Bekeményítenek a szabad demokraták?

Mi dolga az SZDSZ-nek a koalícióban, ha nem teljesülnek a kisebbik kormánypárt céljai, lelassulnak a reformok? – ezt a kérdést tette föl több szabad demokrata politikus is a párt hét végi frakcióülésén. Forrásaink megerősítették, hogy várhatóan július elején újra összeül az SZDSZ vezetése, s akkor döntés születhet a párt további kormányzati szerepvállalásáról.

2007. 06. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgy tudjuk, a képviselőcsoport ülésén kivétel nélkül minden politikus rossznak és feszültnek ítélte a jelenlegi politikai helyzetet, amely a szabad demokraták megítélésének sem kedvez. A kisebbik kormánypárt népszerűsége az MSZP-éhez hasonlóan a mélypontra süllyedt.
Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelős SZDSZ-es államtitkár az MTI-nek azt mondta: „A frakció múlt pénteki ülésén megállapította, jelentősen lelassultak a reformfolyamatok, és szinte nincs olyan kérdés, amelyben ne lennének megoldhatatlannak látszó konfliktusok.” Az államtitkár felhatalmazást kapott arra, dolgozzon ki forgatókönyvet a probléma megoldására. Szerinte a biztosítási rendszer átalakításáról szóló megállapodás az, amelynek meg kell születnie június végéig, hogy az arról szóló jogszabályokat a parlament ősszel elfogadhassa. Horn az Indexnek egyenesen úgy fogalmazott: a helyzet rossz, és „végig kell gondolni, hogy a szabad demokratáknak érdemes-e a nevüket adni” a koalícióhoz.
*
A köztévé híradójának értesülése szerint a szabad demokraták egy hónapot adtak a megegyezésre a szocialistákkal: ha nem gyorsít a reformokon a kormány, felmondják a koalíciós megállapodást. Az SZDSZ azt sürgeti, hogy rövid időn belül szülessen megállapodás a több-biztosítós egészségügyi modell bevezetéséről, a villamosenergia-privatizációról, az ingatlanadóról és az oktatási reform folytatásáról. Ezeket a kérdéseket már az ősz elején az Országgyűlésben tárgyalná a kisebbik kormánypárt. A múlt hét végén Kóka János pártelnök is a reformok lelassulásáról beszélt, és az egész kormánykoalíciót sürgette a törvénykezés felgyorsítására.
Az egy hónapos határidő kikötését Horn Gábor tegnap cáfolta. – Az SZDSZ nem adott ultimátumot az MSZP-nek – közölte az MTI-vel. Nyakó István, az MSZP szóvivője minderre úgy reagált: nincsenek megoldhatatlannak látszó konfliktusok, vannak azonban olyan vitás kérdések, amelyekben a két párt egyeztetésein megegyezés születhet. Az MSZP üdvözli, hogy Horn cáfolta az ultimátumra, a koalícióból való kilépésre vonatkozó híreket. – Az SZDSZ és az MSZP is pontosan tudja, hogy a reformokat csak ez a koalíció képes elkezdeni és végigvinni – jegyezte meg Nyakó István, aki szerint a koalíció gyengítése most a reformellenes erőknek állhat érdekében. Emlékeztetett arra, hogy a lovasberényi egyeztetésen a két párt megegyezett a vitás kérdések tisztázásának menetrendjéről, ha az SZDSZ lassúnak találja a reformok lendületét, akkor más dátumokban kellett volna megegyezniük. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a június végi megállapodás a biztosítási rendszerről, Nyakó az MTI-nek azt válaszolta: egyezség csak akkor lehet, ha az SZDSZ tudomásul veszi, hogy nem egyedül kormányoz, az MSZP pedig tiszteletben tartja a koalíciós partner álláspontját.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője: Az SZDSZ áprilisban megválasztott elnökének nem érdeke a koalíció felmondása, Kóka János pártelnök éppen ellenkezőleg mindent elkövet a kormány stabilitása érdekében. Közismert, hogy a gazdasági miniszter politikai szerepvállalása és karrierje Gyurcsány Ferenchez kötődik, s nem utal semmilyen körülmény arra, hogy a köztük lévő „stratégiai szövetség” megbomlott volna. Természetesen az SZDSZ elnöke több kísérletet tett már önálló arculat építésére, de ezek soha nem irányultak Gyurcsány és kormánya ellen. Az ultimátum is paradox módon a kormány stabilitását, a kormánytábor egységét szolgálja. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy liberális politikusok vitatják az ultimátum létét: az a róla szóló híradások miatt létezik. A szocialista frakcióban ugyanis egyre nagyobb az elégedetlenség a miniszterelnökkel szemben: az őszödi beszéd kiszivárgásának körülményei, a rendőrség „morális válsága” és az eredménytelen reformbuzgalom miatt az MSZP egyre többet bírálja Gyurcsányt. A növekvő elégedetlenségre utal, hogy a kormányfő május folyamán kompromisszumokra kényszerült (engedett az ingatlanadó ügyében), illetve hogy a képviselők alternatívákat dolgoztak ki a több-biztosítós modellel szemben. Az ultimátum révén azonban kikényszeríthetők a neoliberális reformintézkedések. A fenyegetés üzenete, hogy a koalíció folytatásának feltétele az intézkedések elfogadása. Az állítólagos ultimátum tehát a neoliberális reformok záloga és kikényszerítésének végső eszköze.

vezércikk a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.