Erdősi Csaba, Lippai Roland, Putsay Gábor, Szabó Anna
Hogy anyagilag mit jelent pontosan családokra lebontva az öt jövedelmi sávra osztott szociális kompenzációs rendszer, azt nehéz pontosan kiszámolni. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb olyan statisztikája ugyanis, amely háztartásokra vonatkozóan mutatja meg a bevételek és az energiakiadások arányát, 2004-es, tehát elavult, ráadásul a bevételek rubrikában csak a bérekkel és a nyugdíjakkal számol, de nem tünteti fel az egyéb jövedelmeket. Az átlagbérekből azonban arra lehet következtetni, hogy nagyon sok családnak kell a tavalyihoz képest jóval magasabb rezsiköltséget kigazdálkodnia ebben az esztendőben. Ma egy átlagos magyar alkalmazott 108 ezer forintot visz haza, a támogathatóság határaként meghúzott, egy főre jutó havi jövedelem pedig 93 905 forint.
2007. január elsejétől egy köbméter földgázért áfával együtt 101 forintot kell fizetni. Aki beadta az energiaár-támogatási igényét, s jogosult is a támogatásra, ennek a 101 forintnak a megfizetéséhez kap segítséget. A legszegényebbek nagyjából negyven, a még éppen támogathatók pedig valamivel több mint tizennyolc forint kompenzációt kapnak majd köbméterenként. Annak érzékeltetésére, hogy a 101 forintos ár mit is jelent, talán elég ennyi: tavaly január elsején az ezerötszáz köbméteres éves fogyasztási sávba tartozók köbméterenként 48 forint 44 fillért fizettek a földgázért. Aki tehát most kiszorul a kompenzációs rendszerből, az január–január viszonylatban kénytelen több mint százszázalékos emelést elkönyvelni, és ebben az összehasonlításban még azok is harminc százalékkal nagyobb gázszámlára számíthatnak, akik most megkapják a maximális támogatást.
Még nehezebb kiszámolni, mekkora átlagos áremelkedés vár a távhőfogyasztókra. A kormány számukra ugyanolyan támogatási rendszert dolgozott ki, de mivel a távhő ára minden településen más, a számla végösszege attól is függ, hogy ki hol lakik. Nagy átlagban ötvenszázalékos távhőemelési kényszert helyezett az önkormányzatok vállára a földgáz drágulása, de Esztergomban hatvanöt százalékos emelésről határoztak. Budapesten két lépcsőben összesen 45 százalékkal emelkedik a távhőtarifa.
Vajon kell-e idén áramáremeléstől is tartanunk, vagy sem? Egyelőre úgy tűnik, hogy – legalábbis az esztendő első hónapjaiban – marad a tavalyi tarifa, de egyáltalán nem biztos, hogy később nem dönt mégis áremelésről a gazdasági tárca. A Népszabadság úgy értesült, hogy az áremelésről szóló határozat már kész is van, s csak a Pénzügyminisztérium pecsétjére vár. Az áramellátásról szóló törvény szerint a kormány negyedévente vizsgálhatja felül a tarifát, de ha megindokolja, tulajdonképpen bármikor hozzányúlhat az árhoz.
Az év legnagyobb kérdése alighanem az lesz, hogy miként változtatja meg az áram árát a július elsején teljesen kinyíló árampiac. A liberális vezetésű gazdasági tárca versenyt, a verseny nyomán pedig automatikusan kedvező árakat vár a lépéstől, mások azonban úgy látják, hogy nem megfelelő szabályozás esetén akár harmincszázalékos drágulás is bekövetkezhet. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis az erőművek költségalapon számláznak a nagykereskedő Magyar Villamos Műveknek, s ha ezt egy az egyben váltják piaci árképzésre, az felveri az olcsó termelők, például a paksi atomerőmű árait.
origo.hu
Így alázzák meg segítőiket a Tisza központjában – mutatjuk a botrányos szavakat
