December végén bizarr hírt adott ki a Reuters hírügynökség: Németországban egyebek közt fejenállással próbálják a terhes nők késleltetni a szülésüket, hogy kihúzzák január elsejéig, mert akkortól sokkal több „gyes” üti a markukat. A német kormány a lakosság létszámfogyatkozásának fékezése miatt emelte meg a járandóságot, amely akár havi 450 ezer forintnyi nettó összeg is lehet – a juttatást egy évig adják az anyának. Az országban akadt olyan várandós nő, aki havi háromszázezer forintnyi eurótól eshetett el, amenynyiben még decemberben szült, így érthető, ha sokan elgondolkodtak a mesterséges késleltetésen.
Tavalyelőtt mindössze 680–690 ezer gyermek született a 83 milliós Németországban, s ilyen alacsony értéket a statisztikai hivatal a megalapítása óta nem mért. Egy másik mérőszámot, a termékenységi mutatót vizsgálva Németország világszerte sereghajtó a maga 1,3-es értékével (ez a szám az egy asszonyra jutó gyerekek számát jelenti, s a népesség fenntartásához legalább 2,1 gyerekre volna szükség). A politikusok pontosan tudják: befizetők híján a gazdaság összeroppanhat, hiszen a nyugdíjak és az egészségbiztosítási kiadások miatti kifizetések összege folyamatosan nő. Ennek ellensúlyozására a német kormány száznegyven pontból álló cselekvési programot készített elő a családok jelenlegi helyzetének jobbítására.
Évekkel ezelőtt hasonló programmal próbálkozott Észtország, és gyorsan meg is lett az eredménye. Miután 2001-ben egy népesedési ENSZ-jelentésben az országot mint negatív példát mutatták be (akkor az észt lakosság csökkent a leggyorsabban a földön, és a kutatók azt prognosztizálták, hogy amennyiben a folyamatot nem tudják megállítani, akkor a század közepére megfeleződik a lakosság), a kormány hatásos ösztönzőt vezetett be a gyerekvállalási kedv fokozására. A The Wall Street Journal októberi beszámolója szerint egy újszülött után egy évig 1560 dollárnak megfelelő pénzt fizetnek az anyáknak, miközben az átlagfizetés havi 650 dollár körül van.
– Támogatás nélkül nem vállaltunk volna gyereket – nyilatkozta az újságnak a szülészeten Pia Kurro, a harminckilenc éves üzleti tanácsadó.
Észtországban a szocializmus utolsó évei alatt 2,2 volt a termékenységi mutató, ám ez a kilencvenes évek végére 1,3-re zuhant. A támogatás emelésének következtében ma már emelkedik, de még mindig messze van a kivánt szinttől. Európában senki sem lehet nyugodt – az északi országok és Franciaország jól állnak ugyan, de még ők is bőven a kívánt szint alatt vannak (az USA megközelíti ezt, ott egy anyának átlagban két gyereke születik).
Európa legtermékenyebb nemzete a francia, tavaly több mint 830 ezer kisbaba született, ami a lakosság számához viszonyítva európai rekord. Szakértők szerint ez annak köszönhető, hogy a kormányváltások ellenére kiegyensúlyozottan működik a szülést ösztönző politika. Családi adózás van érvényben, a rendszer a gyermekeiket munka mellett nevelő nőket támogatja elsősorban. A születési boom az ezredforduló óta tart, a gyermeket vállaló nők száma ugyan kevesebb, mint húsz évvel ezelőtt, de amelyik – elsősorban a középosztályhoz tartozó – aktív francia nő gyermeket vállal, az legalább kettőt kíván felnevelni. Igaz, a korábbiakhoz képest elég későn, átlagosan 30 éves korukban szülik a nők első gyermeküket.
A születések számának növekedésével párhuzamosan folytatódik Franciaország elöregedése is: a 65 év felettiek teszik ki a lakosság 16,2 százalékát. Az előrejelzések szerint 2030-ban a franciák 60 százaléka 60 év feletti lesz.
Folyamatosan növekszik Romániában is a születések száma az elmúlt három évben. Az országos statisztikai adatok szerint 2004-ben például csaknem ötezerrel több gyerek jött a világra, mint egy évvel korábban. Szakemberek szerint a növekvő gyermekvállalási kedv az állam új családtámogató intézkedéseinek is köszönhető – jelenleg havi 8 millió régi lej, mintegy 63 ezer forint jár a kismamáknak a szülést követő két éven keresztül (fogyatékos gyerek esetében három esztendeig). Az összeg csaknem kétszerese a romániai átlagkeresetnek. Az igénylés feltétele, hogy a szülőknek a szülést megelőző tizenkét hónapban adóköteles jövedelemmel kellett rendelkezniük.
A román támogatás nemcsak a kismamákat érinti, hanem egy sor intézkedés segíti a családalapítást és az otthonteremtést is. Mihály István, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal lakossági tanácsadó irodájának munkatársa elmondta, az első házasságukat megkötő fiataloknak a népjóléti minisztérium kétszáz eurós anyagi támogatást ad, majd egy, a közelmúltban meghozott kormányrendelet értelmében lakásépítési támogatás is jár azon 35 év alatti házasoknak, akik banki hitelből, szakcéggel építtetnek házat. A lakás legfeljebb 81 négyzetméter beépített területű lehet, ekkor az összérték húsz százalékát adják vissza. Amennyiben nincs pénzük új házat építeni, létezik egy másik lehetőség is: az Országos Lakásügyi Ügynökség úgynevezett fecskeházakat épít fiatal házasoknak, ahol öt évig jelképesnek mondható bérleti díj ellenében lakhatnak. Ha gyereket vállalnak a fiatalok, a már említett összegű gyes mellett ingyenes tejpor jár egy évig annak, aki nem tudja anyatejjel táplálni csecsemőjét. Az első négy gyerek születéséig külön szülési segély is jár (csaknem tizenötezer forint), de a csecsemőnek tizenegyezer forint értékben úgynevezett „pelenkapénzt” is adnak.
Keleti szomszédunknál is meghozták a kívánt eredményt az intézkedések: Székelyföldön például az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt a gyerekvállalási kedv (Háromszéken 11,6 ezrelék, míg az országos átlag 2004-ben 10 ezrelék volt). Az országos adatok szerint városi környezetben több gyerek születik, mint vidéken, csökkenőben van a gyereket vállaló háziasszonyok száma, és egyre több felsőfokú végzettségű nő vállal gyereket.
Az Új Magyar Szónak nyilatkozó Veres Valér szociológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa kifejtette: a növekvő gyerekszám mögött többek között az áll, hogy az 1967–1970 közötti népes generáció, amely – elsősorban gazdasági okokból – elhalasztotta a gyermekvállalást, 2003 után már gondoskodni kezdett az utódokról. Ezt szaknyelven elhalasztott termékenységnek nevezik, a szóban forgó nemzedék rájött, hogy ketyeg a biológiai órája, s megpróbálta pótolni a lemaradását.
Magyarországon tavaly valamelyest nőtt ugyan az élveszülések száma, a népességfogyás irányát azonban nem sikerült megfordítani. A Központi Statisztikai Hivatal szerint tavaly tízezer fővel lettünk kevesebben – az előzetes adatok szerint 2006 első tizenegy hónapjában 91 770 gyermek született, 119 485 lakos hunyt el (a számok közötti különbözet az időközben nálunk letelepedett külföldiek miatt van – A szerk.). Tavaly ezer lakosra tíz kisbaba és tizenhárom halálozás jutott.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
