Koszovó elveszítése és Európa elutasítása egyszerre fenyegeti déli szomszédunkat. Kiszivárgott információk szerint az ENSZ várhatóan ma nyilvánosságra kerülő javaslata utat nyithat Szerbia legdélebbi, albánok lakta tartománya függetlenségi törekvéseinek. A diplomaták és hírügynökségek által is megerősített hírek szerint a jókora késedelemmel megérkező nemzetközi javaslat nem tartalmaz konkrétumokat sem az esetleges függetlenségről, sem pedig a szerb szuverenitásról; nyitva hagyja azonban a lehetőségét a függetlenség egyoldalú kikiáltása előtt.
Alig egy nappal ezt megelőzően Carla del Ponte, az ENSZ háborús bűnöket vizsgáló hágai bíróságának főügyésze a Szerbiával folytatott tárgyalások felfüggesztésére szólította fel az Európai Unió tagállamait. Hága keménykezű főügyésze az Európai Tanács főtitkárával, Javier Solanával folytatott konzultációt követően protestált a kölcsönös párbeszéd felújítása ellen, mivel hírszerzési források szerint Belgrádnak tudomása van a gyanúsítottként nemzetközi körözés alatt álló Ratko Mladics hollétéről.
A bejelentések csak fokozzák a térségben egyébként is pattanásig feszült helyzetet. Szerbia az elszakadásról tárgyalni sem hajlandó, az albán lakosság pedig csak a teljes függetlenséget tartaná elfogadhatónak. Ilyen körülmények között az Európai Unió bármilyen irányú állásfoglalása radikális reakciókat válthatna ki a térségben, egyelőre azonban a tagállamok között sincs egyetértés.
Míg hazánk, valamint Olaszország, Spanyolország, Szlovénia és Ausztria határozottan támogatja az unió és Szerbia közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését, addig Franciaország, az Egyesült Királyság és Hollandia ellenzik azt. Hasonló megosztottság figyelhető meg Koszovót illetően is. Spanyolország nemrég önálló nyilatkozatban emelte fel szavát Szerbia egységességéért, válaszként a francia és brit álláspontra, amelyek Koszovó önrendelkezését támogatják.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség