Venezuela elnöke, Hugo Chávez jelezte, hogy az energia-, a távközlés és az áramszolgáltatás ágazatának államosítását követően a magánkézben levő bankok következnek, később pedig a külföldi tulajdonú kohászati és az élelmiszer-ipari üzemek is állami tulajdonba kerülnek. Az elnök nem vesztegeti az időt. Januári harmadszori beiktatása után a másfél éve ellenzék nélkül működő parlament a 18 hónapig tartó rendkívüli törvényhozási joggal hatalmazta fel. Május elsején államosította az ország szénhidrogénkészletét, kilépett a Nemzetközi Valutaalapból és a Világbankból. Ugyanezen a napon jelentette be, hogy 20 százalékkal megemeli a minimálbért – igaz, ez elmarad a központi szakszervezet által kért 30 százaléktól. Mindezt egy újabb ígérettel toldotta meg, miszerint 2010-től legfeljebb hatórás lesz a munkanap, azaz egy héten legfeljebb 36 órát dolgoznak majd a venezuelaiak. Az ország valutatartalékai közben egynegyedével, 36 milliárd dollárról 24 milliárdra csökkentek.
Hugo Chávez 2004 augusztusa után kezdett egyre gyakrabban beszélni a szocializmus bevezetéséről, amikor vereséget mért liberális ellenzékére az elnöki megbízatásának visszavonásáról tartott népszavazáson. Egy évvel később, 2005. május 1-jén bejelentette, hogy nemcsak Venezuela, hanem Latin-Amerika is kizárólag a szocializmus révén szabadulhat meg a szegénységtől és az Egyesült Államok befolyásától. Április utolsó hetétől José Ramón Rivero munkaügyi miniszter már kötelezővé tette az állami és a magáncégek számára a heti négyórás marxista ideológiai képzést. Adán Chávez új oktatási miniszter – az elnök bátyja – közölte, hogy az állami oktatási intézményekben is hasonló intézkedésekre készül, a magániskolákban azonban még nem.

Itt a bizonyíték: döbbenetes hasonlóságok vannak Gyurcsány és a Tisza Párt őszödi beszéde közt