Megvan Sólyom László új jelöltje

Régi ismerősét, Szabó Máté egyetemi tanárt, a civil társadalom és az állam viszonyával foglalkozó jogászt jelölte az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Sólyom László köztársasági elnök. A pártok többsége még nem döntött, de van esély arra, hogy támogatják Szabó Mátét, akinek személyéről az államfő most sem konzultált előzetesen a politikusokkal.

2007. 06. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A köztársasági elnök tegnap a Sándor-palotában jelentette be döntését a parlamenti pártok frakcióvezetői előtt. Az államfő szerint szakmailag alkalmas, politikailag elfogulatlan egyetemi tanárként, jogászként és politológusként tevékenykedő jelöltje, aki – mint az államfő fogalmazott – egész életében a civil társadalommal és a civil szerveződésekkel foglalkozott. Megtudtuk: a köztársasági elnök régóta ismerheti Szabó Mátét, hiszen közös szerkesztésükben jelent meg 1988-ban A zöld hullám című könyv a környezetvédelmi társadalmi mozgalmakról. Szabó Máté 51 éves egyetemi tanár, 1999. november 1-je óta az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a politológia tanszék vezetője volt, majd 2001. november 1-jétől, a Politikatudományi Intézet létrejöttétől annak igazgatója. Szabó Máté megtisztelőnek tartja a jelölést, ám ha nem támogatják, akkor folytatja tudományos munkáját. A posztról szólva úgy fogalmazott, azt rendkívül fontos intézménynek tartja, és a feladat ellátása igen nagy kihívás, amely már kutatóként is érdekelte.
Sólyom László jelöltje pályafutásáról kifejtette: Szabó Máté munkássága során a civil társadalom és az állam viszonyával foglalkozott, különösen azzal, hogyan szervezi meg a civil társadalom a politikai vélemények kinyilvánítását. A jelölt kutatási témája a gyülekezési és egyesülési jog gyakorlása volt, ezen belül is a politikai tiltakozások jogi és szociológiai kérdései és általában a társadalmi mozgalmak. A nép és az elit populista szembeállítása mint mobilizációs keretértelmezés (frame) Magyarországon 1989 előtt és után című tanulmányában Szabó Máté például azt írta: „Ne értékeljük túl tehát a 2002. július 4-én az Erzsébet hídon szervezett illegális blokádot és az azt követő demonstrációkat mint a Fidesz antidemokratikus fordulatának jelét, de ez a tiltakozássorozat kétségkívül magában hordozta a radikális, intézményellenes politikai mobilizáció további dinamikájának kibontakozását, amelyre a belbiztonsági erők gyorsan reagáltak, a büntetéskiszabás pedig demonstratívan enyhe volt – egyes szakértő elemzők szerint messze a jog érvényes mércéi alatt szankcionált…” A köztársasági elnök szerint Szabó munkássága áll a legközelebb az eddigi ombudsmanok közül az állampolgári jogvédelemhez.
A pártok hétfőre alakítják ki álláspontjukat az ügyben. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szóvá tette: sajnálják, hogy az államfő egyeztetés nélkül tette meg a jelölését, ugyanakkor remélik, az új jelölt nem kerül Majtényi Lászlóhoz hasonlóan méltatlan helyzetbe. Az államfő korábbi jelöltjét, Majtényit ugyanis nem választotta meg ombudsmannak a Ház, a Fidesz és a KDNP szerint ugyanis nem felelt meg a pártatlanság követelményének, de néhány MSZP-s is ellene voksolt. A kisebbségi biztos posztjára jelölt Kállai Ernő viszont megkapta a szükséges kétharmados támogatást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.