Korábban a szaktárca úgy nyilatkozott, hogy közel ötezer tonna (de legalább 4800 tonna) szemét került az Alföldre német társaságoktól, akik nem kértek engedélyt a sárga listás (szennyezett, vegyes) szemét behozatalára. Egy tegnapi sajtótájékoztatón Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára viszont már csak 4100 tonnányi németországi eredetű bálázott szemétről beszélt, és közölte: 2025 tonna visszaszállításáról sikerült már megegyezni a baden-württembergi, illetve a bajor társhatóságokkal. Baden-Württemberg összesen 3200 tonnát ismert el a „sajátjának”, de ennek csak alig több mint a felét hajlandó visszaszállítani május–július között, mert szerinte ötven százalékban felelősek a magyar fogadócégek is, amelyeknek megtévesztő volt a magatartásuk. Bajorország ennél is hanyagabbul jár el az ügyben, kihasználva a magyar szaktárca tehetetlenségét. A környezetvédelmi tárca korábban mintegy 1500–1800 tonnányi bajor szemétről beszélt, ma viszont már csak 900 tonnáról mer nyilatkozni. A bajorok ugyanis mindössze 225 tonna kiszállítását vállalták a közel ötezer tonnára taksált illegális hulladékból. Szakértői vélemények szerint még így is jól járhatunk a bajorokkal, hiszen Csehországban csaknem 30 ezer tonna német szemétre bukkantak, amelynek jelentős része „valahogy felgyulladt”, mielőtt visszaszállították volna Bajorországba.
Erdey György hangsúlyozta: Magyarország tovább tárgyal a vitatott eredetet és felelősséget bizonyítva a teljes mennyiség visszaszállításáról, illetve arról, hogy a német felelősök fizessék ki egy esetleges magyarországi, égetéssel ártalmatlanítás költségeit. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azonban korábban óvatosabban fogalmazott a magyarországi égetésről is, kijelentve, hogy az „igazoltan Németországból származó szemét” nem szennyezheti Magyarország levegőjét, száz százalékának vissza kell jutnia a „feladóhoz”. Most viszont a miniszteri biztos által azt üzente: „hasonló, különféle műanyagokat, papírféleségeket is tartalmazó vegyes szemetet Magyarországon is elégetnek a Fővárosi Hulladékégető-műben, cementgyárakban és más égetőkben. Ennek költsége viszont tonnánként 20–40 euró Magyarországon és 200 euró Németországban. Valószínűleg a hulladékot Magyarországon fogadó cégek nem akarták vállalni ezt az ártalmatlanítási költséget sem, csak a szemét lerakását, tárolását.” Az államtitkár azt azonban nem tette hozzá, hogy a németországi cégek viszont 200 eurót spóroltak meg tonnánként azzal, hogy a helyi égetés helyett szemetüket Magyarországra szállították. A hulladékküldő németországi cégek felelőssége a közösségi előírások alapján is egyértelmű, mert mindenképpen engedélyt kellett volna kérniük a magyarországi hatóságoktól, illetve betartani a meghatározott feltételeket.
A hulladékot fogadó négy magyar cég élete sem fordult eddig tragédiába. Közülük eddig egyre szabott ki a környezetvédelmi hatóság 14 millió forintos bírságot, a rendőrségi eljárásba pedig eddig 17 személyt vontak be gyanúsítottként.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
