Javier Solana tanácskozott Borisz Tadics államfővel, a Demokrata Párt (DS) elnökével is. A két párt koalíciója hozhatná létre a kormányt a G17 Plusz csatlakozásával, ám Tadics más pártokkal is tárgyalna, és bevenné őket a koalícióba. Solana mind Tadicsnak, mind Kostunicának tolmácsolta a brüszszeli elvárást, hogy Európa-párti reformerők alakítsanak kormányt.
A legnagyobb kérdés azonban az, hogy a két párt meg tud-e állapodni, elsősorban a kormányfő személyéről. Kostunica azzal érvel, hogy ha a DS adja az államfőt, akkor a DSS-t a miniszterelnöki poszt illetné meg. A DSS-nek egyébként sem elfogadható Bizsidar Djelics, a demokraták kormányfőjelöltje. Tadicsék viszont joggal követelik ezt a tisztséget is maguknak, hiszen nekik van a legtöbb mandátumuk a demokratikus táborban. A tárcák elosztása sem megy majd simán, hiszen a DSS meg akarja szerezni a belügyi és a külügyi tárcát is, amely reszortokra a DS-nek is van jelöltje.
Kostunica belgrádi sajtóhírek szerint a G17 Plusz és a VMSZ támogatását igyekszik megnyerni. A Blic úgy tudja, hogy az egyik alelnöki posztot kisebbségi nemzeti pártok kapják meg – lehet éppen magyar –, de lesz még három alelnök.
A részletes adatok birtokában már látni lehet, hogy a magyar pártok nagy vereséget szenvedtek: választóik többsége átszavazott a szerb polgári pártokra. A bizalomvesztés okai sokrétűek. A Vajdaság Ma egyik szemleírója politikai naplójában az átszavazás okai között említette a 2004. december 5-i népszavazást, amely azt üzente, hogy az itteni magyarok az anyaországra nem számíthatnak. Nem csupán a kettős állampolgárság, de az autonómia ügyében sem. Boldoguljatok, ahogy tudtok, de az anyaország politikai és erkölcsi támogatása nélkül. Arra szavaztak tehát, aki azt ígéri, őket is beviszi Európába. Oda, ahova Magyarország nem képes, sőt még a schengeni vasfüggönnyel is együtt járó 35 eurós vízummal riogat – áll az elemzésben.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség