Botrányos bizottsági ülés

Csonka bizottság hallgatta meg az „alkotmányos rend megdöntésére készülő szélsőségesek veszélyéről” Szilvásy György titkosszolgálatokat is felügyelő kancelláriaminisztert, Petrétei Józsefet, a rendészeti tárca vezetőjét, valamint Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjét és Bene László országos rendőrfőkapitányt.

2007. 02. 17. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fidesz az ülést „bohóccirkusznak” minősítve kivonult a teremből, mivel az MSZP-s Keleti György azt kezdeményezte, hogy a honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottság összevont ülését ne Lázár János fideszes képviselő elnökölje, hanem Simicskó István KDNP-s politikus, mert előbbi részt vett a kordonbontó akcióban, ezért nem lehet elfogulatlan.
*
Lázár János és Simicskó István szerint a kormánypárti képviselők megzavarták az ülés munkáját. A honvédelmi bizottság elnöke kifejtette: egy parlamenti demokráciában elfogadhatatlan, hogy ellenzéki képviselőket megbélyegezzenek, tisztségük gyakorlásában akadályozzanak. – Ez olyan lenne, mintha azt mondanák, a házelnök elfogult, és nem vezetheti tovább a parlament ülését, mert nyilatkozatot tett.
Keleti György és a szocialista képviselők át akarják venni a független bíróság szerepét, amikor a kordonbontás ügyében előre ítéletet mondanak. Lázár János ettől függetlenül újabb ülést hív össze, mivel fontosnak tartja tisztázni, hogy ha valóban 300-400 ember van, aki erőszakos – köztörvényes és alkotmányos rend elleni – bűncselekményre készül, és van 60 ember, aki fegyveresen készül állam elleni cselekményre, és akiknek fegyveres gyakorlatai helyszínét is ismerik, akkor miért nem fogja el őket a rendőrség.
Emlékeztetett rá: ezeknek a bűncselekményeknek már az előkészülete is büntetendő. Néhány száz ember terrorban tarthat-e tízmillió embert? – tette fel a kérdést. Mint fogalmazott: alkalmassági kérdéseket vet fel a titkosszolgálat és a rendőrség vezetése tekintetében az, hogy szeptember óta nem tudják elfogni az állítólagosan fegyverkezőket, illetve se eljárást, se őrizetbe vételt nem alkalmaztak ellenük. Szilvásy György a kormánypárti és MDF-es képviselők előtt arról beszélt, hogy a „szélsőséges” emberek és szervezetek nem rendelkeznek tömegbázissal, szélesebb támogatással, de bátoríthatja őket az olyan politikai megnyilvánulás, mint amilyen a kordonbontás volt vagy Kövér László „hazugságon alapuló” nyilatkozata. A fideszes politikus arról beszélt, hogy feltűnő időbeli összefüggés van Szilvásy György terrorfenyegetésről szóló immáron sokadik bejelentése, illetve egy olyan géppisztolysorozat között, amellyel teljesen nyilvánvalóan a provokáció volt az elkövető célja. – Ha ehhez még hozzáveszem a magán-titkosszolgálatokat, amelyek szintén az MSZP-hez közeli gazdasági érdekkörbe sorolhatók, akkor egy kétségbeesett politikus és kormány, mint amilyen Gyurcsány Ferenc és kabinetje, az sajnos október 23. után bármilyen lépésre képes – jegyezte meg Kövér László.
Szilvásy György a csonka bizottság előtt kifejtette: a parlamenti erőkkel nincsenek szervezett kapcsolata az alkotmányos rend megbontására készülő erőknek. A kancelláriaminiszter két-háromezer főre tette a március 15-re is készülő szélsőségesek számát, akikről a Nemzetbiztonsági Hivatal 1500 információs jelentést készített többek között lehallgatások alapján. Ezek között – folytatta Szilvásy – volt, amelyik fegyverek beszerzésével volt kapcsolatos, s voltak olyanok is, amelyek a rendőri erők megosztásáról vagy védett állami vezetők veszélyeztetéséről szóltak. Egyes csoportok lőtereken lőgyakorlatokat is végeztek – tette hozzá Szilvásy –, de arról nem beszélt, hogy ha ezek a személyek annyira veszélyesek, miért nem avatkozott közbe valamelyik hatóság. A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy néhány nappal ezelőtt miért csak hatvan őrült ember fenyegetéséről nyilatkozott, Szilvásy György azt felelte: „nem beszéltem ilyenről, mutassa ezt meg nekem”. A kancelláriaminiszter február 8-án az MTV Nap-kelte című műsorában azt mondta: „…őrültek is vannak, ahogy ön is mondja, a számuk megszaporodott október 23. után, radikálisan megszaporodott, több mint hatvan olyan komolyan veendő fenyegetés van”.
Arra a kérdésre, hogy az útlezárások mennyiben tekinthetők a rendőri erők megosztásának, Szilvásy úgy válaszolt: az útlezárások előre bejelentett, törvényes megmozdulások viszont a rendőri erők megosztása miatt, szélsőséges csoportok esetleg elkövethetnek törvénytelen cselekedeteket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.