Nem sikerült a befektetőknek a hét vége előtt újabb emelkedéssel erősíteni a piac iránti bizalmat. Miközben csütörtökön emelkedéssel zárt a BUX, addig tegnap az előző kereskedés során megtermelt pluszt is visszaadta a piacnak. A magyar tőkepiaci indikátor több lépcsőben gyengült, az index szinte a kereskedés teljes hosszában csökkenő képet mutatott. A nap közepén ugyan megközelítette a BUX az előző záráskor mért értékét, de azt meghaladni nem tudta. A nap második felében az index folytatta a gyengülést, így zárásra mélypontja közelébe, 23 053,79 pontra esett vissza. A közel 400 pontos, azaz 1,68 százalékos beesést az okozta, hogy a befektetők a vezető részvényekből kivonultak. Ez legjobban az amúgy kedvező adatokat közzétevő Magyar Telekomnál látszódott meg. A távközlési papírokat szó szerint az eladói nyomás gyengítette. A decemberre összehívott közgyűlés hatása érezhetően emelkedő irányt alakított volna ki, de egyes tulajdonosok a veszteséges irányba tolták a cég részvényeit. A Magyar Telekom ára végül 24 forinttal lett olcsóbb.
Nem csak a távközlési papírok jártak pórul tegnap, gyengülőben volt a Richter, az OTP és a Mol is. Az olajipari cég részvényeinél spekulációs próbálkozások hatásai érződtek, ezek végül 3,3 százalékos mínuszt okoztak a részvény árában. Mint ismert, a Mol részvényeinek 1,73 százalékos állami tulajdonban lévő részét nyilvános úton értékesítik majd, és azt is tudja a piac, hogy erre még ebben az évben sor kerül. Ez azt jelenti, hogy az ÁPV Zrt.-nek közel 30 napja maradt arra, hogy ezt a még 2006-ban tervezett értékesítést megvalósítsa, ezért sürget az idő. Az olajipari részvények esésében az is közrejátszott, hogy a kőolaj ára újból meredeken csökkent a világpiacon.
Gyengélkedőben volt még a Démász, a BorsodChem, a Fotex és az FHB is. E részvények irányvonala megváltozott, megkezdték a tulajdonosok a megtermelt haszon kivételét. Csak az FHB esetében több mint 10 százalékos profitot lehetett tegnap realizálni.
A bankközi devizapiacon az eurót délután fél négy tájban 257,50–257,70 forinton jegyezték, szemben a csütörtök délutáni 256,60–256,70 forintos árfolyammal. Az euró árfolyama a kereskedők szerint 257,50 forinton stabilizálódni látszott, a jegyzések napközben nem nagyon tértek el ettől az értéktől, 257,20 és 257,80 forint között változtak. A monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülése előtt csekély volt az érdeklődés a devizapiacon. A piaci várakozások a 25 bázispontos várható kamatemeléstől a kamatszint változatlanul hagyása felé tolódtak el. Ebben az elemzők szerint szerepe volt Járai Zsigmond MNB-elnök előző napi nyilatkozatának. A jegybankelnök Frankfurtban egy pénzügyi konferencián azt mondta, hogy a forint erősödése enyhíti az inflációs nyomást, ezért a monetáris politika alakításának feltételei valamivel kedvezőbbek, mint pár hónapja.
– Így nem mondhatom, hogy a kamatemelés az egyetlen opció – jelentette ki Járai, akinek véleményéhez tegnap több londoni elemző is csatlakozott.
Miért hazudott a Kádár-világ a parizerről is? - videó