Tragikus helyzetben vannak a Ferencváros futballistái, a csapat nem jutott fel az NB I-es bajnokságba. Csődhelyzetben a csapat, felvetődött a lehetőség, hogy hagyni kell a gárdát, és az ifi A együttessel kiállni az NB III-ban. Amatőrként. Én az „ősellenség”, az Újpest drukkere vagyok, de nagyon sajnálom a Fradit. Dalnoki Jenő bácsinak nagy tisztelője voltam.
Olyan mélységekbe süllyedt ez a magyar labdarúgás, hogy már egy Ferencváros is a létéért liheg. A XIX. század végén a BTC-vel együtt ez a klub indította el Magyarországon a labdarúgást – most a megmaradásáért kínlódik. Ahogyan egyébként az egész magyar futball. A tehetségek kiöregedtek, vagy kiárusították őket…
Ma már nincsenek Albert Flórik, és bevétel sincs. Ez a csapat az átkosban maga volt az ellenzékiség, néhány évre még a nevét is elvették, Kinizsivé lett, ami pofont lehetett kapni, megkapta. Most az életben maradásért vergődik a klub, mi, újpestiek mégis azért drukkolunk, hogy maradjon talpon a nemes ellenfél, mert kell egy Fradi, egy FTC, egy vérpezsdítő Újpest-meccs.
Ebben a pillanatban hét futballistának és Kuntics trénernek lejár a szerződése a hónap végén, valamint a futball rt. igazgatóságának nincs mandátuma. Nincs csapat, nincs vezetés, nincs pénz. Remény sem sok.
Negyvenkét esztendeje a Fradi megnyerte a Vásárvárosok Kupáját (az UEFA-kupa elődjét), Európa róla beszélt. Ma meg itt vannak…
Pallos lebeg a patinás klub feje felett. Megújulás helyett gazdasági és szakmai csőd köszöntött a veretes egyesületre.
A büszke zöld sas – tegnapi számunkban szimbolikus képet közöltünk róla – a porban hever. Sajnos a gyakorlatban is. Segítsük föl!

Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros