Akadályokba ütközik Rafael Correa terve

Pattanásig feszült a légkör a politikailag megosztott dél-amerikai Ecuador fővárosában: a venezuelai elnökhöz, Hugo Chávezhez közel álló Rafael Correa államfő másfél hete elsöprő többséggel győzött ugyan az alkotmányozó nemzetgyűlést jóváhagyó népszavazáson, de az alkotmánybíróság úgy döntött, megakadályozza az elnök tervét. Elemzők nem zárják ki a társadalmi robbanást sem.

Quitóban hétfőre virradóra tüntetők hatoltak be az alkotmánybíróság épületébe. A tiltakozók azért döntöttek így, mert a taláros testület szembehelyezkedett Rafael Correa, a baloldali katolikus közgazdász elnök elképzelésével, aki végre véget akar vetni az Ecuadorban immár tíz éve tartó, súlyos politikai és közjogi válságnak. Az 1996 óta választott kilenc elnök közül még nem volt olyan, aki négyéves megbízatása végére ért volna. A tavalyi választásokon győztes Rafael Correa január közepén vette át elnöki megbízatását, de neki sem lesz könnyű dolga. Correa azért akar új alkotmányozó nemzetgyűlést, mert szerinte a kilenc évvel ezelőtt életbe lépett neoliberális alkotmány nem szolgálja az ecuadori lakosság többségének érdekeit.
Ecuador 13 millió fős lakosságának túlnyomó többsége mesztic (74,4 százalék), alig tíz százaléka fehér, a szegénységi mutató hetvenszázalékos, és több mint egymillió ecuadori vándorolt el az országból (az Egyesült Államokba vagy Európába) munkát keresni. A szegény és eladósodott dél-amerikai ország gazdaságának alapja a nyersolaj-kitermelés, és 530 ezer hordós napi hozamával egyelőre Dél-Amerika ötödik legnagyobb exportőre, de készletei fogytán vannak, és néhány éven belül behozatalra fog szorulni – Venezuelából. Két éve a képviselőház kitiltotta az egyik amerikai vállalatot az országból szerződésszegés címén, és helyére azóta Kína, Chile és Brazília cégei pályáznak, miközben alig egy hónapja Venezuela Ecuador számára előnyös olajfinomítási megállapodást kötött Correával. Ecuador folyamatosan konfliktusba kerül északi szomszédjával, Kolumbiával, mert az erősebb és Amerika-párti szomszéd katonái vagy repülőgépei rendszeresen megsértik az ecuadori felségterületet a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők gerilláinak üldözése, illetve kokaültetvények irtása közben. Déli és ugyancsak nagyobb területű szomszédjával, Peruval tizenkét évvel ezelőtt határháborút vívott, ezért Ecuadornak elemi érdeke, hogy szövetségest keressen és találjon a térségben, amely minden bizonnyal Venezuela lesz.
Ecuador az Egyesült Államok szempontjából stratégiai fontossággal bír, hiszen Manta kikötőjében van az egyetlen csendes-óceáni haditengerészeti támaszpontja, amelynek bérleti ideje két év múlva jár le, de Correa elnök nem kívánja meghosszabbítani. Ezért az Egyesült Államok – meg nem erősített hírek szerint – Észak-Peruba akarja költöztetni a támaszpontot, és a perui lapok értesülései szerint többek között ezt az ügyet is felveti Alan García perui elnök minapi washingtoni látogatásának témái között a szabadkereskedelmi egyezmények sürgetésén kívül.