Perifériára szorult a Balaton, az elkövetkező években, évtizedben az üdülőkörzet azt kapja majd fejlesztési forrás gyanánt, ami a három statisztikai-fejlesztési régió operatív programja költségvetéséből megmarad. Márpedig nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy a három dunántúli régió metszéspontjában lévő, interregionális vagy kvázi régiónak nevezett balatoni üdülőkörzet nem sokat remélhet a nyugat-, a közép- és a dél-dunántúli régió büdzséjéből. Persze a turizmus feltételeinek javítását is csak a versenyképesség fokozásánál említi az új Nemzeti fejlesztési terv, amellyel kapcsolatban a régió szakmai szervezetei a múlt év végén három jelentős tanácskozáson fejtették ki aggodalmaikat.
A Balaton Fejlesztési Tanács novemberben tartott siófoki ülésén elsősorban az önkormányzati oldal szorgalmazta: legyen nevesítve az új Nemzeti fejlesztési tervben a Balaton. A régió idegenforgalmi bizottsága a turizmus új gazdája, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium egyik főosztályvezető-helyettesének jelenlétében Zánkán adott hangot aggodalmának. Az ugyancsak novemberben tartott szemesi Balaton-konferencián részt vevők már konkrétan fogalmazták meg az igényt: 2007 és 2013 között az üdülőkörzetben 210 milliárd forintra volna szükség a turisztikai fejlesztésekhez, egyszersmind a régióban élők foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez.
A balatoni turizmus tartós mélyrepülését természetesen a vállalkozói szféra is érzékelte. – Ha mi, magyarok nem hiszünk a Balatonban, nem hiszünk a fejlődésben, a jövőben, akkor az nem fog megtörténni – fogalmazott július végén egy balatoni hajón Antall Bernadett, a füredi vállalkozók kezdeményezésére létrejött Mi Balatonunk Közhasznú Egyesület alelnöke. Az állami költségvetés által kiszolgáltatott helyzetbe juttatott balatoni vállalkozók összefogásaként és azok jelentős összegű pénzadománya eredményeként létrejött közösség egyebek között a tó környéki főutak mellé helyezett óriásplakátokkal igyekezett a Balatonhoz csábítani a Adria felé kacsingató és a jórészt oda tartó honfitársainkat.
Mindeközben – pontosabban már jóval korábban is – arról értesülhettünk a napi- és gazdasági szaklapokból, hogy új, tőkeerős cég vetett szemet a tópart „csillagtetős szállodáira”, majd megtudtuk: az SCD Holding többségi tulajdonába került a déli parti kempingeket üzemeltető Siotour, az északi parti Balatontourist és a Zalatour. A három cég a múlt év eleje óta Balatontourist néven jelenik meg a bel- és külföldi turisztikai piacon.
– A következő tizenöt évben közel százmilliárd forint értékű ingatlanfejlesztést hajtanak végre a Balaton körül – nyilatkozta éppen egy éve lapunknak Jászai Gellért, az SCD holding elnöke. – Korszerűsítjük a kempingeket, a fedett szálláshelyeket, az élményfürdőket, az egész évben látogatható szórakoztató- és konferenciaközpontokat, a magas színvonalú apartman- és wellnesshoteleket, a lakóparkokat, családi és gyerekszállodákat építünk, és érdekeltek vagyunk vitorláskikötők létesítésében is. Mindezek az üdülőkörzetben megközelítően kétezer munkahelyet teremtenek. Hosszú távú, komplex turisztikai fejlesztési program megvalósítása a célunk, amely egyszersmind régiófejlesztés is – sorolta terveiket a cégvezető.
Óvatos várakozások
Nem hallgatható el: miután a balatoniak nemegyszer csalódtak már a mesés ígéretekkel oda érkező befektetőkben, némi gyanakvás fogadta a Jászai-csapatot is. Megjelenésük óta találgatja az idegenforgalmi szakma: ki áll Jászai Gellért és az ugyancsak fiatal, nagytőkéssé vált társai mögött.
Bóka István, a tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség alelnöke korábban úgy fogalmazott: nagy lehetőségeket, egyszersmind veszélyeket is rejthet magában, hogy egyetlen cégcsoport tett szert ekkora befolyásra az ország egyik legjelentősebb turisztikai övezetében. Füred fideszes polgármestere a tapolcai konferencián lapunknak azt mondta: az SCD terveinek megvalósulása jelentősen függ majd attól, hogy a cég miként tud egyezségre jutni a kempingekkel rendelkező tóparti önkormányzatokkal. – Azt várjuk, hogy a holding turizmusfejlesztése a Balaton hosszú távú érdekeit szolgálja – fogalmazott Bóka István. – Az ördög ez esetben is a részletekben van. Majd meglátjuk, mire jut az SCD. Siófokon már két nyáron át borzolta az aranypartiak idegeit az ott készülő, 218 lakásos apartmanház építése. Hogy jelentős-e ez a beruházás, és hoz-e a „város konyhájára” valamit? Nos, tudni kell, Siófokon ez idő szerint ezer apartman épül – mondta lapunknak Balázs Árpád. Hozzátette: – Vegyes érzésekkel fogadtam az SCD holding Balatonnál való feltűnését, mindazonáltal nincs oka feltételezni, hogy megalapozatlanok a tervei.
Gruber Attila, Siófok és körzete fideszes országgyűlési képviselője úgy látja: a Balaton-törvény eleve megnehezítené az új kempinggazda ingatlanokkal történő esetleges ügyeskedését. Gruber korrekt üzletembereknek és „nyílt lobbitevékenységet folytatónak” tartja az SCD-csoport kulcsembereit. Akik – hogy megvalósíthassák tervüket – elérték, hogy a parlament módosítsa azt a Balaton-törvényi passzust, amely a kempingek területének mindössze nyolc százalékát engedi beépíteni. Jászaiék 25 százalékos beépíthetőséget szerettek volna elérni, ám ehelyett – figyelembe véve a Balatonra érvényes víz- és környezetvédelmi előírásokat – a négy parlamenti párt csak tizenöt százalékos kempingbeépítési arányra adta a voksát.
A Siotour Rt. volt vezérigazgatója, Halmos Gábor is tisztességes üzletembernek tartja Jászait és társait, akik, mint mondta, nyilvánvalóan arra törekszenek, hogy megtérüljön a balatoni befektetésük.
– Nagy lobbierő jellemzi őket, törvénymódosítást is csak így érhettek el. Hogy miből fedezik a fejlesztéseket? Gondolom, pályázatokból és EU-s forrásokból. Amelyekhez bizonyára rendelkeznek a szükséges önerővel.
A Balaton legnagyobb szállodája, a siófoki Hotel Azúr vezérigazgatója is kíváncsian várja: mi valósul meg az új kempinggazda százmilliárdos tervéből. A lapunknak nyilatkozó Horváth Tibor szerint ami jó az üdülőkörzet egészének, abból legfőképpen a szállodaipar profitál.
Korszakváltás?
Közép-Európa egyik legjelentősebb turisztikai fejlesztési programjának nevezte az SCD Balaton-fejlesztési tervét a tegnapi tapolcai konferenciát megnyitó beszédében Jászai Gellért, a cégcsoport elnöke. – Ma indul a program, amelyhez másfél év előkészítő munkára volt szükség, és amely megváltoztatja a Balaton életét. Száznégymilliárd forintot fordítunk a 28 projektre, melynek eredményeként 20 ezerrel több, elérhető árú, színvonalas szálláshely lesz az üdülőkörzetben, és harminc százalékkal nő a turisztikai forgalom. A fejlesztés révén 1300-1600 új munkahelyhez jutnak az itt élők, az önkormányzatok pedig nyolc-kilenc milliárd forint adóbevételre tesznek szert. Új időszámítás kezdődik a Balatonnál – mondta Jászai. Hangsúlyozta: az SCD nem egyedüli befektető kíván lenni az üdülőrégióban, de katalizátora az itt történő fejlesztéseknek.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot képviselő Ujhelyi István szerint a Balaton, amely a turisztikai bevételeknek harminc százalékát tudja magáénak, nemzetgazdasági szempontból is jelentős, ezért üdvös, hogy az SCD-csoport multifikátor szerepre vállalkozik.
Az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának fideszes elnöke, Bánki Erik egyebek közt az új Balaton-képet vázolta fel előadásában. A politikus emlékeztetett az itt történt Széchenyi-tervi szállodaberuházásokra, mint mondta, az elmúlt évtizedek legsikeresebb turisztikai programjára. – A jövőben a Balatonnál az egészség- és konferenciaturizmusra, a szálláshelyek bővítésére, a vitorlás-, a golf- és a lovas turisztikai szolgáltatások fejlesztésére kell fordítani a legtöbb figyelmet – emlékeztetett Bánki Erik. Aki nem mulasztotta el felvetni: milyen hátrányai vannak annak, hogy a balatoni üdülőkörzet nem önálló régió.
Fidesz: Önálló balatoni régiót!
Navracsics Tibor – aki születése és első munkahelye révén is a Balatonhoz kötődő politikus – Bánkihoz hasonlóan vélekedett a tó három régió közé szorult szerepéről.
– Odaadó támogatója vagyok a balatoni régiónak, ezért sem értem, hogy annak ellenére az önkormányzati és területfejlesztési tárca azt mondja: azért kell regionalizálni, hogy a térségi szemlélet jobban érvényesüljön, a balatoni üdülőkörzetet három régió közé szorítja, amelyek tevékenységében máshova, tehát nem a Balatonra esik a figyelem és az elosztható forrás. Nehéz a jelenlegi helyzetben a „Balaton javára” is egyeztetniük az operatív programok készítőinek – érvelt a politikus. Leszögezte: pártja nem mond le arról a törekvéséről, hogy a Balaton önálló régió, esetleg egy régióhoz tartozó országrész legyen. A Fidesz frakcióvezetője egyébként jelentősnek tartja az SCD-csoport balatoni programját. – Óriási lehetősége lehet az egész ország turizmusa, sőt hivatkozási alap a kelet-közép-európai térség számára is.
A konferencia legnagyobb érdeklődéssel várt két előadója a cégcsoport két vezérigazgatója, Tomcsányi Gábor és Dános Pál volt. Ők ismertették részletesen a hét év során megvalósuló, 104 milliárdos Balaton-fejlesztési programot. Megtudhattuk: miközben a tó melletti huszonnégy kempingben a jórészt korszerűtlen férőhely egyharmadára csökken, a tó öt „alrégiójában” néhány év múlva üdülőparkok, egész éven át látogatható kulturális és szórakoztatóközpontok várják a vendégeket. Badacsonyban „borászda” épül 5,5 milliárd forintért. Akaliban kemping helyett üdülőpark, Balatonberényben horgászfalu. Zamárdiban tizenötmilliárd forintért Balaton-park, Füreden pedig az úgynevezett Füred Resort várja majd a vendégeket. Ez utóbbi 12, 6 milliárd forintba kerül.
A rendezvény sajtótájékoztatóján megtudtuk: a több mint 104 milliárdos fejlesztés 20-25 százaléka saját erőből, 50-70 százaléka pedig banki hitelből valósítható meg. Jászai Gellért hozzáfűzte, reméli:
EU-forrásokkal is számolhatnak. Kérdésre válaszolva közölte: fejlesztési tervük tiszteletben tartja a Balaton-törvény előírásait. Nem hallgatta el, hogy a fejlesztéseknél az önkormányzatok mellett a környezetvédelmi hatóságokkal, a veszprémi oldalon pedig a Balatoni Nemzeti Parkkal is egyeztetniük kell.
A tó környéki kempingekben történt Beruházások: 2005-ben – a cég fejlesztési programja első lépéseként – 200 millió forintos beruházás történt a siófoki Aranypart Kemping és Üdülőfalu területén, 2006 elején 50 millió forinttal megújult a Balatontourist szállásadó cégeinek honlapja, és ezzel lehetővé vált az interneten keresztül történő direkt helyfoglalás és fizetés, 2006 májusától hét helyszínen, Füreden, Fonyódon, Akaliban, Révfülöpön, Alsóörsön, Zamárdiban és Siófokon 160 millió forint összértékben 50 mobil házat állítottak fel, az északi part játszótér-modernizációs programja 35 millió forintba került, a csopaki Comfort Hotel wellness részlegére pedig 70 millió forintot fordított a holding.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
