Csak a véletlenen múlt, hogy nem történt súlyos személyi sérülés az afganisztáni magyar misszióban – tudta meg lapunk katonai forrásból. A magyarok egyik konvoját ugyanis időzített bombatámadás érte szombat hajnalban, de a pokolgép indítószerkezetét a merénylőknek akkor sikerült üzembe hozniuk, amikor az két páncélozott harci jármű között robbanhatott fel. A magyar misszió orosz gyártmányú, BTR 80/A típusú harci járműveket használ, amelyeknek takarékossági okokból évek óta halasztják a korszerűsítését. A BTR-ek ettől függetlenül a legnagyobb biztonságot nyújthatják a magyar katonák konvojaiban, a tehergépjárműveket és a terepjárókat érő támadás viszont már nagyobb katasztrófát okozhatott volna. Mint ismeretes, az iraki magyar misszió egyik katonája úgy halt meg, hogy egy BTR oldalnyílásában állt, és egy út mentén elhelyezett, távirányított pokolgép repesze eltalálta, pedig védőmellényt is viselt. A katonáink most a járművekben tartózkodtak, így nem történt komolyabb baleset. A honvédségnek ugyanakkor már régóta ígérik, hogy a veszélyes missziókat felszerelik olyan berendezésekkel, amelyek akár kilométeres távolságból felfedezik a távirányítású bombákat, és hatástalanítják azokat. Afganisztáni katonáink azonban egyelőre nem rendelkeznek az életük védelmében elengedhetetlennek tűnő eszközzel, pedig jelenlegi legveszélyesebb missziójukat töltik az ázsiai országban. A honvédelmi tárca állításai szerint jelenleg folyik a beszerzése ezeknek a berendezéseknek. Sikerült viszont vásárolni a katonáinknak pilóta nélküli felderítő repülőgépeket, ezekkel a tábor környékét pásztázhatják, hogy elhárítsanak egy esetleges rakétatámadást, amely a környező dombokról könynyen elkövethető.
*
A magyarok konvoja azonban a szombati támadás idején tíz kilométerrel a Pol-i-Khomriban lévő bázistól végzett szállítást, de a robotrepülőgépek egyébként sem képesek az elrejtett bombákat felderíteni. Aggályos lehet az is, hogy a magyarok által használt terepjárók nem páncélozottak, ezért golyóálló mellényekkel és homokzsákokkal védik a benne ülőket a támadásoktól. A hosszabb, veszélyesebb utakat viszont átlagban legalább nyolcvan kilométeres sebességgel kell megtennie a konvojoknak a műveleti területen, így azonban nem lehet a terepjárókon homokzsákokat és súlyos mellényeket is szállítani, mert instabillá teszik a járműveket. Egy út melletti pokolgép tehát nagyobb bajt is okozhatott volna, ha nem a BTR-ek között, hanem egy terepjáró mellett vagy alatt robban fel. A BTR harci járművek egyébként rossz emlékeket is felidézhetnek az afganisztáni ellenállókban, hiszen ilyenekkel masírozott a falvaikban egykor a szovjet hadsereg is. Az Afganisztánban állomásozó magyar Tartományi Újjáépítési Csoportról szakértők többsége azt állítja, hogy a kétéves szolgálatukat igen nehéz lesz megúszni halálos áldozat nélkül.
A szombat reggeli merénylet idején a magyarok egyik egysége felelősségi területén útvonal-felderítő járőrfeladatot hajtott végre, amikor egy BM–1 típusú, rádió-távirányítással működésbe hozott pokolgép felrobbant a két jármű között. A magyarok ma már rendelkeznek gyors reagálású készenléti csoporttal és kutyás tűzszerészekkel, úgyhogy az alakulatot kisegíthették ezekkel a támogató egységekkel. Az általuk összegyűjtött bizonyítékok alapján az afgán rendőrséggel és a nemzetbiztonsági szervekkel együttműködve megkezdték az eset kivizsgálását.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
