Két lehetséges változatát vizsgálhatja meg a kancellária a nemzetbiztonsági szolgálatok öszszevonásának – írtuk meg kedden. Az egyik az úgynevezett funkcionális összevonás, amelyet Szilvásy tanácsadói részesítenek előnyben, a másik pedig a katonai titkosszolgálatok összevonása a Honvédelmi Minisztérium (HM) katonai nemzetbiztonsági irodájának létrehozásával. Ezt szerdán kormányhatározatban is rögzítették a három érintett miniszter aláírásával.
Az első verzió alapján gyakorlatilag beolvasztanák a Katonai Felderítő Hivatalt és a Katonai Biztonsági Hivatalt a polgári hírszerzésbe és elhárításba (vagyis az Információs Hivatalba és a Nemzetbiztonsági Hivatalba), helyettük pedig csak jóval kisebb hatáskörű biztonsági szolgálatokat hagynának meg a honvédelmi tárcánál. Az utóbbi változat megvalósítása esetén viszont a katonai felderítést és elhárítást megerősített nemzetbiztonsági szervezet fogná össze a honvédelmi miniszter felügyeletével, a polgári szolgálatok és a szakszolgálat megtartásával.
Szekeres Imre honvédelmi minisztertől tegnap megtudtuk: a szerdán aláírt, úgynevezett feladatszabó kormányhatározat az első helyen a funkcionális összefogással foglalkozik, de ha ezt fogadja el a parlament, a HM akkor is ragaszkodik egy szervezetében erős felderítő és belbiztonsági szolgálat megtartásához. Az is előfordulhat, hogy a parlament nem fogadja el az első variánst, és olyan előterjesztés kerül az Országgyűlés elé, amely csak a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonását irányozná elő – erősítette meg Szekeres. Az utóbbi megoldás nem igényel feltétlenül törvénymódosítást, a funkcionális összevonáshoz viszont kétharmados többség kell. Az ellenzéken és a kormánypártokon belül is vannak viszont olyan politikusok, akik szerint nem kellene felszámolni a katonai titkosszolgálatok önállóságát. Szekeres erről úgy nyilatkozott: a szolgálatok kormányhivatalok, de az elmúlt években az a gyakorlat alakult ki, hogy ezek egy részét a honvédelmi miniszter felügyeli.
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját