A fővárosi önkormányzat közlekedési táblákkal száműzte Budapestről a traktorokat, saját hatáskörbe vonta a demonstrációk kihangosításának, színpadállításának engedélyezését. Kuncze Gábor szinte könyörgött, hogy Gergényi Péter maradjon a posztján, a főpolgármester pedig kitüntette a vasprefektust. Így néz ki egy liberális párt 2007-ben?
– Remélem, hogy nem. A felsorolt példák az én ízlésemnek, véleményemnek sem felelnek meg.
– Akkor az elmúlt hónapok fejleményei kinek az ízlését képviselik?
– Különleges helyzet volt október 23-án, amire még nem akadt példa a rendszerváltozás óta Magyarországon. Nem vitás, hogy ezek a tüntetések félelmet okoztak Budapesten és országszerte a tévénézők körében is. Szerintem a társadalom jelentős része támogatta a rendőri fellépést, a határozott intézkedések meghozatalát. Azt sem zárom ki, hogy a liberális politikusok kisebb része akadt fenn a rendőrök tömegoszlatásán.
– Ezek szerint a mai magyar liberális felfogás a piac és a nemzetközi tőke feltétlen szabadságán túl nem korlátozódik holmi emberi és szabadságjogokra?
– Úgy gondolom, hogy az SZDSZ sem találkozott 16 év óta élesben ilyen szituációval, és valószínűleg a liberális politikusok nem ismerték fel, hogy valójában mi az üzenete mondandójuknak. Nem gondoltak bele, hogy nyilatkozataik nem felelnek meg azoknak az elveknek, amit az SZDSZ addig képviselt. Remélem és hiszem, hogy a mai liberális értékek nem szűkültek le pusztán gazdasági kérdésekre.
– Ezek miatt romlott meg a kapcsolata Demszky Gáborral?
– Nem, még az önkormányzati választások felkészülési időszakában. A fővárosi listaállítással kapcsolatban keletkezett nézeteltérés köztünk, de a kampányunk üzeneteivel sem értettem egyet teljes egészében. De ezt a kérdést nem akarom tovább részletezni. Nem kizárt, hogy a következő időszakban kísérletet teszek egy egyeztetésre a főpolgármesternél az SZDSZ-frakció és a közgyűlés működésével kapcsolatban.
– Ezek szerint az sem kizárt, hogy ismét lesz egy független, liberális képviselő a közgyűlésben, Atkári Jánoshoz hasonlóan, akit kizártak az SZDSZ-frakcióból?
– Nem számolok ezzel az eshetőséggel. A saját lehetőségeimmel élve megpróbálom megmutatni, hogy van másfajta liberális szemlélet is, mint amivel a városvezetést azonosítják egyesek.
– Számos olyan hatáskörrel ruházták fel a városházán a gazdasági bizottságot, amelyekről korábban csak a közgyűlés dönthetett. Ezentúl ez a testület nevezi ki vagy váltja le a közműcégek igazgatóit. Elterjedt az információ, hogy ön és Gy. Németh Erzsébet, az MSZP egykori frakcióvezetője, bár ellenezték az indítványt, taktikai okokból csak azért szavazták meg az erről szóló előterjesztést, mert előzetesen kiderült, hogy az MDF is támogatja a főpolgármester javaslatát, s nem került volna veszélybe az egyébként csekély koalíciós többség.
– Nem így történt. A támogató voksomnak az volt az alapvető oka, hogy aznap reggel az SZDSZ frakcióülést tartott, ahol a szabad demokrata frakcióra korábban nem jellemző módon kötelező szavazást rendeltek el. Heten mondták, hogy legyen kötelező szavazás, hárman pedig azt képviselték, hogy ne. Az MDF átszavazása egyébként valóban várható volt.
– Demszky Gábor kivárta a hosszas koalíciós egyeztetéseket, s a megállapodás aláírása előtt közvetlenül jelentette be, hogy Gy. Németh Erzsébet nem lehet főpolgármester-helyettes. Tarlós István egyszerűen bunkónak nevezte az eljárást. Ön szerint is az volt Demszky Gábor?
– Nekem a stílussal és a bejelentés időzítésével volt bajom. Utóbbinak ugyanis politikai jelentősége van. Amikor mindenki azt nyilatkozta, hogy hosszú vesződség után megszületett a koalíciós megállapodás, amit a frakciók is szentesítettek, a főpolgármester olyan koalíciós feszültséget indukált, amely hónapok óta tart, s negyedik hónapja nincs megfelelő működési rendje a közgyűlésnek. Demszky Gábor október 2-án is megtehette volna, hogy behívja Gy. Németh Erzsébetet a szobájába, és egyenesen megmondja: nem kíván együtt dolgozni vele. De nem zárom ki, hogy megtalálják az együttműködésük feltételeit, a döntési lehetőség a főpolgármesteré.
– Ön szerint hogyan befolyásolná az SZDSZ jövőjét Kóka János, illetőleg Fodor Gábor pártelnökké választása?
– Fodor Gábor a rendszerváltozás politikusa, de már azelőtt is meghatározó személyisége volt az ellenzéknek. Végigkínlódta azokat az éveket. Kóka János teljesen friss szereplő a politikában, az SZDSZ-ben is. Kérdés az is, hogy a kormányzati munkáját ki hogyan ítéli meg. Mindkét politikus sok erénnyel rendelkezik, ami az egyikből hiányzik, az a másikban megvan. Az viszont biztos, hogy sem Kóka, sem Fodor nem egy személyben húzná az SZDSZ-t.
– Nehéz dolga lehet az SZDSZ-nek, hiszen Gyurcsány Ferenc sajátos neoliberális gazdasági és politikai filozófiájával, stílusával elszívta a levegőt a szabad demokraták elől. Miközben folyamatosan apad a párt támogatottsága, nyerő lehet-e olyan embert elnökké választani, akit tárcavezetőnek sem az SZDSZ, hanem a kormányfő jelölt, kinevezéséig alig ismerték a pártban.
– Ezek a történetek a párton belüli beszélgetések alkalmával is felmerültek. Az sem lehet ugyanakkor célravezető, ha a szabad demokraták új vezetőjét éles kritikai szembenállás jellemzi az MSZP-vel és a miniszterelnökkel. De ha az SZDSZ-t szatelitpárttá akarná tenni bármelyik politikus is, akkor azt a tagság nem hagyja majd. Meggyőződésem, hogy egyik elnökjelölt sem tűzte ki maga elé azt a célt, hogy az ő vezetése alatt megszűnjön az önálló SZDSZ. Éppen az emberi jogok védelme és a gazdaságfilozófiai álláspontunk az, amelyre építeni lehet a párt jövőjét, amelyeket, ha megfelelő módon képviselünk, megállíthatjuk a népszerűségvesztést. Különösen Budapesten fontos az értékelvű liberális politizálás. Ha a fővárosban is elveszítené támogatottságát az SZDSZ, akkor nem nézhet semmilyen jövő elé a párt.
– A vidékről már le is mondtak?
– Dehogy is! Csak ismerjük a számokat.
– Ön osztja azt a véleményt, amely szerint homoszexuális párok is örökbe fogadhassanak gyermeket? Ilyen és ehhez hasonló bizarr kérdésekkel folytatott ugyanis korábban identitáskampányt az SZDSZ.
– Ez nem volt egy sikeres kampány, de a kérdésfelvetésekkel egyetértek. Nem biztos azonban, hogy politikai kampány formájában kell ennek megjelennie. Szerintem Magyarországon már megérett a helyzet, hogy bemutassuk a liberális értékeket, a többi irányzattól való eltérést.
– Az SZDSZ kormányzati szerepvállalását, a koalíció stabilitását befolyásolhatja-e a tavasszal esedékes elnökválasztás?
– Önmagában nem. Bárkit is választanak elnöknek, nem lehet kizárni a koalíció felbontásának lehetőségét. Amíg azonban az ellátórendszerek reformjaira és az SZDSZ önállóságára garanciát látunk, addig nem fenyeget ilyen veszély.
– Várhatóak kormányzati átalakítások, minisztercserék a küldöttgyűlés után?
– Megoszlanak a vélemények. Fodor Gábor azt képviseli, hogy szükség van a kabinet átalakítására. Szerintem ez március végén elkezdődik.
– Sajtóhírek szerint éppen az egyik SZDSZ-es vezetésű tárcát, a környezetvédelmit olvasztanák be a gazdasági minisztériumba, míg Persányi Miklóst nagykövetként „száműznék”. Van ennek reális alapja?
– Komolyan csak a két koalíciós párt tárgyalásai után lehet beszélni tárcák megszüntetéséről és összevonásáról. Ilyen tárgyalások egyelőre nincsenek. Most mindkét kormánypárt saját tisztújító kongreszszusára koncentrál.
– A Beszélő című lap 1998. októberi számában Bauer Tamás elismerte, hogy azért esett 1993-ban Kuncze Gáborra a választás pártelnökjelöltként, mert nem voltak kommunista, illetve zsidó ősei. Most lesznek hasonló szempontok?
– Hallottam Bauer Tamás félreérthető nyilatkozatáról, ám sem korábban, sem most nincsenek ilyen szempontok.
origo.hu
Teljesen leállt a vonatközlekedés a Déli pályaudvaron
