Információink szerint a szabad demokratákat is megosztotta a javaslat, többen közülük megdöbbentek, amikor a jogszabálytervezetről olvastak. Az alapvető emberi jogokat is sértő antiliberális tervezetet azért is illett elutasítania Kóka Jánosnak, mert éppen kampányt folytat liberális pártelnökké választása érdekében. Mint azt megírtuk, a gazdasági, az igazságügyi tárca és a Miniszterelnöki Hivatal által készített törvénytervezet alapján minden magyar állampolgár telefonos és internetes forgalmát nyomon követhetné a Nemzetbiztonsági Hivatal és az erre felhatalmazott hatóságok (nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok).
*
A tervezet szerint a titkosszolgálat gyakorlatilag folyamatosan hozzáférhetne telefonszolgáltatást igénybe vevő személy esetén az előfizető nevéhez, címéhez, telefonszámához, hogy mikor és kit hívott, mennyi ideig telefonált, kinek írt sms-t, de a sikertelen hívások során keletkező forgalmi adatokhoz is. Ugyanígy az internethasználatkor keletkezett adatokba is betekintést nyernének a szolgálatok, így ahhoz, hogy kinek mikor küldtünk e-mailt, ki a szolgáltatás előfizetője, hol lakik, milyen típusú hozzáférése van. Az sem maradna titok, mikor, mennyi ideig kapcsolódott a hálózatra, és eközben milyen címmel (IP-cím) azonosították, továbbá hogy a hálózati tűzfalaknál milyen IP-cím-leképezések történtek. Ezeket az információkat az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak kellene tárolniuk, maximum két éven keresztül, rendszereikbe a hatóságok betekinthetnének.
Kóka úgy nyilatkozott: felkéri a társtárcák jogszabály-előkészítőit is a tervezet alapos újragondolására. – Nem támogatok semmiféle olyan törvénymódosítást, amely az alkotmányban biztosított szabadságjogokat sérti – hangoztatta a gazdasági miniszter. Hozzátette: minisztériuma határozottan ki fog állni a bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekek és a személyi szabadságjogok egyensúlya mellett.
Kóka újra megvizsgáltatja, hogy a vonatkozó EU-ajánlás milyen változtatásokat tesz kötelezővé, de minden változtatásnak széles körű szakmai egyetértésen kell nyugodnia, és az alkotmányban biztosított szabadságjogok sérelme nélkül kell megvalósulnia. A miniszter elvárja, hogy a tervezet módosításánál vegyék figyelembe a Nemzeti Hírközlési Tanács, az adatvédelmi biztos – aki szintén kifogásolta a tervezetet – és a társadalmi szervezetek ajánlásait. Péterfalvi Attila ombudsman úgy vélekedett, hogy a jogszabálytervezet sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény alapján az egyént megillető magánélet tiszteletben tartásához, valamint a közlés bizalmasságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A törvénymódosításnak hivatalosan egyébként az a célja az adatmegőrzéssel, hogy az elektronikus adatok rendelkezésre álljanak a súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése miatt. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) is kifogásolta az előterjesztést, mondván, az nem felel meg sem a jogharmonizációs kötelezettségnek, sem a magyar jogszabályoknak.
origo.hu
A német média beszivárgott a magyar balos médiába
