Szokatlan döntést hozott tegnap a Fővárosi Bíróság büntetőtanácsa a megismételt móri perben: elrendelte két tanú hazugságvizsgálatát. A zálogházi rablássorozat egyik vádlottja, G. László, illetve a szlovák állampolgárságú, gazdasági büntetőügyei miatt szintén előzetes letartóztatásban lévő Borisz S. már többször alkut ajánlott a hatóságoknak, mondván: ismerik a móri bankrablás igazi tetteseit. Cserébe a 25 millió forintos vérdíjat, szabadságukat és biztonságuk szavatolását kérték. Ajánlatukat már a múlt hónapban is megtették a bíróságon, de konkrétumokat nem árultak el. Vallomásukban orosz üzleti érdekeket taglaltak, s határozottan kijelentették: a nyolcas gyilkossággal megvádolt Hajdú Lászlónak és a bankrablás miatt már korábban életfogytiglanra ítélt Kaiser Edének nincs köze a bűncselekményhez.
A tegnapi tárgyaláson a bíró felolvasott egy jegyzőkönyvet, amely szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa november 29-én meghallgatta a két tanút. Bár ismét az orosz maffiát emlegették, de már nem zárták ki Kaisert és Hajdút a lehetséges tettesek közül. Állításuk szerint ugyanis a bankrablás megrendelői több alkalommal bíztak meg csepeli fiatalokat „bizonyos dolgok elvégzésével”. A Fővárosi Bíróság tanácselnöke szerint ez új bizonyítékként értékelendő, mivel számos eltérés van a tanúk korábbi, illetve a tegnap ismertetett nyilatkozata között. Szavahihetőségük ellenőrzésére ezért elrendelte a tanúk poligráfos vizsgálatát. Ha bebizonyosodik, hogy igazat mondanak, akkor a tanácselnök pótnyomozásra utasíthatja a rendőrséget.
Bírósági szakértőnk szerint tanúk hazugságvizsgálata igen szokatlan eljárás, ráadásul erre a beleegyezésük nélkül nincs mód. Szakértőnk arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyanúsítottnak is joga van megtagadni a poligráfos vizsgálatot, nemhogy egy tanúnak, akit a törvény amúgy is igazmondásra kötelez a hatóság előtt.
Visítva, röhögve vesznek búcsút David Pressman amerikai nagykövet-aktivistától a mémgyártók