A kormányzat által beharangozott forgatókönyv ellenére a kedden hazánkba érkezett Franco Frattini uniós igazságügyi biztos tegnap elsősorban nem Magyarország schengeni felkészülésével, hanem a tavaly őszi brutális rendőri erőszakkal, a súlyos hatósági jogsértésekkel foglalkozott. Az Európai Bizottság alelnöke a legsúlyosabb kritikáját az Országgyűlés európai ügyek bizottsága és az emberi jogi bizottság tagjaival folytatott megbeszélésén mondta, ahol az eddig elmaradt morális és jogi felelősségre vonást sürgette a tavaly őszi hatósági jogsértésekre utalva. Mint fogalmazott, nagyon fontos, hogy a magyar hatóságok fölgyorsítsák a jogorvoslati eljárásokat, mihamarabb kivizsgálják a sértettek panaszait és „morális és jogi felelősséget állapítsanak meg” ezekben az esetekben. Frattini a nap folyamán arra is többször utalt, hogy a rendőrségnek nem szabad gumilövedéket használnia tömegoszlatáskor, viszont azonosító jelvényeket minden körülmények között viselniük kell. Az uniós biztos furcsállta, hogy Magyarország miért nem használta ki eddig az európai rendőr-akadémia tapasztalatait, miközben a tavaly őszi tömegoszlatások alkalmával jól láthatóan felkészületlenek voltak. Kiemelte: ki kellene képezni a magyar rendőröket a brutalitás elkerülésére, és ilyen erőszakos intézkedéseket csak extrém esetekben, végszükségben szabadna alkalmazniuk. Frattini rámutatott, a rendőrségnek képesnek kell lennie különválasztani a kisebb agresszív csoportokat a békés tüntetőktől. A biztos fontosnak nevezte a rendőrség civil kontrolljának megerősítését is.
– Azt kívánom, hogy ne fordulhasson elő még egyszer az, ami ősszel történt – fogalmazott az igazságügyért és szabadságjogokért felelős uniós biztos.
Az összevont bizottsági ülésen felszólalt Gönczöl Katalin, aki a kormány által életre hívott bizottságot vezette. Gönczöl emlékeztetett, nem a felelősségmegállapítás volt a feladatuk, hanem hogy ajánlásokat tegyenek a kormánynak. (Ehhez képest Frattini néhány perccel később éppen az elmaradt jogi és morális felelősségre vonást hiányolta.)
Morvai Krisztina, az október
23-i eseményeket vizsgáló alternatív bizottság társelnöke angol nyelven elmondott beszédében arra kérte Franco Frattinit, értesse meg a magyar kormánnyal, hogy az emberi jogok tömeges megsértése nem pártpolitikai, hanem emberi jogi kérdés. Az ELTE büntetőjogásza kiemelte: október 23-án több száz embert embert tartóztattak le, és ezen intézkedések 80 százalékát a másodfokon eljáró bíróságok törvénytelennek minősítették. Morvai Krisztina szerint a letartóztatások gyakorlatilag a miniszterelnök tudomásával, sőt utasítására történtek. Mint fogalmazott, meg kellene hallgatni a szemtanúkat, az erőszakos események áldozatait, hiszen százak sérültek meg fizikailag és lelkileg a rendőri brutalitás miatt. Az alternatív bizottság társelnöke szerint az a kérdés, március 15-én megismétlődik-e október
23-a, és hogy demokratikus ország marad-e Magyarország.
Ékes Ilona (Fidesz) azokban a büntetés-végrehajtási intézetekben tett látogatásait elevenítette föl, amelyekbe az őszi tüntetésekkor letartóztatottakat vitték. Elmondta, meztelenre vetkőztették, brutálisan bántalmazták, kínozták a fogvatartottakat. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, tudunk-e bármit az emberi jogokról, ha ilyenek megtörténhetnek Magyarországon.
Ezek után Veress József (MSZP) arról tájékoztatta Franco Frattinit, hogy a tavaly őszi eseményekért az ellenzéket terheli súlyos felelősség. Párttársa, Wiener György ezt azzal egészítette ki, hogy a magyar kormány nagyon is ügyel az emberi jogokra, és hogy szeptember 18-án és október 23-án nem alkotmányos keretek között folytak a tüntetések.
Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke négyszemközt tárgyalt Franco Frattinivel. Utána újságíróknak elmondta, az uniós biztos magyarországi látogatásakor egyértelműen kiderült, Brüsszelt érdeklik a tavaly őszi tüntetésekkel kapcsolatos kérdések, ezt európai belügynek tartják, és hogy a kormány által megrendelt Gönczöl-bizottság jelentésével nincs lezárva a történet, további vizsgálatokra van szükség. Külön kiemelte Frattini azon megjegyzését, amelyben reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb konkrét személyek jogi és erkölcsi felelősségét is megállapítják a tavaly őszi eseményekkel összefüggésben. Balog Zoltán szerint ha Brüsszelnek ilyen fontosak az emberi jogok, akkor annak kell lenniük a kormány számára is, és reméli, hogy a két bizottság jelentése, illetve a három volt alkotmánybíró keddi nyílt levelében olvasható kritika alapján átgondolják a felelősség kérdését. A fideszes politikus kiemelte: az Európai Bizottság alelnöke a gumilövedékek használatának betiltására kérte Petrétei Józsefet, és egy ilyen törvényjavaslatot a Fidesz is támogat majd. Emlékezetes, Franco Frattinit az október 23-i események óta kiemelten foglalkoztatták a hazánkban történt jogsértések, és többször levélben érdeklődött a rendészeti miniszternél a kormányzati vizsgálatról.
Az Európai Bizottság alelnöke tegnap találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Sólyom László köztársasági elnökkel, Petrétei József rendészeti és Göncz Kinga külügyminiszterrel is. A kormányfővel való találkozóra nem hívták meg a sajtót. A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a beszélgetés fő témája Magyarország schengeni csatlakozásra való felkészülése volt. A tájékoztatóban egyetlen utalás sem található az őszi eseményekre.
Sólyom kiállt a nemzeti kisebbségekért. Sólyom László és az Európai Bizottság alelnöke tárgyalt arról az európai uniós kerethatározatról, amely a rasszizmussal és az idegengyűlölettel kapcsolatban készül – közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai és kommunikációs főosztályának vezetője. A magyar államfő ebben a témában az alkotmányos jogokra, ezen belül is a véleménynyilvánítás szabadságának fontosságára hívta fel a figyelmet. Frattini egyetértett a magyar államfővel abban, hogy a készülő jogszabály csak az erőszakra való felhívást büntesse, a véleménynyilvánítás egyéb formáit ne – hangsúlyozta a főosztályvezető. Kumin Ferenc közölte azt is, Sólyom László felhívta az Európai Bizottság alelnökének figyelmét arra, hogy igen fontosnak tartja a kisebbségi jogok védelmét Európában. A kollektív jogok megadása, akár a területi autonómia, az európai hagyományokkal összhangban van – tolmácsolta az elnök szavait a főosztályvezető, majd hozzátette: a köztársasági elnök arra kérte Frattinit, hogy az unió – hatáskörének keretei között – fordítson kiemelt figyelmet a kisebbségi jogok kérdésére.
origo.hu
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat
