Legalább egy évvel sikerült elhúzni a bősi megegyezési folyamatot a Dominik Kocinger és Erdey György delegációvezetők által Pozsonyban aláírt újabb jegyzőkönyv alapján. Erdey Györgytől, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkárától ugyanis megtudtuk: a szlovák kormánybiztossal arról írtak alá megállapodást, hogy stratégiai hatásvizsgálat indul, amely a beruházás környezeti következményeit vizsgálja. Ezen túlmenően nehéz azonban eldönteni, hogy ki milyen ajánlatokkal érkezett a március eleji tárgyalási fordulóra. A szlovák lapok ugyanis azt a tudósítást közölték: egyetértés alakult ki arról, hogy a két fél a vita rendezéséhez harmadik félként az Európai Bizottságot is bevonja.
Ezt a lépést a magyarországi Duna mozgalom és a Horn-kormány bukása óta többé-kevésbé képviselt hivatalos magyar külpolitika már lassan egy évtizede követeli. Mindennek azért van jelentősége, mert Szlovákia rendre a hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es döntésének azon részeit emeli ki, amely szerint a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer felépítéséről és üzemeltetéséről szóló 1977-es szerződés továbbra is érvényes, holott a döntés egyértelműen lefekteti azt is, hogy a szerződést az újabb környezetvédelmi szabályok alapján át kell értelmezni. Ezt figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a szigetközi élővilág fennmaradásához a jelenlegi kevesebb mint egyötödnyi résznél jóval több vizet kellene az Öreg-Dunába engedni. Az unió bevonása éppen a környezetvédelmi elvárások érvényesítését segíthetné.
Erdey György ugyanakkor a Magyar Nemzetnek elmondta, nem állapodtak meg a harmadik fél bevonásáról, csupán arról, hogy vizsgálják az uniós jog alkalmazhatóságát a tárgyalásokon.
Megkerestük Dominik Kocingert, a szlovák kormány dunai vízműbiztosát, aki meglepő módon úgy nyilatkozott: miután Szlovákia és Magyarország is tagja lett az Európai Uniónak, a bősi vízmű vitájának rendezésébe könnyedén bekapcsolhatók az Európai Bizottság (EB) szakemberei. – Mindkét országnak ugyanazokat a környezetvédelmi, vízgazdálkodási és egyéb EU-s normákat kell betartania a Duna közös szakaszán, nincs hát akadálya, hogy a tervezést és a kivitelezést az EB szakértői felügyeljék – ismerte el tudósítónknak.
Kocinger szerint a javaslatban nincs semmi új, mint lapunknak elmondta, „1990 óta, vagyis kinevezésemtől arra törekszem, hogy a vitás kérdés rendezésébe vonjuk be az Európai Uniót.” Emlékeztetett arra, hogy „kezdetben a PHARE-programot használhatták volna ki erre, a magyar fél azonban ezt elutasította, viszont – sajnálatos módon ez Magyarországon elhallgatott tény – a szlovák fél így dolgozta ki azokat a környezetvédelmi tanulmányokat, amelyeket a Nemzetközi Bíróság előtt is prezentált”. – Már akkor az EB írta ki a tendert, s ő határozta meg, hogy partnerünk a dán hidrológiai intézet lett, amelylyel közös vizsgálatokat végezve bizonyítottuk a bősi vízmű pozitív környezeti hatásait – emlékeztetett Kocinger. – Ugyancsak az Európai Bizottság segítette előkészíteni azt az 1995-ös szlovák–magyar egyezményt (ebben Horn Gyula lemondott a Duna vizének négyötödéről, meg sem várva a hágai döntést – a szerk.), amely a Duna és a Mosoni Duna-ág vízellátását szabályozza, gyakorlatilag mind a mai napig, tehát „nem az első alkalom lenne, amikor a megoldásokat harmadik fél bevonásával keressük” – figyelmeztetett a szlovák kormánybiztos. Kocinger szerint „ideje lenne, hogy a magyar szakemberek igazat mondjanak a kérdésről a magyar nyilvánosságnak”.
Emlékezetes: Szlovákia 1992-ben önkényesen terelte saját területére a Dunát, a két fél vitájában a hágai Nemzetközi Bíróság lassan tíz éve, 1997 őszén salamoni döntést hozott. Eszerint Magyarország nem kötelezhető a nagymarosi gát felépítésére, de Szlovákia sem a „C” variáns lebontására. Ennek oka, hogy Magyarországnak nem volt joga felbontani a két ország nemzetközi szerződését, de azt az új környezetvédelmi normáknak megfelelően újra kell értelmezni. Ezért nincs szükség a nagymarosi gátra, és a Szigetközbe több vizet kell juttatni. A részletes megállapodás kidolgozását a bíróság a felekre bízta. Elvben lehetséges, hogy a felek a részletes döntést is a Nemzetközi Bíróságtól kérjék, bár a megegyezési folyamatban Szlovákia jobb pozíciót szerzett azzal, hogy egy évtizede gyakorlatilag ugyanazok a tárgyalók ugyanazt az álláspontot képviselik. Magyarország viszont mindjárt a döntés után, a Nemcsók-féle tárgyalásokon viszszatért volna az 1977-es szerződéshez, majd az Orbán-kabinet határozottabb politikáját ismét visszarendeződés követte, amikor 2002-től 2004-ig a magyar fél egyoldalúan berekesztette az egyezkedést.
origo.hu
Teljesen leállt a vonatközlekedés a Déli pályaudvaron
