. Gergényi szerint az MTV-nél vezetési pontot sem lehetett kialakítani, mert azt a tüntetők elfoglalták volna, az ORFK viszont úgy tartja, hogy erre a székház épületében lett volna lehetőség.
Budapest főrendőre úgy véli, nem lehetett vállalni annak a felelősségét sem, hogy a közeli Kossuth téren álló rendőröket az MTV székházához irányítsák át, hiszen akkor nem maradt volna rendőr a Parlament védelmére. Az ORFK viszont állítja, hogy az V. kerületi rendőrkapitányságról folyamatosan vezényeltek ki erőket a Kossuth térre, ezért szakaszosan átcsoportosíthatták volna onnan a rendőröket. Így egy több száz fős, vízágyúval felszerelt egység alakult volna a Szabadság téren, amely minden további nélkül feloszlathatta volna a demonstrációt. Ezzel szemben Gergényi szerint ezt akadályozta az is, hogy a Bács-Kiskun megyei rendőri erőket este hét órakor az ORFK hazaküldte a helyszínről, és otthoni pihenést rendeltek el a lovas rendőröknek is, a vízágyú viszont a parkoló autók és a talajviszonyok miatt nem érkezhetett meg a helyszínre. Az ORFK azonban leszögezte, az említett rendőrökből készenléti alakulatot hoztak létre Dunakeszin, a lovas rendőrség pedig nem tudott volna alakzatban fellépni a Szabadság téri környezet miatt.
Eltérnek az álláspontok a főrendőrök között a szeptember 18-án délelőtt elindult Kossuth téri tüntetés megítélésében is. A BRFK álláspontja az, hogy az esemény a választási törvénynek megfelelően kampányrendezvénynek minősült, ezért nem lehetett feloszlatni, az ORFK szerint azonban ezt már akkor meg kellett volna tenni, amikor az első kordonláncot átszakították a tüntetők, hiszen innentől kezdve egy be nem jelentett kormányellenes demonstráció alakult ki a Kossuth téren. Megoszlik a BRFK és az ORFK véleménye a felelősség kérdésében is. Míg Bene szerint az őt a helyszínen helyettesítő Szabadfi Árpád dandártábornok nem felelős az ostrom következményeiért, hiszen nem vette át a parancsnokságot, Gergényi úgy tartja, hogy a jelentések rendje alapján a biztosítás parancsnoka, Lapid Lajos budapesti rendőrkapitány-helyettes feletteseként a budapesti rendőrfőkapitány, annak elöljárójaként viszont az országos rendőrfőkapitány helyettese, vagyis Szabadfi Árpád felelős a történtekért.
Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter mindezek ellenére védi a főrendőreit. A tárcavezető tegnap azt nyilatkozta az alkotmányügyi bizottság ülését követően: nem gondolkozik sem a rendőri vezetők menesztésén, sem a saját lemondásán.
– Ordító hibák, szánalmas önmentegetés és kétségbeesett egymásra mutogatás – Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő szerint erről tanúskodnak az MTV ostromáról nyilvánosságra hozott dokumentumok. Meggyőződése, hogy a rendőri és a politikai vezetők menekülnek a felelősség felvetésétől. A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy a három dokumentumból – a tévészékház ostromáról készült bizottsági jelentésből, az arra adott Gergényi Péter-féle válaszból, illetve a bizottság viszonválaszából – egyértelműen kiderül, hogy a történtekért a budapesti rendőrfőkapitány, az Országos Rendőr-főkapitányság akcióért felelős vezetője, Petrétei József rendészeti miniszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a felelős.
Nyakó István, az MSZP szóvivője a Gergényi-mizéria fejleményéről azt mondta: a rendőrséget most már hagyni kell dolgozni, „szolgáljanak és védjenek”. Rámutatott: az adatvédelmi biztos volt az, aki kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a jelentést, amely közérdekű adatokat is tartalmaz. Mindehhez hozzátette, a kérést a rendőrség teljesítette, „mivel törvénytisztelő intézmény”.
borult
Csak ízelítőt adott a tél: langyos, borús idő vár ránk kedden
