Brüsszeli meghallgatás a rendőri brutalitásról

Tegnap elutazott Brüsszelbe az az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó delegáció, amely az október 23-i brutális rendőri fellépésről számol be az Európai Parlament képviselői előtt. A meghallgatáson felszólal Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke, Ékes Ilona, a testület fideszes tagja, Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány vezetője, Morvai Krisztina alkotmányjogász és egy sértett is.

Három helyen törték el a csontjait a rendőrök annak az embernek, aki ma egy delegáció tagjaként beszámolhat az október 23-i budapesti eseményekről Brüszszelben – értesült lapunk. A férfi ártalmatlanul feküdt a járdán, amikor az „intézkedő” rendőrök a lábán ugráltak a bakancsaikkal. A sértett annak a magyar küldöttségnek a tagjaként utazik az uniós központba, amely egy meghallgatáson vesz részt az Európai Parlamenben (EP).
A meghallgatáson az október 23-i rendőri túlkapásokról számol be Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke, Ékes Ilona, a testület fideszes tagja, Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány vezetője és Morvai Krisztina alkotmányjogász is.
Balog Zoltán megkeresésünkre közölte: a rendőrök jogsértéseit olyan mennyiségben sikerült dokumentálniuk, hogy arra a következtetésre jutottak, a törvénytelenségeket nemcsak megengedték nekik, hanem el is várták tőlük. A képviselő ezért arról is beszámol az EP előtt, hogy gyanúja szerint a magyar rendőrök politikai célból, a kormány utasítására léptek fel megengedhetetlen eszközökkel október 23-án.
A demonstrálók ellen ráadásul indokolatlanul gyorsan hoztak aránytalan ítéleteket, és mindez arra enged következtetni, hogy az emberek megfélemlítése folyik Magyarországon – tette hozzá a politikus.
Az október 23-i brutális rendőri fellépés vizsgálatára létrejött alternatív vizsgálóbizottság eddigi ismeretei szerint a jogsértések egyik előzménye, kiindulópontja az lehetett, hogy valaki vagy valakik megtiltották, hogy az ünnep délelőttjén, a tíz órakor kezdődő Kossuth téri zászlófelvonáson egyszerű állampolgárok is részt vegyenek. Morvai Krisztina, az események kivizsgálására alakult civil bizottság társelnöke tegnap lapunknak azt mondta: a grémium levélben fordult az államfőhöz, a miniszterelnökhöz és a házelnökhöz, hogy közöljék, ki adta ki ezt az intézkedést és miért. A bizottság megkereste a Fővárosi Bíróság elnökét is, tájékoztassa a testületet, hogy a forradalom évfordulójához köthető okokból hány személy ellen folytatnak büntetőeljárást, hányan vannak előzetes letartóztatásban, és mikor lesz az egyes ügyek tárgyalása. A bizottság egy-egy tagja ugyanis szeretne részt venni a bírósági tárgyalásokon. A büntetőjogász bizottsági elnök úgy véli: nemcsak nemzeti, hanem uniós ügy is minden olyan fejlemény, amely a közösség bármelyik országában az emberi jogok sérelmével jár, ezért tartanak beszámolót az EP előtt is a történtekről. A budapesti rendőri túlkapások alkalmával több uniós ország állampolgára is sérelmet szenvedett.