Morvai Krisztina, az október 23-i eseményeket vizsgáló alternatív bizottság vezetője kérdésünkre azt mondta, a szabálysértési törvény ilyen módosítása nemcsak a gyülekezési törvényt és az alkotmányt sértené, hanem az európai emberjogi konvencióval is ellentétes lenne. A gyülekezéshez való jog a demokrácia sarokkövét jelenti, egy olyan emberi jog, amelynek korlátozása nagyon szűk körben lehetséges a demokráciákban – fogalmazott az egyetemi docens. Morvai Krisztina szerint a békés, jogaival élő tüntető kriminalizálása nagyon sajnálatos, ráadásul a kezdeményezők nem tudnak felhozni olyan indokokat, ami miatt „megérné” a feles törvény megváltoztatása. El kell viselni, hogy a tüntetők adott esetben a környéken lakók esti nyugalmát megzavarhatják kihangosított beszédekkel, ami nem lehet indok, hogy korlátozzák a szabadnak született emberek gyülekezési jogát. Az alternatív bizottság vezetője szerint a hatalom részéről egy komplex stratégia eleme a szabálysértési törvény tervezett módosítása. Ismert, szeptemberben és október 23-án számos olyan embert helyezett néhány napos őrizetbe törvénytelenül a karhatalom, akik békés tüntetőként vagy nézelődőként vettek részt egyes be nem jelentett utcai megmozduláson. A másodfokon eljáró bíróságok sorra mentik fel őket, s szolgáltatnak elégtételt azoknak, akiket esetenként az első fokon eljáró bíróságok is elítéltek.
Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője abszurdnak tartja a kezdeményezést, különösen a gyülekezési jog korlátozása miatt. Éppen elégséges, hogy a szervezőket előállíthatja a rendőrség a jelenlegi szabályozás alapján is – mondta. Egy jogállamnak inkább szolgálatára válna, ha a spontán gyülekezés szabályozásával foglalkozna, s ennek kereteit állapítaná meg, nem pedig a gyülekezés szigorításán ténykedne.
– A kormánynak és az igazságügyi tárcának elsősorban azzal kellene most foglalkoznia, hogy levonja a személyi konzekvenciákat a rendőrség által sorozatosan elkövetett egyértelmű és nyilvánvaló törvénytelenségekből – nyilatkozta lapunknak Kövér László. A fideszes politikus szerint a múltat nem lehet azzal orvosolni, ha a saját szájuk íze szerint igazítják ki a jogszabályokat. – Amennyiben túl lennénk a felelősségre vonásokon, lehetne vitatkozni, kell-e egyáltalán módosítani a szabálysértésről és a gyülekezésről szóló törvényt – jegyezte meg, de hozzátette, hogy legkevésbé sem Gyurcsány Ferenc és barátainak diktatórikus berendezkedéséhez kell igazítani a jogszabályokat. Mérhetetlenül felháborító a kormány leplezetlenül arrogáns magatartása, hiszen lábbal tiporják a jogrendet, s amikor mindez kiderül, akkor saját törvénytelen intézkedéseikhez akarják igazítani a törvényeket – hangsúlyozta Kövér László, aki szerint a szabálysértési jogszabály módosítása egy sor alkotmányossági kérdést is felvet.
A szocialista Avarkeszi Dezső egyetért azzal, hogy szabálysértésnek kell minősíteni a be nem jelentett, békés tüntetést. A Magyar Rádiónak úgy nyilatkozott, támogatná, hogy a kormány módosítsa a törvényt, amelynek megváltoztatásához nem kell ellenzéki hozzájárulás. Az MSZP-s politikus úgy látja: ha a rendőrség köteles feloszlatni a be nem jelentett tüntetést – márpedig köteles –, ebből az következik, hogy nem jogszerű a részvétel az ilyen rendezvényen. Tehát meg kell teremteni a jogalapot ahhoz, hogy büntethető legyen az, aki a rendőri felszólítás ellenére sem hagyja el a helyszínt – tette hozzá. Az SZDSZ ügyvivője, Fodor Gábor nem látja indokoltnak, hogy a békés tüntetőket is büntessék. – Semmiképpen sem támogatjuk azt, hogy a gyülekezés, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát értelmetlenül korlátozzuk – mondta, majd hozzátette: az egy másik kérdés, ha a rendőrség úgy ítéli meg, hogy fel kell oszlatni ezt a tüntetést, akkor egy törvénytisztelő állampolgárnak tartania kell magát ehhez.
– A gyülekezési törvény módosításra szorul, azonban az MDF semmiféle gumijogszabályt nem támogat – nyilatkozta lapunknak Hock Zoltán, a párt országos elnökhelyettese. Hozzátette: a demokrata fórum rendpárti, és a be nem jelentett, tehát törvénytelen tüntetések elleni határozott rendőri fellépést nem ellenzik, de bármilyen törvénymódosítást csak akkor tudnak elképzelni, ha abban a rendőrség jogait és kötelességeit közérthetően rögzítik. A politikus szerint a szabálysértés elkövetését nem fenyegeti a törvény börtönbüntetéssel, így a szabálysértési eljárás sem kezdődhet előállítással.
Teljesen leállt a vonatközlekedés a Déli pályaudvaron