A tavalyi év pénzromlási folyamatait leginkább az MSZP egyik fő célcsoportja, a nyugdíjasok sínylették meg. 2006 áprilisa óta az időskori ellátás inflációja minden hónapban meghaladta az átlagost. Augusztusig a nyugdíj értékcsökkenése egy százalékponttal haladta meg az átlagos inflációt, szeptembertől viszont a különbség megduplázódott, s novemberben a 6,4 százalékos inflációhoz képest a nyugdíjasmutató már 8,3 százalékra rúgott. A számadatok a 2005. novemberi adatokhoz viszonyítva kiugróak, ugyanis akkor még csak ennek felét, vagyis 3,2 százalékos átlag- és 4,1 százalékos nyugdíjas-értékromlást mutattak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eredményei. Szakemberek szerint az infláció miatt tulajdonképpen már tavaly eltűnt a 13. havi nyugdíj összege. (Ismert: a Medgyessy Péter-féle 2002-es ígéretkampányban jelent meg ez juttatás, de csak fokozatosan vezették be, ráadásul 2004-ben az európai parlamenti választások előtt fizették ki a megfelelő részletet.)
A jelenség mögött valószínűleg a gyógyszerek és a háztartási energia árának, valamint az élelmiszerárak átlagosnál nagyobb emelkedése áll. A KSH szerint ugyanis a nyugdíjasok átlagosan jövedelmük 60 százalékát költik élelmiszer-, gyógyszer- és lakhatással összefüggő kiadásokra, míg a lakosság egészét nézve ezek aránya csak 40 százalékra tehető.
Az alapvető élelmiszerek, amelyek kiemelt szerepet játszanak az idősek kiadásaiban, 2006-ban mindvégig az átlagost meghaladó mértékben emelkedtek, utoljára 2005 utolsó két havában drágultak a megszokott ütemben. A gyógyszerár-támogatás körének csökkentése szintén a nyugellátásban részesülőket sújtja, hiszen ők több mint kétszer annyi pénzt költenek el a patikában, mint az átlagos fogyasztó. Ehhez pedig hozzájön még a vizit- és receptdíj.
Az idei átlagos nyugdíjemelés messze a várható infláció alatt lesz. A nyugellátások mindössze 4 százalékkal növekednek, miközben a kormány által számított pénzromlás 6,2, a Magyar Nemzeti Bank szerint pedig 7 százalék körül várható.
Aszódi Pál (Fidesz) úgy véli, a nyugdíjasok terhe többszöröse lett annak, amennyit el tudnak viselni. Mint mondta, annak ellenére ér jóval kevesebbet a nyugdíjasok juttatása, hogy ez volt az első olyan év a 2003-as bevezetés óta, amikor a 13. havi nyugdíj mind a négy hetét megkapták az arra jogosultak. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke viszont állítja, hogy az idei költségvetésben nincs meg a keret a nyugdíjemeléshez sem, nemhogy a 13. havi juttatáshoz. Aszódi kiemelte, tavaly novemberben ugyan volt korrekció visszamenőlegesen tíz hónapra, amely elvileg kompenzálta az átlag- és a nyugdíjas-infláció közti rést, ám a kifizetésig ezt a pénzt az állam használta, ezért az Országgyűlés ifjúsági és szociális bizottságának fideszes tagja úgy gondolja, a megkapott összeg kamata is járna a nyugellátásban részesülőknek.
Csákabonyi Balázs MSZP-s országgyűlési képviselő szerint kamat késedelem miatt jár, vagyis a nyugdíjtörvény értelmében akkor járna több pénz a nyugellátásra jogosultaknak, ha az állam november után fizette volna ki a korrekciót. Közölte, a nyugdíjak értéke a jövő évi tervezet szerint még így is kevésbé csökken, mint a jövedelmeké, vagyis az idősebbek vannak valamivel jobb helyzetben. A nyugdíjasok által leginkább igénybe vett szolgáltatások, valamint a leginkább keresett termékek drágulásával nő majd a jövő évi korrigálás mértéke is. Csákabonyi szerint a tavaly decemberben elfogadott nyugdíjkorrekciós törvény értelmében mintegy 800 ezer olyan ellátott részesül majd pluszjuttatásban – a normál növekedéssel együtt körülbelül 12–14 százalékos emelésben –, akik 1988 előtt mentek nyugdíjba, illetve az özvegyek egy csoportja, ami a több mint hárommillió nyugellátott ember alig egynegyedét teszi ki. Csákabonyi kijelentette, nincs reális esély a 14. havi nyugdíj bevezetésére, sőt szakértői véleményekre hivatkozva elmondta, a demográfiai adatok kedvezőtlen változása miatt a 13. havi ellátás is finanszírozhatatlanná válhat.
Márciusban a parlamenti választások kampányidőszakában Csákabonyi Balázs lapunknak elismerte, az akkor beígért 2007–2010 közötti, az évi rendszeres nyugdíjemelésen felüli, átlagosan évi egyhavi többletnyugdíjjal egyenértékű, beváltatlan emelési ígéret „összességében a 14. havi nyugdíjnak felelt meg”.
Soltész Miklós, a szociális bizottság KDNP-s alelnöke állítja, a nyugellátás értékének ilyen mértékű csökkenése teljesen új jelenség, ami szerinte egyenes következménye az áfa- és áremeléseknek. Rámutatott, a kompenzáció, amit az idősebbek novemberben kaptak, körülbelül fél százalékkal maradt el a szükséges mértéktől. Nem tartja elegendőnek a korrekciós programot sem, amellyel csupán pár ezer forintos kiegészítést kapnak azok, akik önhibájukon kívül jutnak kevesebb nyugdíjhoz, mert a másik oldalon sokkal többet vesznek el tőlük. Ezenkívül pedig Soltész szerint óriási kiesés várható a gázár-támogatási rendszer megváltozása miatt főként a nyugellátottak körében. Mindezeket összevetve a kereszténydemokrata politikus elképzelhetőnek tartja, hogy az idén a nyugdíjak annyival érnek majd kevesebbet, mintha egyhavi jussukat eltörölnék.
Az is ismeretes, hogy akik jövő ilyenkor vonulnak nyugdíjba, a Gyurcsány-féle nyugdíjreform miatt mintegy 8 százalékkal kapnak majd kisebb összeget havonta, ami gyakorlatilag a 13. havi juttatás elvesztését jelenti. A legkorábban azonban már ez év márciusában érezhetik a friss nyugdíjasok a változások hatását, mert akkortól a nyugdíjkorhatár felett dolgozók is kötelesek lesznek havi 8,5 százalékos járulékot fizetni.
origo.hu
Bécsben elszabadult az LMBTQ őrület - videó
