Che Guevara halála után negyven évvel újra téma a nyughatatlan argentin világforradalmár földi maradványainak hitelessége. Az argentin Clarín című napilap a múlt héten közölte, hogy egy spanyol és egy francia újságíró szerint kétségek merültek fel Ernesto Che Guevara hamvaival kapcsolatban. Che Guevara 1967. október 9-én egy bolíviai faluban, La Higuerában halt meg, ahol fogságba esése után agyonlőtték az őt foglyul ejtő bolíviai katonák. Holttestének sorsával kapcsolatban több változatról tudnak a kutatók.
Maite Rico és Bertrand de la Grange azt állítja egy bolíviai napilapban közölt írásban, hogy Fidel Castro, Kuba államfője és Gonzalo Sánchez de Lozada, Bolívia akkori elnöke 1997-ben tulajdonképpen „összebeszélt”, és mégsem Che Guevara igazi maradványai kerültek Kubába, Santa Clara városába. (1958 decemberében Che Guevara ezt a várost „szabadította fel”) Állításuk lényege, hogy Fidel Castro azért akarta megszerezni egykori harcostársának holttestét, hogy a Kubát ellátó és támogató Szovjetunió és a szovjet tábor felbomlása után a szigetországban kialakult válságban újult erőt adjon a forradalmi misztikának. 1997. június végén kubai kutatók találták meg hét gerilla holttestét, és köztük azonosították Che Guevara földi maradványait – igaz, a helyi sajtó távollétében. Az a két újságíró legmerészebb állítása, hogy Havanna meghamisította az orvosi jelentést az élő Cheről, ezért vonják kétségbe az argentin halottkémek jelentését.
Az argentin napilap cikkírója viszont ezt vitatva úgy látja, nem hoztak fel érdemi bizonyítékokat állításuk hitelessége mellett, ezért Rico és De la Grange DNS-vizsgálatot követel. Minden bizonnyal heves vita kezdődik az egymással szemben álló felek között, amely ismét előtérbe fogja helyezni az asztmás világforradalmár alakját és tetteit. Evo Morales bolíviai indián elnök egy évvel ezelőtt, beiktatásának napján óriásplakáttal próbálta népszerűsíteni alakját, de nem mindenki lelkesedett ötletéért. Több sikerrel kecsegtet a mintegy 800 kilométeres úgynevezett Che Guevara-emlékút Bolíviában, amely az ott töltött rövid időszak útvonalát építette ki, és október 9-én avatják fel, halálának 40. évfordulóján.
Elhunyt Varga János Corvin közi szabadságharcos, az 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke