A piacon nem olcsóbb az energia

Az, hogy az energiapiacon versenynek kell lennie, vallás. Mindenki azt képzeli, hogy attól olcsóbb lesz az energia, ám ez alól kivételek azok, akik tudják, hogy az árat a kereslet-kínálat is befolyásolja. Márpedig a növekvő igények miatt 2030-ig 6000 megawattnyi erőmű-kapacitást kellene megvalósítani, ám Európában nem épülnek erőművek – vázolta fel tegnap az energialiberalizáció várható következményeit Tombor Antal villamosenergetikai szakértő, a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek a Mindennapok villamos energiája című szakmai napján.

Magyarország primerenergia-felhasználásának összetétele nem szerencsés, mert túlzottan nagy a földgáz 44,3 százalékos aránya, miközben az importáramé mindössze 2,3 százalék. Jelentős probléma, hogy Európában csak Macedóniának van akkora erőművi tartalékhiánya, mint hazánknak – állapította meg Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (Mavir) korábbi vezérigazgatója, jelenlegi főtanácsadója. – Így fordulhatott elő, hogy 2004 augusztusában, 2005 márciusában és 2006 októberében nem volt erőművi tartalék. Gondot jelent az is, hogy a hazai erőműpark 35 százaléka „az őszülő korának a végét járja” – sorolta a problémákat Tombor Antal. Kovács András, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára ehhez hozzáfűzte, hogy hazánkban, de Európában is most megy nyugdíjba az a szakembergárda, amely erőművet tud építeni. A kontinensen tönkrement az energetikaigép-gyártás, így vélhetően az Egyesült Államokból, Kínából, esetleg Oroszországból kell majd beszerezni ezeket a berendezéseket.
Tombor Antal a piac felszabadításának negatívumai között arra is felhívta a figyelmet, hogy a korlátozott verseny idején odafigyeltek a megbízhatósági beruházásokra is, a liberalizált piacon viszont a szolgáltatók nem nagyon akarnak a hálózati megbízhatóság érdekében beruházni, ha az nem növeli a bevételüket. Mint mondta, a tulajdonosok nem veszik figyelembe, hogy nagyobb biztonság szükséges, ezért az üzemzavarokat követően, utólag végeznek ilyen fejlesztéseket. – Az Egyesült Államokban 50 millió, Olaszországban pedig 53 millió ember maradt sötétben a 2003-as esztendőben. S míg az amerikaiak a liberalizáció miatt napokig nem tudták felszámolni az áramszünetet, az olaszok rendkívül gyorsan, egy nap alatt helyrehozták a hibát. Pedig Kaliforniában kitörő örömmel fogadták korábban a szektor liberalizációját, s végül az állam kénytelen volt beavatkozni. Ez is igazolja, hogy az államnak mindenhol regulációs szerepet kell vállalnia az energiaiparban – hangsúlyozta a szakember.
Arra a kérdésre, hogy célszerű lenne-e a hosszú távú áramvásárlási megállapodások felbontása, a szakember azt válaszolta, hogy ennek akkor lenne értelme, ha ezáltal olcsóbbá válna az áram. – A szerződések felmondásával 30 százalékos áremelés is bekövetkezhet. A felbontás Magyarország hírnevének sem tenne jót – szögezi le Tombor Antal, aki célszerűbbnek tartja a kompromisszumos megoldásokat. Példaként említi, hogy a szerződés felmondása helyett transzparensen értékesíteni kellene a lekötött energiákat.