Szabó Tamás, a szegedi múzeum főrestaurátora azt kérdi, hol írtam én arról, hogy a nemrég elhagyott sajtóház, a Vajda-palota (Stefánia 10.) Albrecht főherceg feleségéé, Bocskay Katóé volt… A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ugyanis a házat fölújíttató tulajdonos, a Magyar Köztársaság Ügyészségének gazdasági főigazgatósága megbízásából az esetleg lappangó falfestmények megmentése végett megkérte Szabó Tamás restaurátorművészt az épületfalak szondázó kutatására. Nem emlékeztem, de megtaláltam néhány cédulámat, amelyek segítenek eligazodni az egyébként valóban érdekes ügyben. Mint érdekesség a háttér mindenképpen följegyzésre méltó.
A Délmagyarország 1938. április 13-i száma megírta a szóbeszédet: Bocskay Kató, a fiatal szegedi tanító kisasszony Albrecht főherceg felesége lesz. A kismarjai előnévvel ellátott Bocskay Katóról annyit olvashattunk, hogy Szegeden végezte iskoláit, s tanítói oklevél birtokában sokáig állástalan volt. Beiratkozott ugyan a tanárképző főiskolára, de félbehagyta. Végül egy Debrecen környéki, Hortobágy melléki faluban kapott állást. A pletyka szerint Albrecht főherceg a Hortobágyra járt vadkacsára vadászni, s így ismerte meg a szép fiatal tanítónőt. Apró Ferenc úgy tudja, hogy a lány bátyja gépkocsivezetőként vitte vadászni a főherceget; innen az ismeretség. Bocskay Katót hamarosan a fővárosba helyezték, és szolgálattételre berendelték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba.
Másnap, 14-én a Délmagyarország már hitelesen közölte, hogy Albrecht főherceg házassági szándékát bejelentette Horthy Miklós kormányzónak. Ez a közlemény Bocskay Kató nemesi előnevét felsőbányainak írta. Ami nem volt jelentéktelen mellékkörülmény: bár a főherceg házassága így is rangon aluli lett, a nemesi származás enyhített az arisztokrácia részéről várható elítélés mértékén. Állítólag Albrecht jó pénzen kutatókat fogadott, hogy költséget nem kímélve bizonyítsák a szegedi vízmű gépészének, Bocskay Bélának és az erdélyi fejedelemnek legalább oldalági rokonságát.
Albrechtnek nem ez volt az első házassága, s az az érdekes, hogy már az első is rangon aluli volt. A főherceg a Habsburg-család tescheni ágából származott: 1897. július 24-én született Alsó-Ausztriában, Weilburg bei Badenben. Teljes neve Habsburg szokás szerint kegyetlenül hosszú: Albrecht Ferenc József Károly Frigyes György Hubert Mária.
Első feleségét, a szabadkai születésű Lelbach Irén Dórát, Lelbach János és Skultéty Ilma lányát Brightonban vette el 1930. augusztus 16-án. Ilyen nevű város a világatlasz szerint van Angliában, az Egyesült Államokban, Coloradóban és Trinidadban. Akármelyik volt az esküvő színhelye, különc megoldás lehetett.
Házasságuk gyermektelen maradt, és nem tartott soká: 1937. június 1-jén kimondták a válást. Lelbach Irén Bécsben hunyt el 1985. december 1-jén, és a budakeszi temetőben temették el 27-én. Miért ott? Amikor ezt az információt Gudenus János József hatalmas mennyiségű adatot fölhalmozó művében (A magyarországi főnemesség 20. századi genealógiája. 1. k.) fölfedeztem, leesett a tantusz. Kevéssel halála előtt meglátogattam budakeszi házában Mezei Mária színművésznőt. Oxigénpalackhoz kötve élt már akkor nála jóval fiatalabb férjének, Lelbach Jánosnak szerető gondozásában. A Magyar Nemzet gyászjelentése szerint Lelbach János (1930–2007) 77 éves korában, január 19-én halt meg, 26-án búcsúztatták el a budakeszi temetőben. Róla írta Mezei Mária:
„A bácskai Lelbach család legfiatalabb sarját Pásztornak nevezte el, mert mindig minden védtelen állatot hazahordott. Tízéves, amikor a Hungária Szállóban reggel rátörik az ajtót, és az ágyára kirakott képeimre borulva találják. Tizennyolc éves, amikor leszólít a villamoson, és én életemben először kezet nyújtok a riasztóan fiatal, nyurga fiúnak. Hét évig, mint egy hűséges szép nagy kutya kísért. […] Háromévi próbaházasság után a pasaréti református templomban dr. Joó Sándor összeesketett vele szegénnyel. 1958. III. 8-án. Hála legyen érte az Istennek!” (Vallomástöredékek. 1981.)
Nem kell hozzá nagy merészség, hogy kikövetkeztethessem: Lelbach János Albrecht főherceg első feleségének öccse, tehát Albrecht sógora lehetett.
Az nem derül ki, hogy ez a házasság egyházi házasság volt-e egyszersmind. Abból, hogy a másodikat magas egyházi méltóság előtt kötötték, kénytelen vagyok arra következtetni, hogy nem, hiszen a katolikus kánonjog még főhercegek számára is szigorú. Ha az első egyházi házasság lett volna, a második nem lehetett volna az. Április 15-én a Délmagyarország jeles publicistája, Juhász Gyula és József Attila barátja, Magyar László Fenséges asszony címmel színes cikkben méltatta az eseményt. A mesékben és a filmekben van ilyen, írta. „Bocskay Katónak – úgymond – hálásak lehetünk kicsit valamennyien, hiszen ő a bizonyság, hogy nincsenek megvalósíthatatlan álmok, elérhetetlen meseországok.” Április 17-én heti pletykarovatában (Én is csak hallottam) név nélkül, minden bizonnyal a lap másik kitűnő munkatársa, Vér György arról számolt be, hogy Bocskay Kató legutoljára ősszel járt Szegeden. A Hungária Szállóban (a régi Kassban) bordó bársony estélyi ruhájában nagy föltűnést keltett. Hatalmas fekete luxusautóját napokon át lehetett látni Szeged utcáin. Akkor még szenzációszámba ment egy ilyen gépkocsi.
Április 20-án a szegedi napilap már tudta, mikor lesz az esküvő. Pannonhalmán Kelemen Krizosztom bencés főapát adja őket össze. Albrecht tanúja Perényi Zsigmond koronaőr és Khuen-Héderváry Károly felsőházi tag, Katóé Hóman Bálint kultuszminiszter.
Április 21-én arról tudósít az újság, hogy Bocskay Kató Szegeden járt. Mint utóbb, 26-án kiderült, nagypénteken, azaz 15-én édesapja sírját látogatta meg. Fölkereste Bakó László református lelkipásztort, és másfél óráig elbeszélgetett vele. Bocskay Kató református volt, főiskolás korában a Bethlen Gábor Kör lelkes tagja. Rendezvényeiken szavalt is. Elterjedt, hogy a házasság kedvéért elhagyja hitét és katolizál. Ezt cáfolta az újságírónak adott nyilatkozatában Bakó László: a főherceg nem kívánja, hogy ifjú neje a vallását megváltoztassa, s bár az esküvő a katolikus szertartás szerint lesz, ő hű marad hitbéli meggyőződéséhez.
Május 1-jén azt adta hírül a Délmagyarország, hogy Kató meghívta két szegedi barátnőjét az esküvőjére. Sajnos nem derül ki, kiket.
Május 8-án már az előző napon lezajlott polgári esküvőről tudósított a lap Bocskay Kató – főhercegné címmel. Az ünnepélyes házasságkötés a főherceg Esterházy (ma Bródy Sándor) utcai palotájában zajlott le. Oda szállt ki a főváros polgármestere, Szendy Károly, és adta össze a feleket Ugron Gábor nyugalmazott belügyminiszter és Khuen-Héderváry Károly főrendiházi tag tanúskodásával. Kató szürke délutáni ruhát, Albrecht huszár őrnagyi egyenruhát viselt.
A fényes egyházi esküvőt, ahogyan tervezték, május 9-én a pannonhalmi főapátság templomában tartották hercegek, grófok, arisztokraták jelenlétében. Teleki Pál volt a násznagy, Perényi Zsigmond és Khuen-Héderváry a tanúk. A főherceg Mátyás korabeli díszmagyart viselt, nyakában az aranygyapjas rend jelvénye. Bevonuláskor orgonazúgás közepette ők mentek elöl. „Négy lépéssel utánuk jött a menyasszony hófehér selyem-, aranyhímzésű ruhában. Fejéről a barokk diadém, alul halasi csipkéből készült menyasszonyi fátyol omlott alá. A vállán magyaros mente díszlett fehérróka-prémezéssel.”
Május 10-én az arisztokrácia nevében Hunyady József gróf nyilatkozatban határolta el magát a főhercegi mésalliance-tól, mondván, ezzel Albrecht kirekesztette magát a Habsburg családból, és elveszítette címeit. A Délmagyarország 13-án közölte a főherceg visszautasító válaszát. „Őfensége házassága ellenére is tagja marad a Habsburg–Lotaringiai családnak, és címeit továbbra is viseli.”
Utolsó hírlapi adalékom a szegedi lap szeptember 10-i számából való. Arról tudósított, hogy a főhercegi pár az előző napon Szegeden járt. Föltűnést keltett a későbbi sajtóház előtt egész nap parkoló világosszürke autójuk. „Itt lakik a ház földszintjén Albrecht főherceg feleségének, Bocskay Katalinnak rokonsága.” Itt lakott özvegy édesanyja és testvérnénje, Sepess Mihályné. A Délmagyarország 1941. április 24-i száma adott hírt édesanyjának, „Albrecht főherceg anyósának”, özvegy Bocskay Béláné Farkas Eszternek két nappal előbbi elhunytáról. Adataimból nem derül ki, kié volt ekkor a ház. Ozsváthné Csegezi Mónika a Csongrád megye építészeti emlékei (2000) című gyűjteményben írta meg az 1910-ben Spiegel Frigyes és Márkus Géza tervei alapján épült Vajda-palota vázlatos történetét. A Szegedi Lloyd Társulat vette meg 1926-ban, és klubnak, kaszinónak, könyvtárnak rendezte be. Negyvenöt után a Nemzeti Parasztpárt, az ötvenes évektől a Magyar Dolgozók Pártja Nagyszegedi Bizottságának székháza, 1956 után pedig a Délmagyarország szerkesztősége, majd több más szerkesztőség, könyvkiadói kirendeltség és az MTI ide költöztetésével sajtóház lett. A Délmagyarország 2006. június 6-án költözött el innen új, modern palotájába a Szabadkai út 20. szám alá.
Csak szájhagyományból tudom, hogy a házat Albrecht – nászajándékul? – megvette Bocskay Katónak, ő pedig használatra és jövedelemszerzésre családjának engedte át. Ennek a telekkönyvben volna bizonyítéka, melynek megtalálására azonban csekély a remény: a régi telekkönyvi iratok több pincében, víz alatt vannak…
A Magyar életrajzi lexikon (1981) a főherceg dicstelen politikai szerepléséről, legitimista, majd szélsőjobboldali tevékenységéről számolt be. Az újvidéki vérengzés irányítói 1942-ben az ő birtokáról és közreműködésével szöktek Hitler védőszárnyai alá Németországba. A jobboldali Magyar Megújulás Pártjának 1943-ban ő lett a kormányzójelöltje. Nyugaton maradt 1945-ben, majd kivándorolt a nyilasok menedékhelyére, Argentínába.
Állhatatlan természetű volt. Bár második házasságából még Budapesten két lánya született (Sarolta Izabella Mária Krisztina Eszter Katalin Pia 1940-ben; Ildikó Katalin Izabella Henriette Alice Mária 1942-ben), 1951-ben a mexikói Maralesben elvált Bocskay Katótól. Az asszony további életéről keveset tudunk. Amikor Gudenus János József könyvének adatait gyűjtötte, San Franciscóban élt. Mivel 1909. november 1-jén született Szelevényben (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), azóta nyilván elhunyt.
Albrecht harmadszor is megházasodott. Strauss Lydiát vette el Buenos Airesben, akiről Gudenus sem tudott többet. Albrecht ott halt meg 1955. július 23-án. Állítólag Gömbös Gyula őt akarta magyar királynak…
origo.hu
A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU
