A szaktárca vezetője szerint azonban ez utóbbi három valójában nem is szűnik meg, Parádfürdőn például a megyei kórház betegeit kezelik majd, míg a miskolci dialízisközpont saját kapacitása megszűnik ugyan, de a Borsod megyei kórházzal kötendő különmegállapodás révén folytatja majd a kezeléseket. További 12 olyan intézmény található a közzétett listán, amely eddig végezhetett aktív, azaz gyógyító ellátást, ám a jövőben csak krónikus betegek ellátásával, ápolásával és rehabilitációval foglalkozhat majd.
*
Ilyen a nagykőrösi, a várpalotai, a sümegi, a zirci, a kapuvári, a szikszói, a miskolci Szent Ferenc-, a sárvári kórház, a Soproni Állami Szanatórium, a fővárosi Szent Rókus-, a Budai Gyermekkórház, valamint a Harkányi Gyógyfürdőkórház. A fekvőbeteg-ellátó intézmények összágyszáma 80125-ről 71324-re csökken. Ezen belül az aktív férőhelyeké 16 ezerrel, azaz 27 százalékkal lesz kevesebb, míg a krónikusaké 7,5 ezerrel növekszik. A nyilvánosságra hozott döntés fekvőbeteg-ellátó intézményenként, s azon belül szakmacsoportonként határozza meg a férőhelyeket.
Az egészségügyi miniszter a döntést ismertető sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a cél az, hogy kevesebb ágyon jobb minőségű ellátást kapjanak a betegek; s ne vigyenek el pénzt a kihasználatlan férőhelyek. Molnár Lajos közölte azt is, hogy megemelik a kórházak finanszírozását. Eddig az egy teljesítményegységre jutó finanszírozás 136 ezer forint volt, ami most 146 ezerrel változik. Kiderült azonban, hogy a jövőben az eddiginél lényegesen kevesebb beteg ellátását finanszírozza majd a társadalombiztosító. Már eddig is intézményenként maximálták, hogy mekkora teljesítményt ellentételez a biztosító (ez áttételesen meghatározta, hogy mennyi pácienst láthattak el), az efölött elvégzett munkát pedig sehogy sem finanszírozták, azt az intézmény „saját zsebből” állta. Most ezt a limitet vitték lejjebb, igaz, egyelőre nem tudni, hogy mennyivel. A miniszter közölte: így remélhetőleg valóban csak az kerül kórházba, akit máshol nem tudnak meggyógyítani. Az ágyszámcsökkentés mellett emelik a járóbeteg-ellátás kapacitását és finanszírozását is – állította a tárcavezető.
Molnár úgy fogalmazott: nem tartalmaz nagy meglepetéseket a döntés, amelyet számtalan egyeztetés előzött meg. Hozzátette: nyilvánvalóan lesznek az átalakítás alatt hibák, de azért tették ilyen hamar közzé a döntést, hogy azokat korrigálni lehessen. Elmondta azt is, hogy a kormány szerdán elfogadott egy rendeletet, amely az átalakulás átmeneti időszakára vonatkozó szabályokat tartalmazza. Megjegyezte azt is, hogy az állami intézmények átalakítását miniszteri megbízottak irányítják majd. Hozzátette, azzal számolnak, hogy körülbelül 1500 orvos és számtalan, az egészségügyi intézményekben más munkakörben dolgozó személy kényszerül majd álláshelyet váltani.
Az átalakítás pénzbe kerül – ismerte el Molnár Lajos –, becslései szerint összesen több mint húszmilliárd forintba. Az elbocsátottak végkielégítését a központi költségvetés állja.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz a megszűnő kórházak ingatlanjainak sorsa, a miniszter úgy felelt: az önkormányzati tulajdonúakról a helyhatóságok döntenek, míg az államiakéról a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. Annyi biztos, hogy több telephely megszűnik. Hogy melyek lesznek ezek, arra a tárcavezető annyit mondott, ez majd a közeljövőben dől el.
Létezik jogorvoslati lehetőség a miniszteri döntés ellen, azt bírósági úton lehet megtámadni. A döntés ettől függetlenül érvényes, hiszen a betegellátás nem kerülhet veszélybe – mondta a miniszter.
Arra a felvetésre, hogy mi történik abban az esetben, ha a betegeket nem tudja fogadni az a kórház, amelyik mondjuk egy megszűnő intézmény feladatait átveszi, a tárcavezető úgy felelt: egyedi döntés alapján 2007. december 31-ig engedélyt adhat egy-egy feladatnak a régi helyen való ellátására.
Az ágyszámcsökkentés mellett újraszabályozták a területi ellátási kötelezettséget is. Ez annak meghatározását jelenti, hogy lakhely szerint kit melyik intézményben kötelesek ellátni különböző betegségek esetén. Négyezer oldalt tesz ki az új szabályozás, amelyből minden intézmény megkapja a rá vonatkozót. Korábban az Egészségügyi Minisztérium szigorú szabályokat akart bevezetni azokra az esetekre, amikor a páciens nem a területileg illetékes kórházban kíván ellátást igénybe venni. A tervek szerint mindenkinek három intézményt jelöltek volna ki, s ha nem ezek közül választ, akkor kifizettették volna vele az ellátás költségeinek 30 százalékát, maximum 100 ezer forintot. A terveket azonban felpuhították, s a jelenlegi gyakorlat lényegében alig változik. Eszerint csak annak kell az említett önrészt kifizetnie, aki nem azt a gyógyintézetet keresi fel, amelyikbe a háziorvosa utalta. Tehát megmarad az a szokás, hogy bárhová mehetünk.
A mentők külön tájékoztatást kapnak a változásokról, a háziorvosoknak pedig plakáttervet küldenek, hogy azon tájékoztathassák a betegeket a váróban – mondta a miniszter, majd hozzátette: a változások olvashatók az interneten is.
Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa közölte, péntek reggelre válságtanácskozást hívnak össze, amelyen a párt vezetői, szakpolitikusai, valamint a kórházakat fenntartó megyei önkormányzatok és megyei jogú városok vezetői vesznek részt. A volt egészségügyi miniszter leszögezte: következetesen fellépnek a szakmailag átgondolatlan, indokolatlan, csak bizonyos kormány közeli üzleti köröknek hasznot hajtó kórházbezárások ellen. Úgy látja, a miniszter döntése drámai hatással lesz a magyar egészségügyre.
Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője elmondta: végrehajtották a halálos ítéletet a kórházakon. Hozzátette: felszólítják Gyurcsány Ferenc kormányfőt és Molnár Lajost, hogy ne üzleti szempontjaikat, hanem a betegek érdekeit tartsák szem előtt. – Az egészségügyben várhatóan 1500 orvost és mintegy négyezer szakdolgozót bocsátanak el, akikkel a kormány nem törődik – mondta a politikus.
Kökény Mihály (MSZP) úgy fogalmazott: megfelelő, vállalható a kompromisszum, amely szakmailag alátámasztott döntés. Hozzátette ugyanakkor, sajnálja, hogy a regionális egészségügyi tanácsok nem tettek saját javaslatot. Kökény úgy tartja, a döntés lehetővé teszi, hogy az intézmények finanszírozása átláthatóbb legyen. Mint mondta, a kórházlistáról szóló döntést alapos, hosszú előkészítés előzte meg, így lehetővé válik, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet.
origo.hu
Magyar Péter nem az, akinek mutatni próbálja magát - a háta mögött saját képviselőit, saját szavazóit is trágárul gyalázza
