Brüsszeli meghallgatás a rendőri brutalitásról

Tegnap elutazott Brüsszelbe az az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó delegáció, amely az október 23-i brutális rendőri fellépésről számol be az Európai Parlament képviselői előtt. A meghallgatáson felszólal Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke, Ékes Ilona, a testület fideszes tagja, Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány vezetője, Morvai Krisztina alkotmányjogász és egy sértett is.

2006. 12. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Három helyen törték el a csontjait a rendőrök annak az embernek, aki ma egy delegáció tagjaként beszámolhat az október 23-i budapesti eseményekről Brüszszelben – értesült lapunk. A férfi ártalmatlanul feküdt a járdán, amikor az „intézkedő” rendőrök a lábán ugráltak a bakancsaikkal. A sértett annak a magyar küldöttségnek a tagjaként utazik az uniós központba, amely egy meghallgatáson vesz részt az Európai Parlamenben (EP).
A meghallgatáson az október 23-i rendőri túlkapásokról számol be Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke, Ékes Ilona, a testület fideszes tagja, Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány vezetője és Morvai Krisztina alkotmányjogász is.
Balog Zoltán megkeresésünkre közölte: a rendőrök jogsértéseit olyan mennyiségben sikerült dokumentálniuk, hogy arra a következtetésre jutottak, a törvénytelenségeket nemcsak megengedték nekik, hanem el is várták tőlük. A képviselő ezért arról is beszámol az EP előtt, hogy gyanúja szerint a magyar rendőrök politikai célból, a kormány utasítására léptek fel megengedhetetlen eszközökkel október 23-án.
A demonstrálók ellen ráadásul indokolatlanul gyorsan hoztak aránytalan ítéleteket, és mindez arra enged következtetni, hogy az emberek megfélemlítése folyik Magyarországon – tette hozzá a politikus.
Az október 23-i brutális rendőri fellépés vizsgálatára létrejött alternatív vizsgálóbizottság eddigi ismeretei szerint a jogsértések egyik előzménye, kiindulópontja az lehetett, hogy valaki vagy valakik megtiltották, hogy az ünnep délelőttjén, a tíz órakor kezdődő Kossuth téri zászlófelvonáson egyszerű állampolgárok is részt vegyenek. Morvai Krisztina, az események kivizsgálására alakult civil bizottság társelnöke tegnap lapunknak azt mondta: a grémium levélben fordult az államfőhöz, a miniszterelnökhöz és a házelnökhöz, hogy közöljék, ki adta ki ezt az intézkedést és miért. A bizottság megkereste a Fővárosi Bíróság elnökét is, tájékoztassa a testületet, hogy a forradalom évfordulójához köthető okokból hány személy ellen folytatnak büntetőeljárást, hányan vannak előzetes letartóztatásban, és mikor lesz az egyes ügyek tárgyalása. A bizottság egy-egy tagja ugyanis szeretne részt venni a bírósági tárgyalásokon. A büntetőjogász bizottsági elnök úgy véli: nemcsak nemzeti, hanem uniós ügy is minden olyan fejlemény, amely a közösség bármelyik országában az emberi jogok sérelmével jár, ezért tartanak beszámolót az EP előtt is a történtekről. A budapesti rendőri túlkapások alkalmával több uniós ország állampolgára is sérelmet szenvedett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.