Sólyom László döntését tiszteletben tartva Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára lapunknak azt hangsúlyozta, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tizenhat éve, törvényi szabályozás nélkül, bejáratott intézményként működött, mivel a résztvevők tárgyalni és megállapodni akartak. A munkaadói szervezetek döntő többsége bizonyította, valós gazdasági súlyt képvisel az egyeztetéseken – mondta a főtitkár. Úgy vélte, a legitimáció kérdése azt veti fel egyben, hogy akkor legitimnek tekintetők-e az OÉT-ban eddig kötött megállapodások. Dávid szerint igen. Tiszteletben tartja, mégsem örül a köztársasági elnök döntésének Szabó Endre. A szakszervezeti oldal soros elnöke emlékeztetett, nagyon sokáig és körültekintően vitáztak, illetve állapodtak meg az érdekegyeztetés törvényi szabályozásáról. Elismerte, hogy például a minimálbér megállapítása közhatalmi jellegű, de szerinte ezt a jogosítványt célszerű megadni a munka világa szereplőinek.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megvárja az Alkotmánybíróság döntését. A tárca nem kommentálja a köztársasági elnök álláspontját, ugyanakkor megjegyzi: az OÉT-törvény a szociális partnerek teljes egyetértésével került a parlament elé, és csaknem százszázalékos szavazati aránnyal támogatta a Tisztelt Ház is.
A köztársasági elnök szerint a törvények egyes rendelkezései sértik az alkotmány által garantált népszuverenitás és demokrácia elvét. Sólyom László álláspontja szerint az OÉT-nek a törvényben adott hatáskörök egy része közhatalmi jellegű, emellett a fórum más törvények alapján is gyakorol közhatalmi jogköröket. A népszuverenitás és demokrácia elve alapján azonban Magyarországon közhatalom csak demokratikus legitimáció birtokában, tehát a választópolgárok felhatalmazása alapján gyakorolható. Sólyom úgy látta, hogy a törvénynek az OÉT összetételére vonatkozó szabályai nem biztosítják a közhatalom gyakorláshoz szükséges demokratikus legitimációt a testület számára.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Megkínoztak egy nőt a pátrohai horrorházban
