Rendkívül enyhe tél volt az idei, de a növények így is kivárták a nyugalmi időszak végét – hangzott el a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán tartott tegnapi sajtótájékoztatón. Schmidt Gábor egyetemi tanár, tanszékvezető hangsúlyozta: a főváros épületeivel és szennyezett levegőjével olyan, akár egy óriási üvegház, amelynek porburája visszaveri a hősugarakat. A globális felmelegedés magasabb hőmérsékletet, szélsőséges időjárást és szárazságot is jelent, növényeinknek ehhez kell alkalmazkodniuk. Legfőképpen most öntözésre van szükségük, de fontos a kórokozók elleni védekezés is, mert azok az időjárás miatt nem pusztultak el. A negatív következmények mellett azonban érdemes felkészülni a globális felmelegedés kedvező hatásaira is – tette hozzá a professzor. A szakemberek sokféle, nálunk különlegesnek számító, mediterrán növény telepítésével próbálkoznak, és van rá esély, hogy jó néhány közülük a mi éghajlatunkon is megmarad. Egyre több helyütt látni fügét, valódi cédrust, ciprust és terjedőben a selyemakác. Néhol télálló pálmák is felbukkannak, ám a mediterrán flórával együtt megérkeznek a kártevők is.
Bármilyen virágot, cserjét választunk, érdemes olyat keresni, amely hazai szaporítóanyagból származik. Ezek fagytűrőbbek, mivel az itteni anyanövények már átvészeltek néhány hideg telet – tájékoztatta lapunkat Hámori Zoltán egyetemi tanársegéd. Elmondta: fagymentes kerti zugokban el lehet ültetni például a télen is zöldellő mediterrán jenesztert. Budapest zöld területein már látni hidegtűrő kínai kenderpálmát vagy télálló banánt, amely minden évben visszaszárad, és tavasszal újra nő, illetve színes levelű magyaltölgyet.
A Budapesti Kertészeti Egyetem Budai Arborétumában április 20– 22-én rendezik meg a hagyományos dísznövény-kiállítást.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
