Zuhanás a hét végén

Nem túl bizakodók a befektetők: hét végén már nem merik pozícióikat megtartani, helyette gyorsan realizálják a megtermelt hasznot. A BUX tegnap tartós gyengülést mutatott, egy kisebb megingás kivételével lényegében végig lassulóban volt. Huszonhárommilliárd forintos forgalom mellett közel 400 ponttal került előző értéke alá az index. A vezető részvények közül a privatizációs eljárás által érintett Molt is elővették a spekulánsok, ezúttal 3,3 százalékkal gyengítették az olajipari cég kurzusát.

2006. 11. 18. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem sikerült a befektetőknek a hét vége előtt újabb emelkedéssel erősíteni a piac iránti bizalmat. Miközben csütörtökön emelkedéssel zárt a BUX, addig tegnap az előző kereskedés során megtermelt pluszt is visszaadta a piacnak. A magyar tőkepiaci indikátor több lépcsőben gyengült, az index szinte a kereskedés teljes hosszában csökkenő képet mutatott. A nap közepén ugyan megközelítette a BUX az előző záráskor mért értékét, de azt meghaladni nem tudta. A nap második felében az index folytatta a gyengülést, így zárásra mélypontja közelébe, 23 053,79 pontra esett vissza. A közel 400 pontos, azaz 1,68 százalékos beesést az okozta, hogy a befektetők a vezető részvényekből kivonultak. Ez legjobban az amúgy kedvező adatokat közzétevő Magyar Telekomnál látszódott meg. A távközlési papírokat szó szerint az eladói nyomás gyengítette. A decemberre összehívott közgyűlés hatása érezhetően emelkedő irányt alakított volna ki, de egyes tulajdonosok a veszteséges irányba tolták a cég részvényeit. A Magyar Telekom ára végül 24 forinttal lett olcsóbb.
Nem csak a távközlési papírok jártak pórul tegnap, gyengülőben volt a Richter, az OTP és a Mol is. Az olajipari cég részvényeinél spekulációs próbálkozások hatásai érződtek, ezek végül 3,3 százalékos mínuszt okoztak a részvény árában. Mint ismert, a Mol részvényeinek 1,73 százalékos állami tulajdonban lévő részét nyilvános úton értékesítik majd, és azt is tudja a piac, hogy erre még ebben az évben sor kerül. Ez azt jelenti, hogy az ÁPV Zrt.-nek közel 30 napja maradt arra, hogy ezt a még 2006-ban tervezett értékesítést megvalósítsa, ezért sürget az idő. Az olajipari részvények esésében az is közrejátszott, hogy a kőolaj ára újból meredeken csökkent a világpiacon.
Gyengélkedőben volt még a Démász, a BorsodChem, a Fotex és az FHB is. E részvények irányvonala megváltozott, megkezdték a tulajdonosok a megtermelt haszon kivételét. Csak az FHB esetében több mint 10 százalékos profitot lehetett tegnap realizálni.
A bankközi devizapiacon az eurót délután fél négy tájban 257,50–257,70 forinton jegyezték, szemben a csütörtök délutáni 256,60–256,70 forintos árfolyammal. Az euró árfolyama a kereskedők szerint 257,50 forinton stabilizálódni látszott, a jegyzések napközben nem nagyon tértek el ettől az értéktől, 257,20 és 257,80 forint között változtak. A monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülése előtt csekély volt az érdeklődés a devizapiacon. A piaci várakozások a 25 bázispontos várható kamatemeléstől a kamatszint változatlanul hagyása felé tolódtak el. Ebben az elemzők szerint szerepe volt Járai Zsigmond MNB-elnök előző napi nyilatkozatának. A jegybankelnök Frankfurtban egy pénzügyi konferencián azt mondta, hogy a forint erősödése enyhíti az inflációs nyomást, ezért a monetáris politika alakításának feltételei valamivel kedvezőbbek, mint pár hónapja.
– Így nem mondhatom, hogy a kamatemelés az egyetlen opció – jelentette ki Járai, akinek véleményéhez tegnap több londoni elemző is csatlakozott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.