Az ügyben megtartott rendkívüli sajtótájékoztatón a fővárosi rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese, Tóth Gábor dandártábornok elmondta: a maszk nélküli bankrabló délután lépett be a bankfiókba, végighaladt a hosszúkás ügyféltéren, s odalépett a biztonsági őrhöz. Elővette Parabellum típusú pisztolyát, és felszólította az őrt, hogy adja át szolgálati fegyverét. Ezt a megfenyegetett férfi először megtagadta, mire Cs. István egy figyelmeztető lövést adott le az őr feje mellé, a falba. Erre a biztonsági őr átadta fegyverét. A tettes egy zacskót vett elő, és kérte, hogy rakják tele pénzzel. Ennek a fiók alkalmazottai részben eleget tettek, de az összeget Cs. István kevesellte.
*
Eközben két I. kerületi járőr a helyszínre érkezett – folytatta Tóth Gábor. Emiatt a bankrabló nem tudott elmenekülni, s ettől még agresszívabbá vált. Néhány ügyfél az akció kezdetén ki tudott menekülni a fiókból, majd némi rábeszélésre további néhány túsz is elhagyhatta a helyiséget. Öt banki alkalmazott egy másik szobába menekült, és magára zárta az ajtót. Így az ügyféltérben összesen négyen tartózkodtak: két nő, a biztonsági őr és Cs. István.
A BRFK értesítette a Terrorelhárító Szolgálat (TESZ) kommandósait, és túsztárgyalót kért a helyszínre. Nem sokkal később már ott voltak a mesterlövészek és a kommandósok is. A Széna térre 26 rendőrautó és egy csapatszállító busz érkezett. A bevetést a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) irányította. A környéket azért kellett lezárni, mert a fegyveres rabló miatt tartani lehetett attól, hogy tűzpárbaj tör ki. A rendőrség a Széna tér oldaláról a 4-es és 6-os villamosokkal zárta le a területet. A Mammut üzletházból csak a hátsó kijáraton engedték ki az embereket.
Tóth Gábor elmondta: a túsztárgyaló szerint Cs. István végig türelmetlen és agresszív volt, ráadásul többször is rászegezte fegyverét, illetve három alkalommal figyelmeztető lövést adott le a mennyezetre. Cs. István ötmillió forint fél órán belüli átadását és szabad elvonulást követelt. A dandártábornok szerint nem volt más lehetőség, be kellett avatkozniuk a kommandósoknak.
Lantos István ezredes, a TESZ igazgatója elmondta: nagyon agresszív és kiszámíthatatlan volt a tettes, de a rendőrség próbálta húzni az időt, és békés megoldásra törekedett. Úgy vélte, nem az egyenruhásokon múlt, hogy nem így végződött az akció. Lantos szerint sem lehetett tárgyalni a férfival. A megadott félórás határidő után a pénz átadása közben berontott a bankba a behatolócsoport. Amikor Cs. István ezt észrevette, rájuk szegezte fegyverét, mire a csoport tűzparanccsal rendelkező tagja két lövést adott le a rablóra. Ettől azonban a férfi nem halt meg, hanem rálőtt a biztonsági őrre, akit a kézfején talált el. A kommandós ezért négyszer tüzelt, s ezúttal halálos sebet ejtett a támadón. Az egyik lövés áthatolt a rabló testén, és megsebesítette a mögötte álló női ügyfelet.
Az NNI igazgatóhelyettese, Zsombok György ezredes tájékoztatása szerint az iroda azért vette át a nyomozást, mert a bűncselekmény bankrablásnak indult ugyan, de a jogi megítélés szerint terrorcselekmény lett belőle. Jelenleg is tanúkihallgatások és házkutatások folynak az ügyben. Zsombok frappánsnak és hatékonynak nevezte a rendőri intézkedést, amelyet szerinte mi sem támaszt alá jobban, mint az egyik tanú elmondása a tettesről: „kiszámíthatatlan vadállat”.
Egy órával az események felgyorsulása előtt a Moszkva téren áthaladók azt firtatták, miért zárták le rendőrségi kordonnal a Széna térbe torkolló összes utat. Némelyek zsebrádión hallgatták a híreket, a ráérősebbek pedig távcsővel fürkészték a Vérmező utca sarkán található bankot, a túszdráma helyszínét. Ezt a bejárat felől sínekre állított villamosokkal barikádozták el, bent ugyanis még a rabló fenyegetőzött, és félő volt, hogy ártatlan emberek is az áldozatául esnek. Fent, a Vérmező utca közepén, ahol az első rendőrkordont kifeszítették, egy rendőr megszólította az egyik televíziócsatorna operatőrét, hogy a kameráját irányítsa fölfelé, de inkább ne is készítsen felvételeket. A túszejtő ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy ha egyenes adásban meglát valamit a televízió-műsorokban, akkor megöl valakit. Ugyancsak a Vérmező utca közepe táján két mentőautó is készültségben állt. Az egyik gépkocsivezető lapunknak elmondta, hogy a túszejtés miatt lezárt utcák akkora forgalmi dugót okoztak a fővárosban, hogy a vöröskeresztes járműveik is csak a budai hegyeken keresztül jutottak el a helyszínre. Az események akkor vettek élesebb fordulatot, amikor a bank előtt megjelent a rendőrség egyik túsztárgyaló szakembere is. Ekkor a Vérmező utcát biztosító rendőrök beparancsolták lakásaikba a bank fölötti ablakokban ácsorgó embereket, és közben elterjedt a hír, hogy a túszejtőnek adott ultimátum néhány perc múlva, azaz 17 óra 30 perckor lejár. Négy perccel a megadott időpontot követően féltucatnyi robbanás dördült fel sorozatban a bank külső fémrácsain. Ezek villanógránátok lehettek, amelyekkel feltehetőleg az erőszakoskodó figyelmét terelték el a rendőrök, majd a kommandóscsapatok rögtön le is támadták a rablót. Rögtön hívták a bank bejáratához a készenlétben álló mentőket, és közben orvosok rohantak be a pénzintézetbe. Az első mentő vezetője azonban ekkor még tétovázott, s csak ezután indult el a sebesültekhez. A második autó vezetője is csak az egyik rendőr unszolására indult el, arra hivatkozva, hogy ő csak külön központi utasításra cselekedhet. Végül az egyenruhás felhívta a figyelmét, hogy sérültek vannak a bankban, és siessen, ekkor már ő is elindult a néhány méterre lévő helyszínre. Nem sokkal ezt követően megjelent a bank bejáratánál Gergényi Péter fővárosi rendőrkapitány is, majd egy harmadik mentő érkezett a helyszínre. 18 óra körül már az összes sebesültet ellátták, és az utolsó szirénázó vöröskeresztes jármű is elhagyta a teret. A kíváncsiskodók és a fotóriporterek népes gyűrűjét röviddel ezután engedték az épület közelébe, majd a téren helyreállt a közúti forgalom is. A bank alkalmazottait pedig kommandósok kísérték a további kihallgatásokra.
A 2025-ös büdzsé megalapozza a dinamikus bérnövekedést