Mi okozza a betegséget? A valamennyi artériánkat károsító érelmeszesedés már életünk első évtizedének végén elkezdődik, hasonlóan a vízvezetékben vagy a mosógép csöveiben meginduló vízkövesedéshez. Tetten érhető a vese ereiben, az alsó végtagi, a szívkoszorú- és az agyat ellátó erekben. A „három nővér” – az alsó végtagi érszűkület, a szívinfarktus és a szélütés (stroke) – rokonságát az is bizonyítja, hogy az alsó végtagi érszűkületben szenvedők gyakran szívinfarktusban halnak meg, és a szívbetegek egy része szélütésben is szenvedni fog. Az érelmeszesedés tehát az a közös vonás, amely miatt egy családba tartozik ez a három betegség. A klinikai tünetek azonban különböznek: az alsó végtagi érszűkületes járás közben érez egyre súlyosabb lábikrafájdalmat, majd hűvössé, fájdalmassá válik a végtag, végül üszkösödni kezd – és íme a megdöbbentő számadat: Magyarországon évente több mint tízezer végtagot amputálnak részlegesen vagy teljesen.
A szívinfarktus halálfélelemmel, szívtáji nyomó érzéssel, bal karba sugárzó fájdalommal, megsemmisülésérzéssel társul. Az agyi keringési zavar hirtelen csap le, a beteg megbénul, beszédképtelenné válik, kettős látás, végtagzsibbadás, nyelészavar alakul ki. A szélütésnek nemcsak orvosi, hanem társadalmi következményei is súlyosak. Világszerte ötmillióan halnak meg stroke következtében, és mintegy 50 millió azok száma, akik bénán élnek tovább. Magyarországon évente 18–20 ezer embert veszítünk el szélütés miatt.
Azért súlyosabb társadalmi teher a stroke, mint a szívinfarktus, mert a bénulás miatt a beteg magával ránt egy másik személyt a betegségbe, egy ápolót vagy gondozót, akinek segítenie kell a táplálásban, tisztálkodásban, öltözködésben. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament 2003. június 19-én külön határozatban foglalkozott a stroke-kal („A stroke megelőzhető európai katasztrófa”), és tízpontos akciótervet javasolt a tagállamoknak a stroke megelőzésére, illetve társadalmi terhének csökkentésére. A stroke váratlanul csap le, de hátterében évek óta tartó folyamatok munkálnak. Tekintsük át, melyek a szélütést előidéző rizikótényezők.
A legfontosabb a magas vérnyomás (hipertónia). Sajnos a vizsgálatok szerint a hipertóniások kevesebb mint felét sikerül hatékonyan kezelni. Növeli a szélütés veszélyét a cukorbetegség, a kóros vérzsírérték, az elhízás és a dohányzás. A rizikótényezők halmozódása (ha ugyanaz a személy magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívbetegségben is szenved és túlsúlyos) megsokszorozza a szélütés valószínűségét. Sajnos Magyarországon ez utóbbi igen jellemző: millióra tehető azon honfitársaink száma, akik nemcsak elhízottak, hanem cukorbetegségben, magas vérnyomásban szenvednek, és kóros a koleszterinszintjük is. Ha a csípőlapátunk, illetve a bordák között félúton megmérjük a derék körfogatát, és az több, mint 88-89 centiméter (nők), illetve 102 centiméter (férfiak), akkor biztosak lehetünk abban, hogy van legalább egy rizikófaktorunk.
Mit lehet tenni, ha minden erőfeszítésünk ellenére betegünk mégis szélütést szenved? A súlyos stroke előtt gyakran észlelünk bevezető tüneteket. Ez az úgynevezett TIA (átmeneti keringészavar), a szélütés pitvara. Átmeneti beszéd- vagy látászavar alakul ki, a bal vagy a jobb szájzug elhúzódik, a nyelv és valamelyik oldali végtagok zsibbadnak, meggyengülnek. A tünetek pár perc alatt megszűnnek, a beteg megnyugszik, és sajnos nem fordul orvoshoz, pedig ez a legkritikusabb időszak. Ekkor még meg lehet menteni a beteget a fenyegető stroke-tól, a nyaki érszűkület megoperálható, a szívritmuszavar kezelhető. Ha nem fordulnak orvoshoz, akkor a betegek jelentős részére 10–14 napon belül megsemmisítő stroke sújt le. A fenyegető, de elmúló tünetek tehát azonnali kivizsgálást, esetleg sürgős kórházi felvételt követelnek!
Az ütőereket az úgynevezett belhártya (endotel) béleli, ezt az élet folyamán számtalan fertőzés, sérülés éri. A belhártyasérülés meggyógyulhat, de előfordul az is, hogy a belhártya alatt sejtek és különböző anyagok rakódnak le, és az érfal egyenetlenné válik, később szűkülni kezd. Az endotelkidudorodás úgy néz ki, mint egy lassan, de folyamatosan növekvő vulkán, amelynek krátere még teljesen zárt. Nem teljesen ismert okok miatt a kidudorodás (plakk) felszíne megreped, a repedés felszínén kicsapódnak a vérlemezkék, amelyek a fibrin nevezetű fehérjével, valamint a fibrinhálóba temetkező vörösvértestekkel együtt vérrögöt (trombust) alakítanak ki. A vázolt mechanizmus miatt van döntő szerepük a vérlemezke-kicsapódást gátló (például aszpirin) és az érfalra ható gyógyszereknek (vérnyomáscsökkentők, illetve statinok).
Az emberi szervezet csodálatos tulajdonságaihoz tartozik, hogy hiába dugul el trombus következtében egy ütőér, az agyunkat behálózó artériák közötti összeköttetések miatt nem biztos, hogy az ellátott terület elpusztul. A kisegítő (kollaterális) keringés hatékonysága dönti el a kialakuló agyi infarktus nagyságát, súlyosságát. Agyunkat négy vastag ütőér látja el, az ezek közötti kollaterális keringés olyan hatékony lehet, hogy egy nyaki verőér elzáródása esetleg tünetet sem okoz (!), némán zajlik le. Ha a kisegítő keringés nem hatékony, akkor viszont a beteg teljesen megbénulhat. Az agyi keringészavar súlyosságát tehát nemcsak az elzáródott ér nagysága, hanem számos egyéb tényező is befolyásolja.
Nemcsak elvékonyítja az erek falát a tartósan magas vérnyomás, hanem hatására sajátos anyag, a hialin rakódik le, és az erek rugalmassága is megváltozik. Érdekes módon az agyvérzés „kedvenc” helye az agy közepén levő terület, vagyis az ezt ellátó erek (agyvérzéses artériák) megpattanása. Míg érelzáródás esetén az agyszövet azért lágyul, mert nem kap kellő mennyiségű oxigént és tápanyagot, agyvérzés esetén az agy állományát összepréselő vér okoz károsodást, esetleg halált. Ennek oka, hogy a zárt koponyában található agy semmilyen irányba nem tud „menekülni”, és a nyomásfokozódás hatására az agytörzs a koponyaalapon található öreglyukba préselődik, a légző és keringési központok károsodnak, a beteget elveszítjük.
A szélütés gyakran reggel alakul ki, a beteg bénán ébred, máskor napközben, munkavégzés során vagy testi erőfeszítés alatt. Jellemző, hogy a közepes, enyhe tünetes stroke-beteg csak hétfőn megy a háziorvoshoz, mondván, arra várt, hogy jobban lesz. Helytelen az ilyen hozzáállás: minél hamarabb kezdődik a hatékony vérrögoldó kezelés, annál több idegsejtet menthetünk meg. A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy három és fél évet öregszik, minden percben kétmillió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként mintegy 700 kilométer. Az akut stroke-beteget tehát azonnal kórházba kell szállítani, mert az egyetlen hatásos beavatkozás az elzáródott ér minél hamarabb történő megnyitása vérrögoldó kezeléssel, újabban pedig artérián keresztül felvezetett „dugóhúzó” segítségével.
Sajnos annak eldöntése, hogy agyvérzésről vagy érelzáródásról van-e szó, csak komputertomográfiás (CT) vizsgálattal lehetséges. A nemzetközi vizsgálatok szerint az első tünetektől számítva három óránk van arra, hogy vénás infúzióval feloldjuk a vérrögöt. Ha tehát az első néhány órában nem sikerül elvégezni a vérrögoldó kezelést, később már nem sokat tehetünk a károsodott agyterület megmentéséért. Az időfaktor kritikussága miatt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet tanulmánya megállapította, hogy 23–25 stroke-központ kialakításával az ország bármely részéről 90 percen belül a központba lehetne szállítani az akut stroke-beteget, idejében elvégezhető volna a CT, és meg lehetne kezdeni a vénás kezelést.
Eddig az érelzáródás okozta szélütés sürgős ellátásának fontosságáról, a vérrögoldásról volt szó. De mi a helyzet az agyvérzéssel, amelyről tudjuk, hogy 100 szélütésből csupán 15–20 esetben következik be? Ilyenkor sokkal korlátozottabbak a lehetőségeink. Véralvadást befolyásoló faktor adásával megakadályozható a vérömleny növekedése, és bizonyos körülmények között a műtét is szóba jön. A kórházban, a stroke-osztályon nemcsak vérrögoldás, esetleg műtét történik, hanem elkezdődik a beteg rehabilitációja is. A végtagok mozgatása, az elvesztett beszédkészség visszaszerzése már az első napon megkezdődik. A tüdőgyulladás, a nyelészavar, az alsó végtagi trombózis megelőzése is fontos célja az akut ellátásnak. Minden harmadik stroke-beteg rehabilitálásra szorul és rehabilitálható is. Egy igazi rehabilitációs centrumban nemcsak gépek segítenek, hanem gyógytornászok, logopédusok, ergoterapeuták, pszichológusok és orvosok összehangolt munkája próbálja visszaszerezni a mozgás, a kommunikáció és a munkaképesség lehető maximumát. Szükség lenne többek között egy olyan egyesületre, amely a beteg otthonát meglátogatva javaslatot tesz, milyen módon kell akadálymentessé tenni a konyhát, fürdőszobát, hálószobát, hogy minél kevésbé legyen balesetveszélyes, és a beteg minél könnyebben mozoghasson otthonában.
A szélütést szenvedett beteg sokkal gyakoribb orvosi ellenőrzésre szorul, mint hasonló korú, de egészséges honfitársa. Érdekes módon még annak is vérnyomáscsökkentőt ajánlunk, akinek jó a vérnyomása, mivel egyik-másik vérnyomáscsökkentő igazoltan kedvező hatású az érfalakra is. Szedni kell a vérlemezkék kicsapódását gátló gyógyszert is, szívritmuszavar esetén pedig még fontosabb a véralvadást gátló szerek adása. Gondos mérlegelés után a nyaki érszűkület megoperálandó, és természetesen igaz a szélütést követő állapotra is, hogy a testsúlyt csökkenteni kell, a dohányzást abba kell hagyni, és mérsékelni kell az alkoholfogyasztást.
Ami talán a legfontosabb tanács: soha, soha nem szabad feladni. Pasteur, a XIX. század orvosgéniusza 47 éves korában szenvedett szélütést. Felépült, de élete végéig nehezen mozgatta bal oldali végtagjait. Több mint 20 évig élt még, és ebben az időszakban is számos, az emberiség számára fontos felfedezést tett. Nem igaz tehát, hogy a szélütött beteg értéktelen, és csupán teher a társadalom számára. A mi segítségünktől is függ, hogy a „megroppant nádszál” mennyire egyenesedik fel.
A fenti szöveg a március 5-én elhangzott előadás rövidített változata. Az előadás megtekinthető 10-én (szombaton) 10.40-kor a Duna Televízió és 13 órakor az MTV műsorán. A következő előadást március 12-én 19.30-kor a Jövő Háza Teátrumban (II. Budapest, Fény utca 20–22.) Kállai Gábor tartja Hol végződik a sakktábla? címmel. A részvétel ingyenes, az előadások teljes szövegét a hozzászólásokkal és a vitával együtt a www.mindentudas.hu weblapon találják meg az érdeklődők.
origo.hu
Kávéval öntötte le a bírót, börtönbe kell vonulnia Portik Tamás fiának
