Az Alkotmánybíróságnak idén is sok dolga akadt az MSZP–SZDSZ-koalíció jogalkotási munkájával. A taláros testület megsemmisített egy olyan kormányrendeletet, amely a költségvetési szervtől elbocsátott alkalmazottak elhelyezkedését nehezítette volna. Alkotmányellenesnek minősítették a házipénztáradóról szóló törvényt, valamint egy kormányrendeletet is, amely a kancelláriaminiszter jogkörét bővítette volna. Megsemmisítették a felsőoktatási törvény egyik módosítását is, amely az intézmények hatáskörét korlátozta. Emellett elmarasztalták a kormányt, mert a miniszterelnök nem szabályozta helyettesítésekor a jogalkotói hatáskör átruházásának tiltását. Sólyom László köztársasági elnök is több jogszabályt dobott vissza a parlamentnek újratárgyalásra. Így például az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az utas-nyilvántartási adatokkal kapcsolatban létrejött megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt. A köztársasági elnök a mentelmi jogról, az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról és a pártingatlanokról szóló törvényt is visszadobta az Országgyűlésnek. Az előző parlamenti ciklusban minden korábbinál több, szám szerint húsz törvényjavaslatot ítélt alaptörvénybe ütközőnek az Alkotmánybíróság. A balliberális koalíció – az időarányos számokból kiindulva – még túl is teljesítheti korábbi, felettébb kétes értékű rekordját: a parlament májusi megalakulása óta, vagyis alig több mint fél év alatt három jogszabályban talált alkotmányellenes passzust.
origo.hu
Bécsben elszabadult az LMBTQ őrület - videó
