A dohányzás egészségre ártalmassága közismert. A korán kialakuló fizikai és lelki függés hosszú távon komoly, az életre is veszélyes betegségeket, többek között tüdőrákot, szív- és érrendszeri problémákat okozhat. Éppen ezért a dohányzással kapcsolatos jogi szabályozásban különös figyelmet kell fordítani a gyermekek és fiatalkorúak egészségének védelmére, hiszen a cigarettázásra sokkal könnyebb rászokni, mint arról később leszokni – nyilatkozta lapunknak Koszorús László, a nem dohányzók védelméről szóló törvény kiegészítője. A fidelitasos országgyűlési képviselő mindössze 25 éves, egykor nikotinfüggő volt. Mára leszokott a cigarettázásról. Koszorús László célja, hogy lehetőleg minél nagyobb arányban csökkenteni tudják a szabályozással a fiatalkorúak dohányzásra történő rászokását. A megelőzés ráadásul jóval hatékonyabb és költségkímélőbb egészségvédelmi módszer, mint az utólagos leszoktatás – mondta. A fiatalkori dohányzás olyan társadalmi probléma amelynek megoldásához a politikának is lépnie kell – hangsúlyozta a Fidelitas alelnöke. Mint lapunknak fogalmazott, a jövőben nagyobb mértékben kell támogatnia az Országgyűlésnek a különböző dohánytermékek elleni kampányokat, emellett meg kell erősíteni azon jogszabályokat, amelyek megakadályozzák a gyermekek dohánytermékhez jutását. A hatályos jogi szabályozás nem biztosít kellő védelmet a 18. életévét be nem töltött személyek tekintetében, hiszen mindössze a dohánytermék árusításának tilalmát mondja ki számukra, továbbá jogkövetkezményként fogyasztóvédelmi bírság kiszabását helyezi kilátásba.
A fideszes politikus javaslata úgy módosítaná a rendelkezéseket, hogy azok a kereskedők, akikről bebizonyosodik, hogy fiatalkorúaknak adtak el cigarettát, egy évig nem forgalmazhatnának dohányterméket, illetve egy várható módosító javaslat következtében a szintén jövedékiadó-köteles alkoholt sem. Koszorús László szerint csak így lehet hatni a jogsértő árusítóhelyekre. A módosítás visszatartó ereje nem is kismértékben csökkenthetné a fiatalkorúak dohányzását, mivel kevesebben, illetve kevesebb helyen juthatnának hozzá a cigihez – érvelt a képviselő, aki ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy nem nő majd drasztikusan a fiatal antinikotinisták száma, csak ezzel az intézkedéssel nem lehet elérni a kívánatos célt. Felhívta a figyelmet, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 300 milliárd forintot fordít évente a dohányzás által okozott betegségek kezelésére. Jelenleg rajtaütés esetén a fogyasztóvédelmi hatóság mindössze 30–50 ezer forintos bírsággal sújthatja azokat a boltokat, amelyek a most érvényben lévő szabályt megszegve kiskorúaknak is eladnak dohányt. Kutatások bizonyítják, hogy a 18 éven aluli korosztály 70 százaléka kipróbálta már a dohányzást, sőt egy részük rendszeresen füstöl. A kiskorúaknál tehát jelentős mértékben megnőtt a dohányzók aránya, csak az általuk vásárolt dohánytermékekből befolyó jövedéki adó – napi 13 szál cigarettával számolva – eléri a 21,7 milliárd forintot, ami döbbenetes szám. – A fiatalok egészsége nem politikai ügy, az Országgyűlésnek a jövőben nagyobb mértékben kell támogatnia a dohánytermékek elleni kampányokat, meg kell erősíteni azokat a jogszabályokat, amelyek megakadályozzák a gyermekek és fiatalkorúak dohánytermékhez jutását – jegyezte meg a fidelitasos képviselő.
Az Európai Unió tagállamai közül már majdnem mindenhol törvények vagy rendeletek írják elő a dohányfüstmentes környezet kialakítását, szűkítve azoknak a helyiségeknek a körét, ahol rá lehet gyújtani. A passzív dohányossá válás elleni jogszabályalkotás, szabályozás országonként eltér. Némely államban teljesen tiltják a cigarettázást minden középületben, máshol pedig kijelölt hely áll rendelkezésre. Máltán, Nagy-Britanniában, valamint júniustól Izlandon éttermekben, kocsmákban sem lehet rágyújtani, ezekben az országokban ugyanis dohányzásra kijelölt helyet sem lehet létrehozni. Németország az egyik legmegengedőbb tagállam, hiszen ott nincs általános tilalom, törvényi szabályozás, mindössze ajánlás létezik, az intézmények pedig egyéni szabályokkal biztosítják – amelyek ugyan lehetnek szigorúak – a dohányfüstmentes környezetet. Magyarországon a nem dohányzók védelméről szóló törvény értelmében csak az arra kijelölt helyeken lehet cigarettázni, egyes intézményekben viszont sehol sem lehet rágyújtani. A közoktatási intézményekben az iskolaszékek döntik el, hogy egyáltalán kijelöljenek-e dohányzóhelyet. Óvodákban, bölcsődékben, gyermekkórházakban, szociális intézmények közösségi helyiségeiben vagy sportolásra szolgáló, zárt légterű helyiségekben tilos a dohányzás, munkahelyeken pedig csak a kijelölt helyeken szabad. A vendéglátóhelyeken nemdohányzó asztalokat kell biztosítani, a dohányzókétól elkülönítve.
E szabályok megsértése– hasonlóan a kiskorúak dohánytermékkel való kiszolgálásához– maximum 50 ezer forintos, úgynevezett egészségvédelmi bírsággal büntethető. Érdekesség, hogy Oroszországban a magyarhoz hasonló törvényi szabályozás van életben, ám a moszkvai Vörös téren például tilos rágyújtani. Amíg több nyugat-európai országban a gépkocsikban való mobiltelefonáláshoz hasonlóan a cigarettázás is tilos – ugyanolyan balesetveszélyes, mint a telefonálás –, addig hazánkban az utóbbi engedélyezett. Ez a kitétel szintén módosításra szorul – véli Koszorús László.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
