Tett-e ön lépéseket a legutóbbi időkben azért, hogy az LB visszakapja elődjének, a Kúriának az épületét a Parlament szomszédságában? Hiszen a kormány is visszaveszi hajdani székházát a Kossuth téren, így ismét egymás közelségében működhetne a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom.
– A közelmúltban napvilágot látott felmérés szerint a bíróság a leghitelesebb állami hatóság. A hitelesség szempontjából elsősorban az ítélkezés színvonala a meghatározó, ugyanakkor fontosak a külsőségek, a szimbólumok is. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy 1896-ban az Országgyűlés épületével szemben épült fel a Kúria, a hajdani legfelsőbb bíróság székháza, ezzel is jelezvén, hogy az országban érvényesül a hatalommegosztás, a hatalmi ágak egyenrangúságának elve. Az egykori Monarchia másik fővárosában, Bécsben is a parlament épülete mellett áll az igazságügyi palota. Elnökké választásomat követően több ízben kértem az illetékes miniszterektől, hogy az épületet adják vissza az igazságszolgáltatás céljaira. A nemzeti szimbólumokat vizsgáló bizottság, amelyet Glatz Ferenc akadémikus vezetett, szintén javasolta az épület átadását a Legfelsőbb Bíróságnak. Mindezek nyomán szakvélemény készült. Eszerint a Néprajzi Múzeum kiköltöztetése több milliárd forintba kerülne. Tisztában vagyunk azzal, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében a Kúria épületének visszaadása nem a legfontosabb kérdés. Hosszabb távon azonban sor kerülhet erre, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla részben az LB épületében, részben bérelt épületben tevékenykedik, és évente több száz millió forintot fizetünk bérleti díjra. Ha visszakapnánk eredeti székházunkat, az ítélőtábla birtokba vehetné a Markó utcai épületet, s bérleti díj címén nem kellene feleslegesen hatalmas összegeket kifizetni.
– Az Alkotmánybíróság nemrégiben másodszor foglalt állást arról, hogy mostantól felülvizsgálhatja a jogegységi határozatokat. Vagyis: az alkotmánybírák bárkinek a kérelmére elemezhetik, megfelelnek-e az alkotmánynak a Legfelsőbb Bíróság általános érvényű határozatai, amelyeket az LB a jogszabályok egységes értelmezése céljából fogalmaz meg a bíróságok számára. Ön a felülvizsgálat lehetőségével korábban nem értett egyet, illetve azt mondta, azt csak törvénymódosítás tehetné lehetővé. Megítélése szerint az Alkotmánybíróság (AB) álláspontja miként befolyásolja az AB és a Legfelsőbb Bíróság viszonyát?
– Mindenekelőtt leszögezhetjük: a jogegységi döntésekre vonatkozó jogi szabályozás nem változott meg. A hatályos alkotmány egyértelműen kimondja: a bíróságok jogalkalmazásának egységét a Legfelsőbb Bíróság biztosítja. Ma már egyre többen osztják azt az álláspontomat, hogy a jogegységi döntés alkotmányossági vizsgálata törvényi rendezést igényel. Ezt a javaslatomat írásban is megküldtem az Országgyűlés elnökének. Legutóbb, az alkotmánybírósági határozathoz fűzött különvéleményben Bihari Mihály elnök úr is kifejtette, hogy megítélése szerint nem kielégítő az alkotmányi, illetve jogi szabályozás ebben a kérdésben. Az Országgyűlés az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat vitája kapcsán megkísérelte rendezni a két – egyenrangú – testület többéves vitáját. A parlamenti felszólalásokból világossá vált, hogy jelenleg hiányzik az Alkotmánybíróság hatáskörének kiterjesztéséhez szükséges egységes törvényhozói akarat, tehát itt a Legfelsőbb Bíróság szakmai álláspontja kerekedett felül. Az AB ezt követően hozta meg határozatát, amelyet szakmai körökben azóta is többen vitatnak. A döntés ugyanakkor nem befolyásolja a két testület egyenrangúságát, hiszen az Alkotmánybíróság az Országgyűlés által alkotott törvények alkotmányosságát is megvizsgálhatja, és fel sem merül, hogy a két állami szerv – a parlament és az Alkotmánybíróság – alá-fölé rendeltségi viszonyban állna egymással. A Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság kapcsolata a szakmai vita ellenére jó, s mindent megteszek, hogy ez a jövőben is így legyen.
– Ön szerint kiegyensúlyozottnak mondható-e az ítélkezés az őszi zavargások ügyeiben? Eleinte rendkívül sok embert letartóztattak, majd a többséget másodfokon kiengedték. A megvádolt embereket emellett, első fokon, kirívóan szigorú büntetéssel sújtották. Megfigyelők ezt részben annak tulajdonítják, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a hírek szerint jórészt olyan bírák ítélkeznek, akik végleges kinevezés előtt állván a hároméves próbaidejüket töltik. Alkalmasságukat elrettentő döntésekkel kívánják bizonyítani. Mi az ön véleménye erről?
– Az ítélkezési gyakorlatról csak a jogerős bírósági ítéletek alapos elemzése után alkotható megalapozott vélemény. Jelenleg az ügyek túlnyomó részében a bírósági eljárás még nem zárult le, a jogerős döntések nem születtek meg. A kérdésben szereplő feltételezésnek ellentmond az illetékes bírósági elnöktől kapott tájékoztatás. Eszerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság különböző gyakorlati idővel rendelkező bírái automatikus szignálással, kiosztással kapták meg az említett ügyeket. Túlnyomó többségüknek megvan a határozatlan időre szóló bírói kinevezésük.
origo.hu
Peking, Moszkva, Teherán és az éhező Európa
