Lassan másfél éve hallgatnak arról a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban, hogy 2005 őszén a szaktárcánál nyomozók jelentek meg, és egy vélt milliárdos értékű termékdíjcsalási ügyben dokumentumokat foglaltak le. A minisztérium feltehetőleg „előre menekülhetett”, amikor csalással vádolva egy céget névtelen feljelentés érkezett a rendőrségre, és a szaktárcának vállalnia kellett a különös „házkutatást”. Ez a cég ugyanis ma kedvezményes hitelekből hulladék gumi égetésével foglalkozó erőművet épít egy olyan engedély alapján, amelyet a szaktárca felügyelete alatt tevékenykedő környezetvédelmi hatóság adott ki a társaságnak.
Államtitkári támogatás
Lapunkban nemrég arról számoltunk be, hogy a debreceni székhelyű TechCon Kft. gumiégető erőművet épít Polgáron. Az üzem alapkőletételének napján Kovács Kálmán, a környezetvédelmi tárca új, SZDSZ-es államtitkára támogatóan nyilatkozott a közel nyolcmilliárdos beruházásról. Mint mondta: ahhoz, hogy az összes itthoni eredetű használt gumi eltakarítása hosszú távon megoldott legyen, szükség van egy vagy két regionális égetőre. Az államtitkár a minisztérium azon állításaira célozhatott, hogy Magyarországon évente közel százezer tonna gumiabroncs-hulladék keletkezik, de ezt a begyűjtési adatok nem támasztják alá.
A begyűjtött gumiabroncsok mennyisége ugyanis ennek kevesebb mint a fele, és a hasznosítással foglalkozó cégek adatai szerint jelenleg ezért a 35–40 ezer tonna fölösleges abroncsért is nagy küzdelem folyik.
Az államtitkár nem beszélt arról sem, hogy a TechCon Kft. gumihasznosításban eddig betöltött szerepe miatt a hatóságok is eljárásokat indítottak a cég ellen. A minisztériumban másfél évvel ezelőtt tartott iratbegyűjtés ugyanis a TechCon Kft. gumihasznosító tevékenységének volt köszönhető, amely tetemes értékű csalás gyanúját vetette fel a szaktárca vezetőinél. A cég az ellene született névtelen feljelentés szerint évekig úgy foglalkozott az államilag támogatott gumibegyűjtési és -szállítási tevékenységgel, hogy valójában nem állt kapcsolatban azokkal a hasznosító társaságokkal, amelyekre hivatkozva megkapta az engedélyét a környezetvédelmi hatóságtól. Ráadásul megvádolta valaki azzal is, hogy fiktív szállítólevelekkel igazolt nem létező fuvarokat, és így igényelhette vissza a hasznosítói díjat a hivatalos koordináló szervezettől. A rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda azonban lezárta a nyomozást, mert nem talált közvetlen bizonyítékokat. A szaktárca hatóságai így csak a szabálytalanul kiállított fuvarlevelek miatt szabhattak ki bírságot a társaságra, és nem akadályozhatták meg azt sem, hogy a TechCon újabb engedélyeket szerezzen be különféle tevékenységekhez.
Mint ismeretes, a jelenlegi szabályok szerint száztíz forint termékdíjat kell befizetniük kilogrammonként az állami költségvetésbe az autógumik gyártóinak az általuk legyártott vagy importált és belföldön forgalomba hozott abroncsmennyiség alapján. Ezt a költséget azonban a cégek a harmadára csökkenthetik, ha szerződést kötnek a gumik hasznosítására jogosult koordinátor szervezettel. Ezek a szervezetek a gumikat ezek után a 30 forintos kilogrammonkénti hasznosítási díjat kifizetve átadják olyan társaságoknak, amelyek megsemmisítik, vagy anyagában hasznosítják a hulladékot.
Félreértések sorozata?
Az úgynevezett koordináló szervezetek közül a TechCon Kft.-nek a nagy nevű külföldi vállalatokat is a tagjai között tudó Gumigyártók Magyarországi Egyesületével (GME) sikerült szerződnie a hasznosítási díj visszaigénylésére. Ehhez természetesen bemutatta azt az engedélyét, amelyet a Környezet és Természetvédelmi Főfelügyelőségtől kapott 2003 őszén gumiabroncsok begyűjtésére és szállítására.
Ezt az engedélyt úgy szerezte meg a cég, hogy mellékelte egy gumihasznosítással foglalkozó társasággal, a Biokom Kft.-vel kötött szerződését, és egy másik, tiszavasvári vállalkozással aláírt keretmegállapodását.
A határozat szerint a TechCon közvetve a Duna–Dráva Cement Kft. beremendi gyárába szállította volna az abroncsokat égetésre.
Később azonban kiderült, hogy a TechCon már 2002 óta nem üzleti partnere a Biokom Kft.-nek, a Duna–Dráva Cement Kft.-vel pedig soha nem állt semmilyen kapcsolatban. A két érintett cég legalább is ezt állította egy, a hatóságnak és a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkárának írott levelében. A TechCon persze azóta is állítja, hogy jogosan kapták meg az engedélyeiket, és az egész ügy mögött a társaság lejáratásának szándéka áll. Érdekes a tiszavasvári Futura Kft.-vel kialakult kapcsolat is. A TechCon a cég telephelyét használta évekig a tiszavasvári téglagyárban, de 2005-ben innen hatósági eljárással távolították el a gumiabroncsokat, mert nem volt engedély a tárolásukra. Ezeknek a gumiknak egy része most Polgáron áll, nyilván az épülő új erőmű leendő fűtőanyagaként. A TechCon a Duna–Dráva Cement Kft. szerint az általa begyűjtött gumik többi részét sem a beremendi cementgyárba szállította, ahogyan azt a környezetvédelmi hatósághoz benyújtott 2003-as engedélykérelmében állította, hanem más módszert választott.
A megszerzett hatósági hozzájárulás birtokában exportengedélyért folyamodott a felügyelőséghez, amelyet meg is kapott, és Ausztriába kezdett szállítani. Pontosabban: a TechCon által megbízott fuvarozók szállítólevelein az szerepel, hogy tonnaszámra vitte ki a gumiabroncsot osztrák hasznosító vállalatokhoz. A későbbi hatósági ellenőrzések során azonban aggályok merültek fel ezekkel a szállításokkal kapcsolatban is.
Irreálisan nagy szállítmány
Például a szállítólevelek egy részéről kiderült, hogy azokat szabálytalanul állították ki, pedig ez lehetett volna a feltétele a hasznosítási díj kifizetésének. A teherautókra pedig a fuvarlevelek alapján számos esetben 25 tonnányi gumit pakoltak fel, miközben a gépjárművekre legfeljebb 16 tonnányi gumiköpenyt lehet elhelyezni. Mivel a szállításokat valahogyan mégis igazolták, a cégre nem tudták rábizonyítani a nagy értékű termékdíjcsalást, az ügyben kialakult vihar hullámai azonban elsodorták az államilag regisztrált koordináló szervezetet. A TechConnal kötött szerződésébe belebukott a Gumigyártók Magyarországi Egyesülete, amelynek a hatóság visszavonta az engedélyét. Az egyesület azonban nem mondott le a hasznosításról, egy nyolcvanmillió forintos büntetés lehetőségének árnyékában úgy döntött, hogy más szervezeti formában folytatja a tevékenységét, és tovább aktivizálódhat a TechCon Kft. is, amely most évente 18 600 tonna gumit kíván az ország északkeleti részén elfüstölni.
(Folytatjuk)
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt