Bush harca Chávezzel

George W. Bush még meg sem érkezett latin-amerikai körútjának első állomására, a legnagyobb brazil városba, Sao Paulóba, de már több ezren tüntettek ellene, elutasítva az Egyesült Államok és Brazília közeledését. Bush mostani latin-amerikai körútjával Hugo Chávez venezuelai elnök erőteljesen növekvő befolyását szeretné ellensúlyozni a térségben.

Bush nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az amerikai elnök azt akarja bizonyítani a jobb- és baloldali kormányzású országok felkeresésével, hogy kiegyensúlyozottságra törekszik. Hivatalosan a brazil–amerikai bioüzemanyag-termeléséről szóló megállapodás az elnök fő célja, de Joseph Stiglitz, Bill Clinton volt demokrata elnök egykori gazdasági tanácsadója szerint nem a gazdaság, hanem a politika játssza majd a főszerepet a tárgyalóasztalnál. Stiglitz a brazil O Folha lapnak adott interjúban elmondta, a tavalyi választások eredményei láttán Bush kezd ráébredni arra, hogy Latin-Amerikában elutasítják az általa képviselt politikát.
A tavaly októberben újraválasztott brazil elnök – az egykori esztergályos –, Luiz Inácio „Lula” de Silva a világ ötödik legnagyobb országát kormányozza. Brazília Argentínával együtt az amerikai gazdasági fölény és a szabad kereskedelem ellensúlyozására hozta létre a dél-amerikai Közös Piacnak is nevezett és négy államból álló Mercosurt. Tavaly Venezuela is belépett a szervezetbe, ezután lett határozottabb az amerikai diplomácia, amely most a szuperhatalom ellen kialakult, és továbbra is erősödő egység megbontásán fáradozik. Brazília vitathatatlanul a térség vezető gazdasága, amely 2003-ban öt országból (Argentínából, Dél-Afrikából, Indiából és Kínából) álló lobbit hozott létre, hogy nyomást gyakoroljon a világkereskedelmi szervezetre, és elérje az amerikai farmereknek nyújtott állami exporttámogatások megszüntetését, amelyek akadályozzák a fejlődő országok piaci egyenjogúságát.
Hugo Chávez venezuelai elnök Bush útjához igazítva látogatást tett tegnap Argentínában.

Moszkva visszavág. Moszkva hevesen visszavágott Washingtonnak az emberi jogok oroszországi helyzetét elmarasztaló jelentés miatt, azzal vádolva meg az Egyesült Államokat, hogy saját területén szűkíti a szabadságjogokat, az iraki és afganisztáni visszaélések felett pedig szemet huny. Az amerikai külügyminisztérium az emberi jogok helyzetéről készített éves jelentésében Oroszországra vonatkozóan bírálta az ottani bérgyilkosságokat, a demokrácia hiányát, a végrehajtó hatalom túlzott kiváltságait és az igazságszolgáltatásba való beavatkozását. (MTI)