Szocialista kisregény a Népszabadságban

Negyvenoldalas Gyurcsány-melléklettel jelenik meg ma a Népszabadság. Az MSZP-közeli napilapban Szembenézés címmel elemzi az ország, a társadalom, a politika helyzetét a miniszterelnök, de különös figyelmet fordít a Fideszre, hiszen a tanulmány jelentős része a legnagyobb ellenzéki párt „radikális populizmusával” foglalkozik. Úgy tudjuk, a kormányfő azért akarja még a parlament tavaszi ülésszaka előtt tematizálni a közéletet, mert már egy hete köztudomású: holnap Orbán Viktor is nyilvános beszédet mond a Fidesz Jövőnk Műhelyének Igazságosság címet viselő vitasorozatának összegzéseként.

Gyurcsány Ferenc kisregény vastagságú tanulmánya egy nappal előzi meg a Fidesznek az igazságosság kérdését elemző rendezvényét. Az MTI 30 oldalasra, míg a Hírszerző internetes orgánum 40 oldalasra becsüli a kormányfő dolgozatát, amelyet az MSZP tisztújítás előtt álló kongresszusi küldötteinek, a párt testületi vezetőségének és a kormány tagjainak küldtek el.
Az MSZP által alapított Szabad Sajtó Alapítvány résztulajdonában álló Népszabadságban ma megjelenő elemzés első mondata a napilap beharangozója alapján a következő lesz: „Magyarország veszélyes útra tévedt: régi és újabb félelmek, rossz politikai ösztönök, valamint szakmai politikai hibák vezettek a 2006 őszén kialakult helyzetig.”
A miniszterelnök úgy fogalmaz: igaza van azoknak, akik azért bírálják, mert nem ismertette a választások után részletes politikai programját. Ezzel szemben – mint ismeretes – a bírálatok többségét nem ezért kapta a kormányfő, hanem azért, amiért a választások előtt eltitkolta a gazdasági adatokat és a tervezett intézkedéseket. A mostani politikai helyzetet elfogadhatatlannak tartó Gyurcsány Ferenc úgy ítéli meg, hogy a Fidesz egyre inkább megsérti a demokratikus minimumot. A legnagyobb ellenzéki pártról azt írja: a Fidesz már évek óta önmagát azonosítja a nemzettel, kormányon gyengítette a parlamentarizmus intézményrendszerét, ellenzékben elvitatta a parlamenti többség jogát a kormányzáshoz, illetve megkérdőjelezi a nem általa vezetett kormány legitimitását. „A bal- és a jobboldal közötti hagyományos megkülönböztetés meghaladását sürgető pártelnök annyit mindenképpen elért, hogy pártja klasszikus értelemben ma nehezen tekinthető konzervatív pártnak, sokkal inkább igaz rá a nacionalista, populista” – állítja az egykori KISZ-titkár.
A kiszivárgott, saját hazugságait beismerő őszödi beszédről szólva Gyurcsány úgy véli: a legnagyobb hibát ott követte el, hogy nem a nagy nyilvánosság előtt hangzott el „a valóságos helyzetről szóló értékelése”.
Az MSZP előtt álló kihívásokról úgy értekezik a kormányfő: „választania kell (…), hogy Nagy Imre politikai, szellemi örökösének tekinti magát, így pedig éppen Kádárral szemben is fogalmazza meg és fogadja el ezt az örökséget”. Gyurcsány Ferenc a reformok folytatása mellett teszi le a voksát, amellyel a „kölcsönös megértés irányába” szeretne lépést tenni.