Óriási lemaradásban a Ház

Jelentős késést halmozott fel a jogalkotás terén az Országgyűlés, illetve a jogszabályok előkészítéséért felelős kormányzat. Információink szerint azonban nem kizárt, hogy nyáron rendkívüli üléseket tart majd a Ház. Úgy tudjuk, a kormány szándéka az, hogy hamarosan felpörgetik a tavaszi, meglehetősen lassú üzemmód miatt lemaradást szenvedett jogalkotási folyamatot, s törvényhozási dömping veheti kezdetét a nyár elején.

A törvényalkotási dömpingnek kommunikációs okai is lehetnek, hiszen a kabinet ezzel majd azt akarja bizonyítani, hogy új fejezetet nyitnak, igenis dolgoznak, javában zajlik a kormányzás. Értesülésünk szerint a jövő hét végén nagyszámú törvényjavaslat tárgyalására, tárgysorozatba vételére tesz javaslatot a kormány. A kabinet egyébként márciusban a saját decemberben benyújtott jogalkotási programját is módosította, de már ahhoz sem tartotta magát áprilisban. A kétharmados jogszabályok alkotásával vagy módosításával az a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb esetben a szükséges ötpárti egyeztetések sem kezdődtek meg.
Gyurcsány Ferenc kormányfő még decemberben küldte meg Szili Katalin házelnöknek a kormány tavaszi jogalkotási tervét, ebben többek között ígéretet tett a választással és egyes közéleti szereplők öszszeférhetetlenségével kapcsolatos törvények módosítására és a választási reformmal kapcsolatos jogszabályok megszületésére, ám ezek tárgyalása meg sem kezdődött az Országházban. A választókerületek arányosítására például június végéig adott határidőt az Alkotmánybíróság, ellenkező esetben mulasztásos alkotmánysértést követ el a Ház. A minősített adatok védelméről szóló törvény módosítása szintén várat magára, ezt eredetileg februárban kellett volna benyújtania a kabinetnek. Szintén késlekedik a turizmusról, a szociális igazgatásról és ellátásról szóló jogszabály módosítása vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni törvény. A pártfinanszírozásról szóló törvény megváltoztatása – amire szavakban minden párt ígéretet tett – is várat magára, hiszen a szükséges tárgyalásokat sem folytatták le a pártok. Az állami vagyonról szóló törvényt, vagyis az ÁPV Zrt. és a kincstár egyesítéséről szóló indítványt szintén nem nyújtotta még be a Ház elé a kormány.
Répássy Róbert fideszes képviselő szerint egyfelől a közigazgatás bénultsága, másfelől pedig egy tudatos kampányfogás állhat a jogszabályalkotás jelentős lelassulása mögött. Mint fogalmazott, a 100 lépés programhoz hasonlóan a kabinet most is felpörgetheti a törvényalkotást, hogy a nyár elején – rendkívüli plenáris üléseken – megmutathassa, javában folyik a közigazgatásban a munka. Ez azonban csak látszatkormányzást eredményez, s mint az korábban is kiderült, a hirtelen beterjesztett jogszabálydömping a törvényalkotás minőségi romlását eredményezheti – mondta Répássy, aki szerint jól láthatók az úgynevezett közigazgatási reform mellékhatásai.