Meztelen a csiga

k ö n y v e s h á z

Fordította: Kovács Lajos. Egy több mint ötszáz oldalas, bonyolult szövegszövetű tudományos munka magyar megjelenítése kapcsán a fordító neve mindenképp említésre méltó, de lehet, hogy hű maradnék a fordítót semmibe vevő jó magyar kritikai hagyományhoz, ha Richard Dawkins Az Ős meséje című könyve nem volna maga is fordított állású. Ez a könyv a narratíva tekintetében héber olvasatú: ott kezdődik, ahol a latin betűs könyvek végződni szoktak, és ott fejeződik be – az elején –, ahol a latin betűs könyvek kezdődni szoktak. Hitünk szerint a múlt az alap, amelyre építkezhetünk, a jelenkor tradicionálisan igazolt közjogi súlya a múlthoz képest mindig elhanyagolható, a jövőjéről nem is beszélve.
A Genezis könyve, de a törzsi teremtésmítoszok is valamely rég múlt eseményből mint axiómából származtatják a jelenkort matematikapéldaként. Dawkins mítoszromboló, mert ki meri mondani: a csiga meztelen, nincs axióma, melyből az élet levezethető volna. Hiába tudjuk intuitív zseniként a végeredményt – az evolúció jelen állapotát –, ez még nem jelenti azt, hogy értenénk avagy akár utólagosan is meg tudnánk jósolni az ide vezető lépéseket, a levezetést. Vezess új utakra, Lucifer – fordult a sátánhoz Ádám. Richard Dawkins, ez a mítoszromboló, fordított alapállású, fenomenális árnyékbokszoló a jelenből kiindulva próbálja meg felfejteni a múltat, avagy másképp fogalmazva, megpróbálja mindig egy lépéssel beljebb tolni a múltba az épp aktuális jelent.
Mérő László szerint a legújabb Dawkins-könyv a nagy Brehm kései leszármazottja, s ha a modern enciklopédiák színes felületességéhez, harsány ürességéhez mérjük, akkor ez így igaz, irtóztató mennyiségű műveltség és tényszerű adat leledzik benne, másfelől viszont éppenséggel egy anti-Brehm. Brehm a XIX. század grandiózus analizátoraihoz hasonlóan összekeverte a precíz leírást a dolgok megértésével. Brehm és a Révai-nagylexikon azt sugallja: mindent értünk, mert mindent tudunk. A kettő messze nem ugyanaz. Dawkins művében a tömérdek adat egy másodpercig sem kíván automatikusan magyarázatképp feltűnni, az adatok, ábrák, fotók és tények a megértésért, az élet eredetének és lényegének megértéséért folytatott gigászi küzdelem szerény segédeszközei. A mítoszromboló Dawkinsból így válik mesemondó s egyidejűleg hiteles természettudós, mert bár az ember credója lehet az, hogy „gondolkodom, tehát vagyok”, de a természettudósé az, hogy „kételkedem, tehát természettudós vagyok”.
(Richard Dawkins: Az Ős meséje. Zarándoklat az élet hajnalához. Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2006. Ára: 9990 forint)