időjárás 4°C Virág 2022. november 26.
logo

Trükkös átcsoportosítás?

Haraszti Gyula
2007.05.10. 23:00

A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács terve felháborítja a kerékpárosokat, mert a bicikliutakra szánt központi források egy részét kis forgalmú utak felújítására fordítaná. A tanács SZDSZ-es elnöke, Wekler Ferenc állítja, hogy a kerékpárral munkába járók helyzetét kívánják elősegíteni. A Nemzeti fejlesztési terv második ütemében 60 milliárd forintot lehet elkölteni kerékpárutakra, de a biciklisek attól tartanak, hogy ezeknek a forrásoknak egy jelentős részét kátyúzásra vagy más beruházásokra fordítják majd.

Wekler Ferenc, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács szabad demokrata elnöke, miután Gyurcsány megbízottjaként sikerült elfogadtatnia azt az atomhulladék-temetőt a választási körzetében, amely ellen korábban Mecseknádasd polgármesterjelöltjeként aktívan harcolt, most a biciklisták félelmei szerint a „kerékpárosok kerékkötőjévé” válhat az általa istápolt térségben. A II. Nemzeti fejlesztési terv részeként ugyanis megdupláznák a kerékpárutakat az országban 60 milliárd forintnyi forrás felhasználásával, de a Magyar Kerékpáros Klub azt gyanítja, hogy Weklernek sikerült megtalálnia a kiskapukat, hogy a bicikliutakra szánt pénzeket másra használják fel a dél-dunántúli régióban.
A pályázati anyagokat véleményező kerékpárosok legalábbis felfigyeltek a fejlesztési régió pályázati kiírásai között egy olyan megfogalmazásra, amely szerintük erre adna lehetőséget. Eszerint olyan esetekben, amikor két település között az egy vagy két számjegyű országos főúttal párhuzamosan kerékpározásra alkalmas, de rossz burkolatú, kis forgalmú út vezet, lehetőség lenne a régióban a települések között önálló kerékpárút kiépítése helyett ennek a felújítására a kerékpáros-forgalom biztonságos levezetése céljából.
A felújítást követően a nem célforgalmú autóforgalmat kizárnák erről az útszakaszról. A Magyar Kerékpáros Klub persze azonnal eszmélt, és kérte, hogy ez a tétel kerüljön ki a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázati anyagából, de nem járt sikerrel.
Wekler Ferenc szerint egy rosszindulatú félreértelmezésről van szó, hiszen a fejlesztési tanács úgynevezett hivatás forgalmú kerékpárutakat hozna létre a térségben a turistacélú bicikliutak mellett. A képviselő lapunknak elmondta: a pályázók az elképzeléseik szerint a városok tíz kilométeres körzetében a munkába járó kerékpárosok számára újíthatnának fel olyan kis forgalmú utakat, amelyekkel párhuzamosan autóút fut. Előfordulhat ugyanis, hogy ez gazdaságosabb, mint új kerékpárutat építeni. A felújítás után természetesen kizárnák az autókat ezekről az utakról – hangsúlyozta a képviselő.
A kerékpárosok azonban nem értik, hogy miért nem lehet ezt még a felújítás előtt megtenni, amikor a kerékpárutakra szánt pénzek felhasználásáról van szó. A kerékpárutakra fordítandó forrásokat nem csak a dél-dunántúli régióban kívánják megcsapolni. A dél-alföldi régió már nyíltan azt tervezte a pályázati kiírása első változata szerint, hogy a kerékpárutakra szánt kereteket el lehessen költeni csatornázásra és elektromos hálózat fejlesztésére is. A Magyar Kerékpáros Klub helyi képviselőinek ezért ebben a térségben is tárgyalásokat kellett kezdeményeznie egy kompromisszumos megoldásért.
A Nemzeti fejlesztési terv második ütemében előirányzott 60 milliárd forint egyébként még arra sem lenne elég, hogy az uniós átlagot elérjük a kerékpárutak mennyiségét tekintve. A turisták jelenleg csak a Balaton körül találhatnak összefüggő kerékpárutat az országban, és itt is sokszor ésszerűtlen nyomvonalon, a gyalogosjárdákra festve halad a bicikliseknek kijelölt út. A városokban általános, hogy a járdákból festéssel választanak le egy kerékpárutat, hogy megspórolják a járulékos költségeket. Demszky Gábor városvezetése a kiskapukat nem is kereste, eleve a „nagy kapun közlekedik” a kerékpárutakra fordítandó pénzek ügyében. A fővárosi önkormányzat ugyanis nem választja külön a bicikliút-építésre szánt pénzt, hanem az útfelújítási keretből költenek a kerékpárutakra is. A főváros 30 kilométer bicikliút megépítését vállalta tavaly, de ezzel együtt sincs még 200 kilométernyi kerékpárút sem Budapesten. Kürti Gábor, az idén tömegeket vonzó Critical Mass kerékpáros tüntetés szervezője szerint viszont több mint kétszer ennyi, legalább 500 kilométernyi kerékpárútra lenne szüksége a fővárosnak.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.