Pünkösd előtt magyar rendszámú személygépkocsikkal, autóbuszokkal és motorkerékpárokkal telnek meg a székelyföldi utak, és mindenki Csíksomlyó felé igyekszik. Egyre gyakrabban látni gyalogos vagy kerékpáros zarándokokat is – a tatabányai Bencsik János példáját egyre többen követik az anyaországból (a polgármester-országgyűlési képviselő két éve gyalogosan zarándokolt el városából a Hármashalom-oltárhoz). Idén egy másik komoly teljesítményre is felfigyelhettünk: Ferkó Zoltán kerékpáros áprilisban indult el Budapestről, hogy felhívja a világ figyelmét a moldvai csángók magyar nyelvű mise iránti igényére. Háromezer kilométeres útja során járt Rómában a katolikus egyház vezetőinél, majd a csíksomlyói búcsú után a jászvásári püspökségre is elmegy, hogy elmondja: a XXI. században, az Európai Unióban mindenkinek joga van anyanyelvén gyakorolni vallását.
Idén az összetartozás szép szimbólumaként két feltámadási jelvény is érkezett Zamárdiból: a húsvétkor útjára indított zászlók stafétaként haladtak végig a Kárpát-medencén úgy, hogy minden településen gazdagodtak egy-egy szalaggal.
Az idei zarándoklat a négyszáznegyvenedik volt a sorban, a legelsőt 1567-ben István gyergyóújfalusi plébános vezetésével tartották annak emlékezetére, hogy Csík és Gyergyó katolikus székelyei a Tolvajos-tetőn győztes csatával álltak ellent János Zsigmond unitárius vallású erdélyi fejedelem erőszakos hittérítési kísérletének. Ceausescu diktatúrájában nem lehetett szervezetten részt venni a pünkösdi búcsún, de akkor is sokan vállalták a munkahelyről való kirúgás kockázatát, és elmentek a kegytemplomba megérinteni a hársfából kifaragott, több mint ötszáz éves Mária-szobrot, és meghallgatták a két Somlyó-hegy közti nyeregben a szabadtéri misét. A zarándoklat a romániai rendszerváltás után lett hatalmas tömegrendezvény és a Kárpát-medencei magyarság találkozóhelye. Most már a környező falvakból érkező keresztalják mellett zarándokok százezrei sereglenek ide a világ minden tájáról. Nemcsak katolikusok, hanem reformátusok, unitáriusok és más vallásúak is, és egyre több román ajkú zarándok is eljön a Napba öltözött asszony előtti hódolata jeléül. A hegyre induló tömegben politikusok, közéleti személyiségek is rendre feltűnnek; idén például az anyaországból eljött Martonyi János, a polgári kormány külügyminisztere, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Brüsszelből megérkezett Gál Kinga európai parlamenti képviselő és Nagyváradról Tőkés László református püspök.
A zarándoklatnak különben kialakult hagyománya és szigorú rendje van. A falvakból gyalogosan induló keresztalják jó előre kijelölik – a feladat komoly megtiszteltetést jelent – a zászlóvivő férfiakat és nőket, eldöntik a csengettyűs fiatalok és az előimádkozó-előéneklő emberek kilétét. A zarándokokat az érintett falvak lakói ivóvízzel és kaláccsal kínálják, majd az ő keresztaljuk is csatlakozik a csoporthoz. Székelyudvarhelyről az idén például több mint ötszáz fiatal tette meg gyalogosan oda-vissza a százhúsz kilométert meghaladó távot, és a város a vasárnap délután hazaérkező zarándokokat ünnepi misével köszöntötte.
A méltóságteljes csíksomlyói ünnepség kezdetére, szombat délre a tűző nap ellenére teljesen megtelt a két hegy közötti nyereg. Miután a papság a Salvator-kápolnánál elénekelte az Egészen szép vagy, Mária kezdetű éneket és a székelyruhás diákok is megérkeztek a labarummal az oltárhoz, Szent Ferenc nyolcszáz éve aktuális szavaival kezdődött a szentmise: az Úr adjon nektek békességet! Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta: akik eljöttek Csíksomlyóra, azok mindannyian testvérek, hiszen ugyanannak az édesanyának, a boldogságos Szűzanyának a gyermekei. „A mai világban, mikor egészen az államvezetőkig politikai zavarban élünk, mikor szűkebb körünkben is, nemzetünkben a változások utáni látszategység után széthúzás és versengés uralkodik közöttünk, akkor a keresztény ember körülnéz és szilárd pontot keres. Ezért jöttünk ide” – fejtette ki. A búcsús szentmise ünnepi szónoka, Borbély Gábor pápai prelátus, kanonok, nyugalmazott csíkszeredai főesperes volt, és beszédét az anyáknak és asszonyoknak szentelte. Miután megemlékezett a közelmúlt mártírjairól, köztük báró Apor Vilmosról, Márton Áron püspökről és Boros Fortunátról, megfogalmazta a búcsú üzenetét: „lehet beborulva az ég a politika terén, kisebbségi létünk felett is lehetnek viharfelhők, de ha az Isten arca ezeken keresztül ránk tekint, számunkra mindig nyitva van a mennyország.”
A szentmise végén a búcsút tizenötödik alkalommal közvetítő Duna Televízió elnöke kapott szót, talán oda nem illő módon. Cselényi László egy XIX. századból származó faragott domborművet adott át a csíksomlyói barátoknak, a kegytárgyat a torontói székelyektől kapott pénzből vásárolta meg a televízió egy németországi magyar hölgytől. Kászoni Ferenc fafaragó művén a következő felirat található: Csíksomlyói segítő Mária, könyörögj érettünk!
A szentmise végét megzavarta egy kisrepülő, amely alig pár méteres magasságban húzott el többször a tömeg fölött, sok ember életét veszélyeztetve. (A szervezők szerint a gépből úgynevezett panorámafelvételeket készített a misét közvetítő televízió.) A jó idő kitartott ugyan a hivatalos program végéig, de a hazainduló tömegnek jókora jégesővel is meg kellett birkóznia. Szombat délután aztán a somlyói plébániatemplomnál a csángók számára celebráltak magyar nyelvű misét, hogy aztán virrasztással teljen az éjszaka: a hagyomány szerint a hajnalban a kálváriát végigjáró ember a Salvator-kápolnánál a napba nézve megpillanthatja a galamb képében jelentkező Szentlelket. De akinek ez nem sikerült, az is gyönyörködhetett a pusztinai és frumózai csángó gyerekek gyönyörű énekében: „Nem vagyunk árvák / Van édesanyánk / Ki a magas mennyekből / Gondot visel ránk / Fehér rózsaszál / Mennyből leszálltál / Csíksomlyói templomban / Kivirágoztál.”
origo.hu
Kövesse nálunk élőben Orbán Viktor beszédét Ráckevéről – élő videó
