időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo

A piacon nem olcsóbb az energia

K. Tóth László
2007.05.08. 23:00

Az, hogy az energiapiacon versenynek kell lennie, vallás. Mindenki azt képzeli, hogy attól olcsóbb lesz az energia, ám ez alól kivételek azok, akik tudják, hogy az árat a kereslet-kínálat is befolyásolja. Márpedig a növekvő igények miatt 2030-ig 6000 megawattnyi erőmű-kapacitást kellene megvalósítani, ám Európában nem épülnek erőművek – vázolta fel tegnap az energialiberalizáció várható következményeit Tombor Antal villamosenergetikai szakértő, a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek a Mindennapok villamos energiája című szakmai napján.

Magyarország primerenergia-felhasználásának összetétele nem szerencsés, mert túlzottan nagy a földgáz 44,3 százalékos aránya, miközben az importáramé mindössze 2,3 százalék. Jelentős probléma, hogy Európában csak Macedóniának van akkora erőművi tartalékhiánya, mint hazánknak – állapította meg Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (Mavir) korábbi vezérigazgatója, jelenlegi főtanácsadója. – Így fordulhatott elő, hogy 2004 augusztusában, 2005 márciusában és 2006 októberében nem volt erőművi tartalék. Gondot jelent az is, hogy a hazai erőműpark 35 százaléka „az őszülő korának a végét járja” – sorolta a problémákat Tombor Antal. Kovács András, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára ehhez hozzáfűzte, hogy hazánkban, de Európában is most megy nyugdíjba az a szakembergárda, amely erőművet tud építeni. A kontinensen tönkrement az energetikaigép-gyártás, így vélhetően az Egyesült Államokból, Kínából, esetleg Oroszországból kell majd beszerezni ezeket a berendezéseket.
Tombor Antal a piac felszabadításának negatívumai között arra is felhívta a figyelmet, hogy a korlátozott verseny idején odafigyeltek a megbízhatósági beruházásokra is, a liberalizált piacon viszont a szolgáltatók nem nagyon akarnak a hálózati megbízhatóság érdekében beruházni, ha az nem növeli a bevételüket. Mint mondta, a tulajdonosok nem veszik figyelembe, hogy nagyobb biztonság szükséges, ezért az üzemzavarokat követően, utólag végeznek ilyen fejlesztéseket. – Az Egyesült Államokban 50 millió, Olaszországban pedig 53 millió ember maradt sötétben a 2003-as esztendőben. S míg az amerikaiak a liberalizáció miatt napokig nem tudták felszámolni az áramszünetet, az olaszok rendkívül gyorsan, egy nap alatt helyrehozták a hibát. Pedig Kaliforniában kitörő örömmel fogadták korábban a szektor liberalizációját, s végül az állam kénytelen volt beavatkozni. Ez is igazolja, hogy az államnak mindenhol regulációs szerepet kell vállalnia az energiaiparban – hangsúlyozta a szakember.
Arra a kérdésre, hogy célszerű lenne-e a hosszú távú áramvásárlási megállapodások felbontása, a szakember azt válaszolta, hogy ennek akkor lenne értelme, ha ezáltal olcsóbbá válna az áram. – A szerződések felmondásával 30 százalékos áremelés is bekövetkezhet. A felbontás Magyarország hírnevének sem tenne jót – szögezi le Tombor Antal, aki célszerűbbnek tartja a kompromisszumos megoldásokat. Példaként említi, hogy a szerződés felmondása helyett transzparensen értékesíteni kellene a lekötött energiákat.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.